Medve-láz - Újra együtt kell élnünk a hatalmas állatokkal?

Publikálás dátuma
2018.06.19 20:35
Európai barna medve a szlovákiai Markovec mellett. Fotó: AFP/David Fettes
Fotó: /

Hetek óta lázban tartja az országot az elsőként Abonyban felbukkant barna medve: nem csoda, hiszen az állat úgy barangolt hazánkban, hogy közben újra és újra kicselezte a szakembereket, és szinte lehetetlen volt követni, hogy éppen merre járhat. A Robi névre keresztelt (egyébként nőstény) medvét hőkamerával felszerelt helikopterrel és drónnal is keresték, ám valahogy mindig meglógott. Hosszas hajtóvadászat után, végül Sándorfalva közelében elkábították, majd a szlovák–magyar határ mellett elengedték.

A furfangos állat viszont gyorsan megszabadult nyomkövető nyakörvétől, nem sokkal később pedig megjelentek felvételek, melyeken látható, amint egy barna medve galoppozik át Sajtókeresztúr főterén.

Majd jött a fordulat: Miskolcon is készült egy videó, melyen egy medve sétál a négysávos úton. Viszont kiderült, hogy az állat feltehetően nem azonos Robival: a szakemberek szerint egy termetesebb medvéről lehet szó, és valószínűleg bocsa is van. Az M1 pedig hétfőn már arról számolt be, hogy négy-öt medve is kóborolhat az észak-magyarországi megyékben.

Érthető, hogy az egész ország a medvejárást figyeli, hiszen sokáig leginkább átutazó vendégekként hallhattunk az állatokról. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság viszont most arra figyelmeztetett, hogy a közelmúltban Szlovákiából kis számban, de egyre gyakrabban érkező barna medvék hazánkban is megtalálták az élőhelyeiket. Az észlelési adatok pedig arra engednek következtetni, hogy a medve folyamatosan jelen van.

„A környező országokban hosszú évekkel ezelőtt tiltólistára tették a medvék kilövését, vagy nagyon kis kvótát határozták meg, de ebben az esetben is magas árat kellett fizetni a kilövésért. Egy nőstény medve 1-4 kölyköt hoz világra, és – mivel természetes ellensége nincs – ez a környezet teljesen alkalmas az állatoknak, gyorsan el tudnak szaporodni” – mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Kuli Bálint, a Veresegyházi Medveotthon vezetője.

Felidézte, hogy két évvel ezelőtt is filmeztek Magyarországon bocsokat nevelő nőstényt, most pedig úgy tűnik, hogy a miskolci medvének is van bocsa. A szakember szerint három éven belül 20-30 medve is lehet majd az Északi-középhegységben.

„Ha ez így történik, mindenképp érdemes lenne az erdő mélyén, a lakosságtól távol kialakítani etetőhelyeket, hogy ne kelljen az állatoknak kóborolni” – tette hozzá. Mint mondta, sok országban komoly veszélyforrás, hogy a medvék megtizedelhetik a haszonállatokat, nálunk viszont az érintett területeken nem igazán zajlik állattartás, így nyugodtabbak lehetnek a gazdák.

Út menti szemetest fosztogat egy barna medve. Fotó: AFP/Pierre Huguet-Dubief

Út menti szemetest fosztogat egy barna medve. Fotó: AFP/Pierre Huguet-Dubief

Kitért arra is, hogy Magyarországon inkább az utóbbi négy-öt évben lehetett hallani arról, hogy valahol barna medve tűnt fel, és körülbelül két éve kezdtek el egyre több egyedet észlelni. „Azért meglepődött a szakma, hogy ilyen sok medve van az országban” – tette hozzá.

Tanuljunk meg együtt élni!

Patkó László, a WWF Magyarország nagyragadozó-programjának vezetője közleményben arra hívta fel a figyelmet: a média közelmúltban megjelent híradásai azt a téves képzetet keltik, hogy a medvék újbóli felbukkanása egy kivételes és aggodalomra okot adó hír. Ám az Északi-középhegység területén dolgozó természetvédelmi szakemberek, erdészek, állattartók és vadgazdálkodók eddig is tisztában voltak vele, hogy ezek a nagyragadozók előfordulhatnak a területükön, és az állománynövekedésük egy természetes folyamat, amely Európa legtöbb országára jellemző.

