Helikopterbeszerzés: az Airbusnak áll a zászló

Publikálás dátuma
2018.06.20 07:00
VÁLASZTÉK - Várhatóan a H225M típusú járművek mellett döntenek, de az is lehet, hogy többféle gépet veszünk FOTÓ: AIRBUS
Fotó: /
A kormány döntése feltehetően kedvezően hat a német-magyar és a francia magyar kapcsolatokra, ráadásul azt is demonstrálja, hogy Magyarország elkötelezett a NATO és az európai közös haderő létrehozása mellett.

Minden bizonnyal megszületett a döntés a kormányban a honvédségi helikopterbeszerzés ügyében – értesült több egymástól független forrásból a Népszava. Információink szerint jelenleg egyértelműen a francia-német-spanyol konzorciumban működő Airbus Helicopters látszik befutónak, több forrásunk is ezt a céget nevezte meg, mint potenciális nyertest. Az elmúlt években egyébként nagyságrendekkel bővült a fejlesztés: 2016 végén még csak hét darab új helikopter beszerzéséről volt szó, Benkő Tibor új honvédelmi miniszter ugyanakkor május végi parlamenti meghallgatásán már 40 jármű megvételéről beszélt. Igaz, azt nem lehet tudni, ezeket hány év alatt vásárolnánk meg, korábban a Honvédelmi Minisztériumban (HM) úgy becsülték, hogy a hét repülőgép beszerzése, rendszerbe állítása, a pilóták kiképzése, az új földi kiszolgálóegységek kiépítése és a többi járulékos költség is elérheti a száz milliárdos nagyságrendet.

Egy ilyen volumenű haderőfejlesztés természetesen vastagon politikai kérdés is, forrásaink szerint az, hogy melyik ország kínálatából választunk, azt is jelezheti, kivel akarjuk még szorosabbra fűzni a kapcsolatainkat. Erre jó példa volt a Lengyelországban a kormányváltást hozó 2015 októberi választás: az addig kormányzó Polgári Platform már megkötötte a szerződést az Aibrus Helicopters-szel, de a Jog és Igazságosság Párt vezette új kormánykoalíció egyik első intézkedéseként egyoldalúan visszalépett az üzlettől és bejelentette, hogy – 3,14 milliárd euró értékben – 70 darab, részben Lengyelországban gyártott, amerikai Black Hawk helikopterrel fejlesztik a légvédelmi képességeiket. A lengyel kormány azóta is nyíltan lobbizik a nagyobb amerikai katonai jelenlétért az országban és bejelentette, hogy akár 1,5-2 milliárd dollárt fizetni is kész azért, hogy állandó amerikai katonai bázis létesüljön a területén.A politika és a beszerzések szoros viszonyát mutatja Románia esete is: 2017 júliusában közölték 4 milliárd dollárért amerikai Patriot rakétavédelmi rendszert vásárolnak, három héttel korábban pedig - első kelet-európai vezetőként – Donald Trump a Fehér Házban fogadta Klaus Johannis elnököt.

Érdekes, hogy Trump megválasztása után többen is azt tartották „logikusnak”, hogy az akkor az EU-val és Németországgal még kifejezetten feszült viszonyban lévő magyar kormány Black Hawk helikoptereket vesz majd, hiszen akkor még úgy tűnt, Washington nyitottabb lehet egy szorosabb viszonyra Magyarországgal. Az azóta – például a migráció ügyében – sokat változó európai légkör és az egyre komolyabbá váló közös uniós védelmi törekvések Budapesten is elérték a hatásukat. Vlagyimir Putyin 2015-ös látogatása után ráadásul Orbán Viktor maga mondta el egy háttérbeszélgetésen, hogy soha nem építene a tartós amerikai katonai jelenlétre a térségben, szerinte Románia és Lengyelország rossz stratégiát követ ebből a szempontból.

„A kormány a haderőfejlesztéssel azt is szeretné demonstrálni, hogy a NATO mellett az európai közös haderő létrehozásában és elkötelezett, ráadásul nyilván a német-magyar és a francia-magyar kapcsolatokra is jó hatással lenne az Airbust választani” - magyarázta egy kormányzati forrásunk, hozzátéve, „Donald Trumpról már bebizonyosodott, hogy gyakorlatilag semmilyen stratégiát nem lehet felfedezni a külpolitikájában, ha csak azt nem vesszük annak, hogy látványosan semmibe veszi az európai partnerei érdekeit”. Egy másik informátorunk arról beszélt, miutan egyre valószínűbb, hogy a következő hét éves uniós költségvetés elfogadása jelentősen - a jövő évi EP-választásokig, az új Európai Bizottság felállásáig, majd ezt követően az új büdzsé kidolgozásáig és elfogadásáig - kitolódhat, egy Airbus melletti döntés hatással lehet a büdzsé ügyében meghatározó szóval bíró francia-német tandem „jóindulatára” is.

Szerző
2018.06.20 07:00

Helyreállt a rend a ferihegyi repülőtéren

Publikálás dátuma
2018.07.16 12:04

Fotó: /
Többé-kevésbé vaklárma volt az eset, egy muszlim férfi imádkozni kezdett - és elszabadult a pánik
A Népszava információi szerint egy zavarodottan viselkedő utas miatt ürítették ki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2/A terminálját hétfőn délelőtt. A muszlim férfi imádkozni kezdett az egyik beléptető pultnál, mire elvették és átvizsgálták a csomagját.
- Az ellenőrzés idejére elrendelték a terminál kiürítését – mondta lapunk megkeresésére Hardy Mihály, a Budapest Airport (BA) szóvivője. - A zavarodottnak tűnő utasnál nem találtak semmit.
Úgy tudjuk, az utas a lengyel légitársaság, a LOT egyik járatával akart elutazni Budapestről. A procedúra végeztével helyre állt a rend a repülőtéren, az utas és repülőforgalom zavartalan.
2018.07.16 12:04

Tömegek hagyják el az országot - Egy órát kell várni Röszkénél

Publikálás dátuma
2018.07.16 10:31
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A hétvégén 4 órát is várni kellett - több mint 342 ezer utazó használta a Csongrád megyei határátkelőhelyeket.
Röszkén, a hétvégén a kilépők száma meghaladta a 144 ezret, az országba belépők több mint 51 ezren voltak - írja a police.hu. Csanádpalotán kilépő irányban csaknem 72 ezren vették igénybe a határátkelőhelyet, Romániából Magyarország felé több mint 44 ezer utast regisztráltak.
Az átkelőhelyeket teljes kapacitáson működtették.
Egy átlagos nyári napon 15-20 ezer utas veszi igénybe a Röszke Autópálya-határátkelőhelyet, a nyári szabadságok időszakában ez a szám akár 60 ezerre is nőhet. Ezt az utóbbi években Csanádpalota is megközelítette.
A megnövekedett forgalom oka, hogy egyszerre indultak a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások szabadságra, és a turisták pedig nyaralni.
 Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legkritikusabbak kilépő irányban július második felének hétvégéi, majd augusztus utolsó két hetében már a belépő forgalom lesz erősebb.
A határátkelőhelyek nyitva tartásáról és az ott várható várakozási időkről a rendőrség Határinfó-oldalán, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével tájékozódhatnak az utazók. Szükség esetén a gyorsabb átlépés érdekében Szerbia felé célszerű Tompa, Tiszasziget vagy Ásotthalom felé kerülni - utóbbi két átkelő naponta 7 és 19 óra között vehető igénybe. Akik Romániába szeretnének utazni, választhatják a 24 órás nyitva tartással működő kiszombori vagy battonyai határátkelőt.
2018.07.16 10:31