Európa a tét

Elnapolták a német koalíciós válságot, Horst Seehofer, a német Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, szövetségi belügyminiszter csak két hét múlva kezdené el kitoloncolni az országból azokat a menekülteket, akiknek menedékkérelmét más országokban elutasították. Angela Merkel kancellárnak az uniós csúcson kellene közös európai álláspontot kialakítania a menekültkérdésben. Ha ez sikerül neki, véget ér a koalíciós torzsalkodás, ha nem, kezdődik minden elölről.

Mivel már három éve nem sikerül az uniós tagországokat közös nevezőre hozni a menekültkérdésben, lássuk be, ez utóbbira sokkal nagyobb az esély. A közép-európai országok, élükön Magyarországgal, minden felvetést elutasítanak, ami Berlinből érkezik, ráadásul a kancellár dolgát megnehezíti az osztrák és az új olasz kormány is.

Merkelt és Seehofert 2015 ősze óta megosztja a menekültkérdés. A CSU elnöke már akkor élesen bírálta a kancellárt a bevándorlók tömeges befogadása miatt. Merkel radikális megoldás helyett diplomáciai lépésekkel, különmegállapodásokkal próbálta kezelni a kérdést, ami részben sikerült is. A CSU azonban nem európai megoldásban gondolkodik, hasonlóan populista álláspontot képvisel e tekintetben, mint Orbán Viktor vagy Matteo Salvini olasz belügyminiszter.

Merkel attól tart, ha az egyes országok minden komolyabb kihívás esetén a saját fejük után mennek, az az európaiság gondolatának halálát jelenti. Nem gondoljuk azt, hogy Seehofer fel akarja robbantani a nagykoalíciót, pragmatikusabb ő annál, ám ezúttal már olyan komoly ideológiai különbségek merültek fel a két politikus között, hogy a szakítás sem elképzelhetetlen. A bajor párt elnöke van annyira makacs, hogy ragaszkodjon radikális menekültpolitikájához, Merkel viszont Európa jövőjét tartja szem előtt, ebből pedig nem enged.

Talán Seehofer is belátja: a szakítással ő is csak vesztene, hiszen a szeptemberi bajor tartományi választáson, példátlan módon, a CDU is indulhatna. S remélhetőleg számol azzal: itt már nem a CSU szereplése, abszolút többségének megőrzése, hanem közös Európánk jövője a tét.

Szerző
2018.06.20 08:09

Kísért a rezsicsökkentés - a tarifák meg elszálltak

Publikálás dátuma
2018.07.20 11:00

Fotó: / Kállai Márton
Az Európai Bizottság az öt évvel ezelőtti rezsivágás kapcsán bíróság elé idézi hazánkat, ám a jelek szerint ez ma már se a Fideszt, se az akkor kárvallott multikat nem hozza lázba.
Az energiaárak kapcsán is pert indít a magyar kormány ellen az Európai Bizottság – derül ki a tegnapi brüsszeli közleményből. Az eljárás a 2013-as rezsicsökkentésre tekint vissza. Az akkori energiatőzsdei csúcsok idején az állam csak úgy tudta csökkenteni a hazai lakossági díjakat, hogy a módosítás „előkészítését” végző energiahivatal a közműcégek egyes költségeinek elismerését szabálysértően megtagadta. Ilyen kötelezvénynek számított az ágazatra kivetett különadók – így például a vezetékek méterére szabott közműadó -, a tranzakciós illeték, vagy épp a csövekből elszivárgó gáz árának a tarifába „építése”. Ennek elmaradása miatt a külföldi tulajdonú közművek zöme perelt, amit 2013 közepére értelemszerűen meg is nyertek. Orbán Viktor ehhez kapcsolódó, egyik leghisztérikusabb parlamenti felszólalásában a szokásos energiamultizás mellett kemény szavakkal illette a „családok ellen”, illetve a „rezsicsökkentés eltörlése érdekében” döntő magyar bíróságot is, amit a Kúria visszautasított.