A WWF Magyarország ezért párbeszédet kezdeményezett az érintettek bevonásával egy határon átnyúló, Euro Large Carnivores elnevezésű LIFE program keretein belül. „Természetesen visszatelepülő őshonos nagyragadozóinknak – így a medvének, farkasnak és a hiúznak is – helye és szerepe van az Északi-középhegység erdeiben. Egykor elterjedt, de élőhelyük felszabdalása és üldöztetésük miatt eltűnt nagyragadozóinknak nagy szerepük lehet az erdő növényzetének megújulásában.  Ezért elengedhetetlen, hogy a lakosság bevonásával, megfelelő tájékoztatás mellett konszenzusos alapon tanuljunk meg újra együtt élni a medvével és a többi nagyragadozóval. Ez mindannyiunk közös érdeke” – hangsúlyozta Patkó László.

Medvék Európában

A barna medve (Ursus arctos) napjainkra néhány magasabb hegységbe szorult vissza. Jelentős számban él az erdélyi Kárpátokban, de stabil állományai élnek Szlovákiában és Skandiáviában is. Hazánkban a barna medve, mint fokozottan védett faj természetvédelmi értéke 250 ezer forint, nemzetközi oltalom és egyezmények is védik. Elejtésére egyetlen esetben van lehetőség, ha emberre támad.

Medvenyomok az észak-spanyolországi Palencia tartományban. Fotó: AFP/Óscar Díez Martínez

Medvenyomok az észak-spanyolországi Palencia tartományban. Fotó: AFP/Óscar Díez Martínez

Egyes országokban egészen eltérő megoldásokat alkalmaznak. Norvégiában például – miután a gazdák szabadon tartják a juhokat – sok kárt okozhatnak a medvék, de az állatok viszonylag kis számban fordulnak elő, mivel kilövik őket – nem úgy, mint Svédországban, ahol tilos elejteni a medvéket. Egyébként van, ahol az állam téríti meg az esetleges károkat, míg máshol a gazdák csereállatot kapnak.

Romániában pedig nemrégiben egy olyan törvénymódosítást fogadtak el, mely arra kötelezi a környezetvédelmi minisztériumot, hogy állapítson meg beavatkozási kvótát a medvepopuláció szabályozása érdekében (a módosítás még Klaus Iohannis államfő aláírására vár). Romániában egyébként azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi tárca 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Csakhogy a vadászok elsősorban a trófeaként értékesíthető domináns hímekre vadásztak.

Finnországi medvecsalád. Fotó: AFP/Pierre Vernay

Finnországi medvecsalád. Fotó: AFP/Pierre Vernay

Európában – Oroszország európai részét leszámítva – 2017-es állománybecslés szerint körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él. A romániai medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található.

Ezekre figyeljen, ha medvét lát!

Az elmúlt időszakban észlelt medvejárás miatt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság összegyűjtötte, mire kell figyelni, ha medvével találkozunk.

  • A medvével – bármilyen korú is legyen – nem kell barátkozni, a bocsok közelében pedig nagy valószínűséggel az anya is ott van. A legtöbb konfliktus az anyamedvékhez kapcsolódik.

  • A medve indokolatlanul nem támad emberre, sőt ha lehetősége van rá, messze elkerüli.

  • Ha erdőben járunk és úgy gondoljuk, hogy felbukkanhat egy medve, keltsünk magunk körül zajt. Nagyobb társaság esetén kisebb a támadás veszélye.

  • Ha mégis medvével találkozunk, de az állat nem vett észre minket, lehetőleg halkan, feltűnés nélkül azonnal távozzunk a helyszínről. Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni kövekkel vagy bármi mással.

  • Autós találkozás esetén tilos elhagyni a járművet.

  • Ne etessük és közelről ne fényképezzük a medvét.

  • Ha a medve közeledni próbál, hagyjuk ott a magunkkal vitt élelmet egy helyen, és lassan, figyelemmel kísérve az állatot, távolodjunk el a környékről.

  • Ne nézzünk a medve szemébe, mivel ez agresszivitást válthat ki, ugyanakkor ne fordítsunk hátat az állatnak.

  • Ha a medve két lábra áll, őrizzük meg nyugalmunkat, ez még nem jelent kimondottan támadási jelet, lehet, hogy csupán a terepet fürkészi.

  • Ha a medve közel merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat.

  • Ha a medve mégis odajön hozzánk, feküdjünk hasra, a fejünket takarjuk el a kezünkkel, és maradjunk mozdulatlanul.

