Az EP-választás bojkottjára szólít fel Ungváry Krisztián

Publikálás dátuma
2018.06.19 14:04
Fotó: Népszava
Fotó: /
„A magyar társadalom tisztességes része üzenhetne egész Európának: a magyar nem tolvajnép. Csak a vezetőink azok.”

„Az EP-választások bojkottjával a magyar társadalom tisztességes része üzenhetne egész Európának: a magyar nem tolvajnép. Csak a vezetőink azok” – írta Ungváry Krisztián történész az Indexen megjelent véleménycikkében, hozzátéve, hogy ez „nemzeti becsületbeli ügy lenne”.

Szerinte a bojkottot az is indokolja, hogy a választás feltételei az országgyűlésihez hasonlóan az európai választáson sem felelnek majd meg annak, ami egy jogállamban elvárható. „Ugyanúgy közpénzből, kormányzati tájékoztatásnak álcázva zajlik majd a Fidesz kampánya, az ellenzék ugyanúgy ki lesz tiltva a közszolgálati médiumokból, a Fidesz által irányított masszív propagandagépezet ugyanolyan, orosz-mintájú lejárató- és álhír-kampányokat fog futtatni, mint tette azt országgyűlési választási kampányban. Ebből pedig az is következik, hogy helytelen volna, ha az ellenzék is asszisztálna a jogállamiság, a szabad választás imitálásához miközben annak éppen tartalmi kiüresítése folyik” – fejtette ki.

Ungváry kiemelte, hogy az EP-választás listásan történik és 21 mandátum kiosztását jelenti, igaz a mandátumokhoz viszonylag magas juttatások társulnak. Az ellenzéki pártok azonban legjobb esetben is csak 10 mandátumban reménykedhetnek. „Leegyszerűsítve: tanácsadókkal kb. 30 személy állásáról beszélünk. Ez nagyságrendekkel kisebb, mint akiket az országgyűlési választások bojkottja érintett volna” – írta.

Ungváry úgy véli, a Magyarországot érintő döntésekben a magyar ellenzéki képviselőcsoportnak szinte semmilyen szerepe sem volt, az eddig is bíráló jelentéseket sem ők készítették. A Magyarországnak jutó uniós kvóták, illetve pénzek kérdését sem ők döntik el és ellenőrzési jogkörük is minimális, szemben a nemzeti parlamenti képviselők jogosítványaival. „A politikai nyereség viszont aligha becsülhető túl. Az Európai Unió történetében még soha nem fordult elő, hogy egy tagállamban részleges választási bojkottra került volna sor. Egy ilyen eset válaszkényszerbe hozza az Európai Unió tagállamait. Arra kényszeríti az Európai Néppártot is, hogy gondolkodjon el a Fidesz kizárásán” – szögezte le.

Azt írta, számtalan bizonyíték van arra is, hogy Orbán Viktor valójában nem más, mint Putyin trójai falova az EU bomlasztására. „A magyar állami külpolitikai hírek jelentős része ma már orosz álhírek átvételéből áll. A nyugat-európai közvélemény számára nyilvánvalóbbá válna, hogy Magyarország szuverenitása súlyosan sérült, másrészt az országban sorozatosan és durván megsértik az EU alapelveit és ez a tapasztalat előbb utóbb az eddig Orbánnal fű alatt politikai alkukat kötő nyugati politikusokat is vállalhatatlan helyzetbe hozza. Másrészt érdemes megfordítani a kérdést: miért is vár a magyar ellenzék Brüsszeltől bármit, ha még arra sem képes, hogy ennek kapcsán egyértelmű üzenetet küldjön az EU felé?” – tette fel a kérdést.

Ungváry arra  hívta fel a figyelmet, hogy az akcióval olyanok is azonosulni tudnak, akik egyébként jobboldali Fidesz-szavazók: közülük is sokakat zavar a korrupció és a nemzeti szuverenitás sérülése, csak éppen az ellenzéki oldalon nem láttak jobb alternatívát. Az EU intézményeibe vetett bizalom azonban még itt is feltehetően sokkal magasabb, mint a hazai ellenzékhez fűzött remények és ezeknek a szavazóknak a politikai bojkott azonosulási lehetőséget kínál.

A teljes publicisztika itt olvasható.

Szerző
2018.06.19 14:04

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45