De nem volt megállás: a Fidesz politikai kampányt épített a „támadásra”, aminek csúcspontjaként több millióan aláírásukkal álltak ki a „rezsicsökkentés politikájának megvédése” mellett. Különösebben nem zavartatták magukat azáltal, hogy szakértők szerint a törvényes állapotot rezsiemelés nélkül is helyre lehetett volna állítani. A kormányfő haragjából fogant akkori törvénymódosítások szerint viszont a közműhivatal vesztett per esetén se köteles a szolgáltatók jussát megtéríteni, az addig szabályoktól eltérően díjmódosítási javaslatát indokolnia se kell, az perrel nem támadható. 
Németh Szilárd lefokozott "rezsitábornok" emlékezetes támadásokat indított az energiacégek ellen
Bár Brüsszel és az energiabefektetők tagadják az egymás közti háttéregyeztetéseket, sőt a bizottság szerint nem is a rezsicsökkentést vizsgálják, a három éve indított kötelezettségszegési eljárás jelentős részben a multik tarifavágással kapcsolatos, amúgy jogos panaszait rótta fel a magyar kormánynak. Ezt ugyanakkor további pontokkal egészítették ki. Szintén a hazai rezsicsökkentést szolgálta, hogy a lakosságnak szánt energiára a magyar kormány a többinél alacsonyabb szállítási tarifát engedélyezett, ami sérti az egyenrangú hozzáférés elvét. Emellett Orbánék baráti gázkereskedőiknek mindennemű verseny nélkül biztosították egyes kedvező gázvezetékek használatát. (Ennek nyomán kerülhetett különböző áttételekkel több tízmilliárd közpénz a MET nevű, kormányfő-közeli gázkereskedőhöz.) Emellett az Európai Bizottság tényleges függetlenséget és tarifamegállapítási jogot követelt a közműhatóság számára. Erre a magyar kormány, ha nem is pávatánccal, de verbunkossal válaszolt. A követeléseknek hol érdemben, hol látszólag, hol ideiglenesen, hol suba alatt, hol részben, leginkább azonban egyáltalán nem tett eleget, alapvetően az időhúzásra játszva. Az olcsó gázbeszállítást lehetővő tevő osztrák vezeték használati jogát például azonnal elvették a baráti vállalkozóktól. A kormánynak alárendelt energiahivatal helyett megalapították a „csak az országgyűlésnek jelentő” Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH). Ennek vezetőjét, a kormányfő drukkertársát, Dorkota Lajost viszont egyenesen a Fidesz-frakcióból igazolták le. 
25 százalékkal csökkentették körülbelül a lakossági energiadíjakat
A MEKH valóban maga állapíthatja meg a tarifa egy kisebb részét, ám a nagyobbik hányadra továbbra is a szakminiszter – a politika – mondja rá az áment. A hatóság szakmai érvekkel élesen szembehelyezkedő rezsidöntései azóta is szinte kizárólag a parlament kormánypárti oldalának elvárásait tükrözik. Az alkalmazott harceszközökbe belefért, hogy a Fidesz politikai kampányaiban Brüsszelt is felvette a „rezsicsökkentés-ellenes” bűnösök listájára – sőt az EU számos más rezsiügyi kérésének is nyíltan ellenáll -, közben pedig az igazságügyi miniszter egy kiszivárgott levelében látszólag minden kívánság teljesítését ígérte be. Habár utóbbi értelmezés ellen a Fidesz kikelt, mégis behódolásként hatott, hogy 2017 elején csendben visszaállították a MEKH ármódosítás-indoklási kötelezettségét és annak perelhetőségét. Ám néhány hónapra rá ezt egyszerűen újra eltörölték. Eközben halkan javítottak a hálózatok költségtérítésén. Az adók beépítésére és a szállítási tarifák egységesítésére viszont a jelek szerint semmi szín alatt nem hajlandóak. Az eltelt idő ugyanakkor valóban nagyon sokat változtatott a helyzeten. Miközben a világpiaci tarifák azóta tartósan a töredékükre estek, az Orbán-kormány ezt – egy 12 ezer forintos, a választások napjára időzített egyszeri árkedvezményt leszámítva - egyáltalán nem érvényesítette a lakossági tarifákban, ami jelentős profitemelkedést eredményezett az energiaszektorban. A csökkentés elmaradását többek között épp az EU-eljárással indokolták, amely százmilliárdosra becsült költségeire úgymond tartalékolniuk kell. Ráadásul eközben az egész iparág egyre inkább állami kézbe került. Ebből ugyanakkor a megmaradó multik – a német E.ON és RWE – is hasznot húz, hisz az állami energiacégek belső tarifáit már csak a multikéval együtt növelhetik. Így köreikből a per kapcsán azt a véleményt hallhattuk, hogy mivel a 2013-2014-es mélypontot kisebb-nagyobb áldozatok árán túlélték, azóta dühük a kétharmados politikai többséggel kötött baráti háttérmegállapodások nyomán elpárolgott, így a támadások helyébe immáron egymás lehetőség szerinti támogatása lépett. Ráadásul a kabinet bármiféle érdemi válasszal bőven ráér a per több év múlva várható jogerős lezárultáig. Ha pedig akkor is Orbán Viktor dönt az ország politikájáról, biztosak lehetünk abban, hogy annak tényleges teljesítéséből is kifarol. Csütörtökön ennek megfelelően se a Fidesz, se a multik nem reagáltak a per hírére.

