Kilép az LMP-ből Hadházy Ákos

Publikálás dátuma
2018.06.20 10:08
Hadházy Ákos távozik az LMP-ből Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Fotó: /
Hadházy szerint az választási vereség ellenére zavarba ejtően jó hangulat jellemzi az LMP-t. A politikust most újabb szankciókkal sújtanák pártján belül, ezért inkább ott hagyja őket. Válaszul az LMP elnöksége mandátuma visszaadására kérte Hadházyt.

Elhagyja az LMP sorait Hadházy Ákos, a párt korábbi társelnöke, ma fegyelmi eljárásokkal sújtott tagja: a politikus a 24.hu-nak nyilatkozott arról, hogy kilép a pártból, ám mandátumát megtartja.

Döntését részben azzal indokolta, hogy az LMP jelenlegi politikája komolytalanná teszi azt a személyes harcot, amit korábban a korrupció ellen folytatott – de az is szempont volt, hogy a párt etikai bizottsága két évnél hosszabb időre eltiltotta volna Hadházyt az LMP-n belüli tisztségvállalástól, sőt, felmerült, kizárásának gondolata is.

Emlékezetes, Hadházy Ákos a választási hajrában a koordinált együttműködést szorgalmazta: azt is felajánlotta, visszalép választókörzetében, hogy csak egy demokratikus jelölt maradjon ringben a kormánypárt indulójával szemben. Az LMP etikai bizottsága május 23-án ezért rótt ki rá büntetést, mondván, társelnökként sem hozhatott volna egyedül ilyen horderejű döntést.

„Olyan helyzet alakult ki a pártban, amelyben politikai nézetkülönbségeket igyekeznek fegyelmi úton elintézni. Nagyon veszélyes és szomorú, ha egy párt eljut idáig, mert ez mindig egy lejtőn való megindulást jelez. Én kaptam az egyik legkeményebb büntetést, miközben semmilyen fegyelmi vétséget nem követtem el, nem folytattam titkos tárgyalásokat, és szerintem Szél Bernadett állítása sem igaz, hogy nem tartottam magam a párt bürokratikus előírásaihoz” - idézte fel a történteket a lapnak Hadházy Ákos.

Szerinte az elsöprő választási vereség ellenére zavarba ejtően jó hangulat uralkodik a pártban, és sok mosolygós arcot lát az ellenzéki frakciókban, miközben a Fidesz győzelme beláthatatlan következményekkel járhat, és reális veszély az Európai Unióból való kilépésünk is.

„Meggyőződésem, hogy az LMP-nek helye van a közéletben, de ehhez – csakúgy mint a többi ellenzéki pártnak – be kell látnia, hogy maga is felelős a kialakult helyzetért, és be kell látnia, hogy a kialakult helyzet mennyire súlyos” - mondta a politikus.  Az LMP később hivatalosan üzent a kilépőnek: egyhangú döntéssel parlamenti mandátumának visszaadására szólították fel Hadházyt.

Szerző
2018.06.20 10:08

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45