Börtönbe kerülhetnek egy elhagyott falu újjáépítői

Publikálás dátuma
2018.06.19 19:05
Forrás: Facebook/Fraguas Revive
Fotó: /
Börtönbüntetéssel néz szembe a spanyol Colectivo Fraguas Revive hat tagja, amiért újjáépítettek egy egykor lakott, ám mára elhagyott falut - írja az Euronews. A csoport 5 éve fordított hátat a városoknak, és kezdett a felújításba, ám az ellenük ítélő bíróság szerint munkájuk illegális lakásfoglalásnak minősül.

A Fragas - egy apró spanyol falu a Guadalajara hegység lábainál - az 1960-as években néptelenedett el. A kollektíva, mely az újjáépítést végezte, 5 évvel ezelőtt érkezett a faluba.

A regionális kormány ellenzi a csoport tevékenységét. Részben azzal érvelvnek, hogy a lakosok jelenléte tűzveszélyes a falut körülvevő erdőre nézve. Pénteken a Castilla-La Mancha-i feljebbviteli bíróság úgy döntött, a csapat törvénytelenül foglalta el a területet, ezért hat embert 18 hónap börtönbüntetésre, és 16 380 euró közös befizetésére ítélt. Ha az összeget nem tudják előteremteni, még három évnyi börtönnel néznek szembe. A fentieken kívül nekik kell állniuk az általuk újjáépített házak lerombolásának költségét is.

Forrás: Facebook/Fraguas Revive

Forrás: Facebook/Fraguas Revive

A csoport célja az önfenntartás volt. Napelemeket helyeztek el és vízturbinával felszerelt, hidroelektronikus rendszert építettek ki. Jaime Merino, a csapat szóvivője szerint a kollektíva a helyiekkel is jó viszonyt alakított ki - az első dolog, amit tettek az volt, hogy újjáépítették a falu egykori temetőjét, gesztusként a falu valamikori lakói felé. "Úgy tűnt, ez egy nagyszerű ötlet, nagyon örültek neki" - mondta erről Merino. Az egyik régi lakos még egy könyvet is adott nekik, amit ő írt a falu történetéről - az ebben szereplő fényképeket is használták a házak helyreállításánál.

Forrás: Facebook/Fraguas Revive

Forrás: Facebook/Fraguas Revive

"Meg kell változtatni a törvényt, hogy a fiatalok, akik el akarják, könnyebben el tudják hagyni a várost, anélkül, hogy ennek óriási anyagi vonzata lenne" - nyilatkozta Merino az Euronewsnak. Véleménye szerint azért fordultak ellenük a hatóságok, mert a régió felkapott vadászhely, jelenlétük pedig zavarja a vadászatot. Minden jogi fórumon megpróbálják megtámadni az ítéletet.

Szerző
2018.06.19 19:05

Hungarian Air Force: az amerikai elnököket koppintja Orbán

Publikálás dátuma
2018.07.18 20:53
Orbán Viktor miniszterelnököt (j2) és feleségét, Lévai Anikót (b) Ofir Akunisz izraeli tudományos-tecnológiai és űrkutatási mini
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Szürke, Hungarian Air Force-feliratú repülővel érkezett meg Tel-Avivba Orbán Viktor. A járatszám azonos a honvédség egyik tavaly vásárolt Airbusával, ami hangsúlyozottan nem kormánygép.
Masszív és méltóságteljes Airbusból szállt ki szerdán délután Orbán Viktor és felesége a tel-avivi Ben Gurion reptéren. A szürke gép oldalán a Hungarian Airforce felirat látható, a miniszterelnöki antréról készült, Orbán Facebook-oldalán megosztott videónpedig a járatszám is látszik: 605. 
Mindez azért érdekes, mert a Magyar Honvédség tavaly vásárolt két Airbus-szállítógépet, az egyik (az A309-es jelzésű gép) esetében pedig a 605-ös járatszám is megegyezett. Azt korábban a honvédelmi tárca és kancelláriaminiszterként még Lázár János is határozottan cáfolta, hogy kormányzati gépeket vettek volna, a minisztérium szerint katonai, egészségügyi és polgári feladatokra használt gépeket szereztek be.
Levélben kerestük meg Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy ugyanarról a gépről van-e szó, és ha igen, miért használják diplomáciai utakra a honvédség repülőjét, miért nem valamelyik kereskedelmi járat első osztályán utazott a kormányfő. Ha érkezik reakció, frissítjük cikkünket.  Orbán érkezése mindenesetre az amerikai államfők gyakorlatát másolja, hiszen az aktuális elnök mindig az American Airforce One típusú, különleges védettségű repülőn utazik külföldre. 
2018.07.18 20:53

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16