Felszólítás-sorozat

Az Európai Bizottság a júliusi kötelezettségszegési eljárásokat összegző csomagjában öt terület miatt küldött felszólító levelet Magyarországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított egyebek mellett a légi járművek üzemben tartására vonatkozó, a tengeri közlekedéshez és közúti fuvarozáshoz kapcsolódó szabályok, valamint a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt. Ez utóbbit azért, mert a magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező nem uniós állampolgárok számára - még ha nálunk szerezték is a diplomájukat -, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon.

2018.07.20 11:00
Frissítve: 2018.07.20 12:21

Brüsszel nem tűr tovább: eljárás indul a „Stop Soros” miatt

Publikálás dátuma
2018.07.18 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Kötelezettségszegési eljárást indít csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság a menekülteket segítő szervezetek ellen kitalált, úgynevezett „Stop Soros” törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt – értesült a Népszava.
Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének értékelése szerint a jogszabálycsomag több EU előírásba ütközik, ezért felszólító levélben kér választ az aggodalmaira a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság a jogszabály elfogadását követő napokban lapunk kérdésére közölte: nem minden aggodalom nélkül tekint a magyar parlamentben szavazásra bocsátott törvényre és alkotmánymódosításra. „Nem fordíthatunk hátat azoknak az értékeknek és elveknek, amelyekre Európa épült” – kommentálta akkor a budapesti fejleményeket Christian Wigand bizottsági szóvivő. Hozzátette, hogy Brüsszel a Velencei Bizottság értékelését is figyelembe fogja venni, amikor dönt arról, hogy a törvény megfelel-e az uniós jognak.
A „Stop Sorost” azóta már értékelte az Európa Tanács neves alkotmányjogászokból álló testülete, és több okból is a hatályon kívül helyezését javasolta. A grémium véleménye szerint aránytalan büntetéseket ró ki személyekre és nem-kormányzati szervezetekre, továbbá több ponton sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A Velencei Bizottság rámutatott, hogy egy 2002-es európai uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni, illetve kezelni az engedély nélküli határátlépést, tranzitálást és tartózkodást egy tagállam területén. A magyar szabályozás azonban túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. A tájékoztató kampányok bűncselekménnyé minősítése például a szólásszabadság jogtalan korlátozásának minősül – állította a Velencei Bizottság. Információink szerint az Európai Bizottság csütörtökön bírósági szakaszba lépteti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület a menekültügyi eljárásokat, a visszatérésre vonatkozó szabályokat és a befogadási feltételeket ítéli az uniós joggal összeegyeztethetelennek. Mivel az aggodalmaira mostanáig nem kapott kielégítő választ Budapestről, az eljárás következő szakaszának megfelelően a magyar kormányt  az EU Bírósága elé citálja.

Soros csalódott Orbánban

A New York Times közben portrét közölt a milliárdos vállalkozóról, amelyben Soros György azt mondta: „Egyáltalán nem hibáztatom a magyar népet”. A lapnak Soros úgy fogalmazott, hogy jelenleg nem látogathat Magyarországra, mert az „mérgező lenne”.  Beszélt arról is, hogy Orbán kampánya „nagy csalódás volt” számára. Bár a cikkben többször kifejtette, aggasztja, hogy vesztésre áll a nyílt társadalom terjesztéséért vívott harcban, igyekezett elszántnak mutatkozni, s közölte: látva, hogy kik tartják őt ellenségnek, úgy érzi, valami jót is elért az életében. Mint mondta: számára a pénz a szabadságot és nem a hatalmat jelenti. Sokáig a pénz azt jelentette számára, hogy nem kellett foglalkoznia azzal, amit más emberek gondoltak vagy mondtak róla. Most viszont változik a helyzet. „Egy kicsit jobban foglalkozom az imázsommal, nagyon zavar, hogy mennyi hazugság terjed rólam” – fogalmazott elismerve, hogy rosszul érzi magát amiatt, hogy sok országban ő a fő ellenség: „Nem örülök annak, hogy ennyi ellenségem van, inkább barátom lenne ennyi” – tette hozzá.
2018.07.18 06:00
Frissítve: 2018.07.18 16:59