Orbánt kihagyva hívott össze minicsúcsot Juncker

Publikálás dátuma
2018.06.20 15:37
Fotó: AFP/Anadolu Agency/Dursun Aydemir
Fotó: /

Máris európai szintűvé terebélyesedett a német kormánykoalíció válsága. Az Európai Bizottság vasárnapra rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze Brüsszelbe azon államok részvételével, amelyeket a bevándorlás leginkább érint. Hét állam vezetőjét várják a megbeszélésekre, Angela Merkel német kancellárt, Giuseppe Conte olasz kormányfőt, Emmanuel Macron francia elnököt, valamint a spanyol, a görög, a bolgár miniszterelnököt és az osztrák kancellárt. Utóbbi két államot azért hívták meg, mert július 1-ig Ausztria, ezt követően pedig Bulgária tölti be az Európai Tanács soros elnöki tisztségét. Hírek szerint a találkozót Angela Merkel kezdeményezte. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt közölte, informális találkozóról van szó.

A minicsúcs célja a jövő csütörtökön és pénteken esedékes uniós csúcstalálkozó előkészítése, a legfontosabb államok véleményének összhangba hozatala, s az, hogy sikerüljön közös európai megoldást találni a menekültválságra. Ez lenne a német koalícióban az uniópártok, a CDU és a CSU között kialakult krízis megoldásának kulcsa. Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter, a bajor CSU elnöke hétfőn két hét haladékot adott Angela Merkelnek arra, hogy európai szinten kezelje a menekültkérdést. Amennyiben nem sikerül közös nevezőre hozni az uniós tagállamokat, úgy a belügyi tárcavezető elrendeli azon migránsok kitoloncolását, akik menedékkérelmét már elutasították egy mások EU-s országban. Ha ezt megtenné, akkor a kancellárnak menesztenie kellene belügyminiszterét, ez esetben azonban a Keresztényszociális Unió felmondaná a szövetséget Merkel pártjával, a CDU-val, aminek beláthatatlan következményei lennének mind Németországra, mind az egész Európai Unióra nézve.

A német Bild napilap egy meg nem nevezett görög illetékest idézett, aki azt közölte, várják Németország javaslatait a menekültválság megoldására vonatkozóan. Sebastian Kurz osztrák kancellár szerdán óva intett attól, hogy a német koalíciós feszültség miatt tovább éleződjék az európai menekültválság. Kifejtette, „fel kell készülnünk arra, hogy Németország miatt Európában jobban ellenőrzik majd a határokat”.

Szerző
2018.06.20 15:37

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15