  • Kutyasétáltatás, kutyával való vadászat esetén is veszélyes helyzet alakulhat ki, ha a medve elől menekülő kutya a gazdához fog visszafutni – akár az őt követő állat kíséretében.

  • Az erős illatú élelmiszereket ne a sátorban tároljuk. Éjszakára célszerű a sátortól távolabb, fára, a medve által hozzáférhetetlen helyre tenni.

Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Szerző
2018.06.19 20:35

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15

Brutális méretűre dagadt az állami vízfej, a kormány a lerohadt közszolgáltatásokban dolgozókat építené le

Publikálás dátuma
2018.07.19 08:30
Illusztráció
Fotó: Népszava/
A kormány a közigazgatás csúcsszerveként maga sem jár elöl jó példával, rekordméretűre híztak a tárcák.
Sokadszorra lóg a levegőben a közszféra drasztikus leépítésének lehetősége. A versenyszféra most épp a hivatalnokokban látja a munkaerőhiány orvosságát, és nyilván a kormány is szívesen csökkentene kiadásokat, mert azok minden erőfeszítés ellenére folyamatosan csak nőnek az állam méretével együtt. A közszférában dolgozók szerint viszont a fejétől bűzlik a hal, a közigazgatás teteje az állami cégekkel együtt egyre csak burjánzik, míg a valódi közszolgáltatásokban dolgozókból valójában hiány van – írja az Index. A portál felidézi: a közszférában dolgozók létszáma folyamatosan növekszik, annak ellenére, hogy az előző ciklus egyik gyakran hangoztatott célja volt a drasztikus lefaragás. Még 2013-hoz képest is több tízezer fővel többen dolgoztak az államnak 2016-ban, bár az előző évhez képest bekövetkezett egy négyezer fős csökkenés. A létszámbővüléssel párhuzamosan nőtt a kifizetett juttatások tömege, 2017-re már több mint 2100 milliárd forintos ráfordítás volt betervezve erre a célra.

A közigazgatás felső szintjének elburjánzása

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné a portálnak elmondta: szerinte a baj ott kezdődik, hogy az eddigi karcsúsítási tervek nem jártak együtt a feladatok csökkentésével a közszférában, és ameddig ezt nem lépik meg, addig katasztrófa lenne a létszámcsökkentés számos területen. Az MKKSZ szerint „az alacsony bérek politikája nem vált be”, a közszférában elérhető szerény kereset miatt már most mintegy 10 százalékos létszámhiánnyal küzdenek olyan humánszolgáltatási kulcsterületek, mint az oktatás-nevelés vagy az egészségügy. De ha csak a közigazgatást vesszük, akkor sincs szó arról a szakszervezet szerint, hogy túl sok lenne a hivatalnok vagy az ügyintéző, sőt, sok helyen a működőképesség határán táncolnak a kormányhivatalok. A hiány onnan is leolvasható, hogy a költségvetés 680 ezer főt engedélyez a humán közszolgáltatási területen, ehhez képest csak 610 ezer betöltött állás van, ami nem éppen arról árulkodik, hogy további leépítésekre lenne szükség, sok helyen már így is napi 10-12 órákat dolgoznak a közalkalmazottak 8 óra helyett – fűzte hozzá. Az MKKSZ elnöke szerint a közszféra növekedését a közigazgatás felső szintjének elburjánzása okozza, és egyre többen dolgoznak az állami cégeknél is. Ezt a feltételezést némileg alátámasztja, hogy 2010-hez képest majdnem megduplázódott és mintegy 10 ezer főt számlál a minisztériumok által közvetlenül foglalkoztatottak száma. A kormány a közigazgatás csúcsszerveként maga sem jár elöl jó példával, tárcák rekordméretűre híztak a tavalyi évre. A szakszervezet szeretné, ha a kormány befejezné a számokkal riogatást, ha viszont számokkal jönnek, akkor mondják meg konkrétan, milyen területekről és hány embert akarnak elküldeni. Ugyanakkor lehetségesnek tartják, hogy az elküldeni tervezett dolgozók bértömegéből finanszíroznák a már igencsak régóta esedékes béremelést a közigazgatásban, az azonban nem megoldás, ha azon az áron jut magasabb fizetés, hogy létszámhiány miatt veszélybe kerül a működőképesség – közölték.
2018.07.19 08:30
Frissítve: 2018.07.19 08:30