Rekord gyenge a forint, mindenki az MNB-re vár

Publikálás dátuma
2018.06.19 15:18
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /

Abszolút csúcsa közelében járt ma hajnalban az euróhoz képest a forint keresztárfolyama, amely alulról súrolta a 325 forintos szintet, majd némileg megnyugodtak a kedélyek, így néhány órája már „csak” 324,50 forintot adnak a devizakereskedők az európai közös pénzért.

Most minden szem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsára szegetődik, amely kamatdöntő ülést tart, és szinte elképzelhetetlen, hogy délután 2-kor emelne a 2016 nyara óta változatlan 0,9 százalékos alapkamaton. FRISSÍTÉS: így is történt, a Monetáris Tanács változatlanul hagyta a kamatot.

A szakértők most nem is erre kíváncsiak, hanem arra, hogy egy órával később a jegybankárok milyen kommentárt fűznek döntésükhöz. Értékelni fogják az elmúlt napok piaci folyamatait, és feltehetően közvetett bejelentést tesznek arra, hogy mikor avatkoznának be a forint árfolyamának védelme (természetesen nem árfolyamcélt jelölnek ki, és az is megszokott, hogy egy esetleges intervencióról sem előtte, sem utána nem számolnak be).

A jegybankot is feltehetően meglepte, hogy a forint már nem a vele együtt számon tartott feltörekvő piaci devizákkal (cseh korona, lengyel zlotyi) mozog, hanem azoktól elszakadva rosszabbul teljesít. Így az a korábbi jegybanki érv, hogy a forint gyengülése mögött nemzetközi tendenciák állanának mára féligazsággá vált. Tény, hogy az amerikai már végrehajtott és tervezett kamatemelések mellett a forintbefektetések már nem igazán versenyképesek. Így gyors iramban hagyják el a magyar állampapírokat, és repülnek át a nagyobb hozamot biztosító, kevésbé kockázatos amerikai piacra.

Az MNB most egyet tehet – a saját monetáris stratégiáját is figyelembe véve – nem szokásos eszközöket vetnek be, hogy az euró-forint árfolyam ne szökjön az égbe. Most úgy fognak tenni, mintha a forint gyenge hetei csak átmenetiek lennének, és bizalmat keltenek abban az irányban, hogy belátható időn belül konszolidálódik a helyzet.

Eközben aligha okozna meglepetést, ha a nyár során – a 12 hónapra visszatekintő – infláció elérné vagy meghaladná a jegybank 3 százalékos inflációs küszöbét, amit alapkamat-emelkedésnek kellene követnie. A Szabadság téren azonban abban hisznek, hogy ez csak átmeneti drágulás lesz, és az év végéig ismét a bűvös 3 százalék alá kerülünk.

Ma jelenik meg, de csak csütörtökön ismertetik az MNB inflációs jelentését is. Szinte bizonyos, hogy ebben emelni fognak az idei évre vonatkozó korábbi prognózisukon.

2018.06.19 15:18

Ötvenmilliárdot pumpál a kormány határmenti gazdasági programokba

Publikálás dátuma
2018.07.18 21:57
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A kabinet, amelynek tagjai nem szavazták meg az otthonápolási díj emelését, jövőre tízmilliárdokat költ vajdasági, kárpátaljai és erdélyi projektekre.
2018.07.18 21:57

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46