Orbán német csapdában

Publikálás dátuma
2018.06.21 08:15

Fotó: /

Hatalmas sikerrel hülyítették el a magyar társadalmat: az itt élők egyik legnagyobb félelme, hogy tömegesen áramlanak be a menekültek. Mintha a végítélet jönne el akkor, ha migránsokat fogadna be Magyarország. Hajlamosak vagyunk elfelejtkezni arról, hogy nálunk sokkal jobban működő nyugati országban a lakosság majdnem tíz százaléka bevándorló, és szó ami szó, itthon is sokan gondolják: külföldön jobban menne a soruk.

A kormányt támogatók, a kormányhoz közeli gondolkodók lelkesen ünneplik Orbán Viktort, mennyire fontos európai tényezővé vált, hiszen már közös bevándorlásellenes ernyőszerv létrehozásában gondolkodik – ilyen frakció már létezik az EP-ben, de ezt nyilván alig tudja bárki. Júliusban ráadásul Angela Merkel is fogadja őt Berlinben, ami egyértelmű jele annak, hogy a magyar kormányfő megkerülhetetlenné vált az EU-ban.

Tény, a külföldi lapok is sokat írnak róla, s neki láthatóan csak az a fontos: forogjon a neve a Lajtán túl is. A már egy cseppet sem érdekli, hogy olyan politikusként emlegetik, aki az egyik legnagyobb veszélyt jelenti az EU-ra. Miért akarja hát Merkel vendégül látni Berlinben? Változás előtt állna a német-magyar viszony? A kancellár erre már kedden, az Emmanuel Macron francia elnökkel megtartott közös sajtótájékoztatóján megadta a választ: kiemelik az euróövezetet az EU-ból, így hosszabb távon magukra maradnak azok az államok, amelyek elutasítják a közös európai valuta bevezetését.

A kancellár eszközként használja tehát a magyar miniszterelnököt, aki lelkesen belesétál a csapdába. Merkel így akarja kifogni a szelet a CSU vitorlájából. Közismert, hogy a keresztényszociálisok elnöke, Horst Seehofer szívélyes viszonyt alakított Orbánnal, s osztja radikális nézeteit a menekültpolitikával kapcsolatban. A bajor CSU elnöke két hetet adott Merkelnek arra, hogy közös európai megoldást találjon a menekültválságra, ha ez nem sikerül, azonnal elkezdik kiutasítani azokat, akiknek a menedékkérelmét más uniós országban már elutasították.

Ha a kancellárt annyira érdekelné Orbán véleménye a migránskérdésről, akkor nem a jövő héten esedékes uniós csúcs után fogadná őt. Így pusztán arról van szó, hogy Merkel némi időt akar nyerni: Seehofer belügyminiszterként Orbán látogatása előtt ugyanis aligha rendeli el a menedékkérők kitoloncolását.

Orbánt már nem érdeklik a visegrádi négyek, úgy érzi, az EU egyik vezető politikusává válhat. Csakhogy ezért súlyos árat kell fizetnie - Magyarországnak. Álláspontja szembemegy Budapest érdekeivel: Seehofer javaslata ugyanis de facto azt jelenti, hogy visszaállítják az ellenőrzést a német határon. Ez pedig végsősoron véget vethet a schengeni vívmányoknak.

Ezt a veszélyt a magyar miniszterelnökhöz hasonlóan populistaként emlegetett cseh kormányfő, Andrej Babis is felismerte: ő egyértelműen Merkel közös európai megoldása mellett foglalt állást. Orbánt nem az ország, vagy akár a széthullóban lévő visegrádi csoport érdekli, csak a saját megítélése. Az itthoni közvéleményt pedig úgyis meg lehet győzni a folyamatos agymosással.

Szerző
2018.06.21 08:15

Orbán nem érti a magyarokat, miért nem járnak a Bolsojba

Publikálás dátuma
2018.07.16 14:00

Fotó: Facebook/ Orbán Viktor
Az orosz sajtó alapján különös kép rajzolódik ki a kormányfő és Putyin találkozásáról: Orbán keserűen panaszkodott a szankciókra, amelyeket maga is megszavazott.
Orbán Viktor keserűen panaszkodott Vlagyimir Putyinnak azokra a szankciókra, amelyeket maga is megszavazott. Erről a szűkszavú magyar közleményből nem, csak orosz forrásból lehet tudni. A kremlin.ru hivatalos honlap ismerteti a vasárnapi moszkvai találkozó résztvevőit, illetve az orosz elnök és a magyar kormányfő bevezető beszédeit. Putyin oldalán ott volt Szergej Lavrov külügyminiszter, Jurij Usakov tanácsadó és Veronika Szkvorcova egészségügyi miniszter, a kétoldalú kormányközi bizottság társelnöke is. Az Orbán melletti fotelben Csányi Sándor, a FIFA alelnöke foglalt helyet.
Putyin mindenekelőtt megköszönte Orbánnak, hogy betartotta ígéretét és elment a labdarúgó világbajnokságra: „Mindannyian tudjuk, mennyire szereti a futballt, jó futballistaként ismerjük”. Ezután rátért a kétoldalú gazdasági kapcsolatokra, amelyek tavaly 25 százaléknál is gyorsabban bővültek. Aláhúzta, hogy ezzel magyar partnereik bevételei is nőnek. Megelégedéssel nyugtázta, hogy rendben vannak a közös energetikai és nukleáris projektek és kiemelte, hogy egy magyar gyógyszeripari cég (a Richter Gedeon – a szerk.) az orosz piac négy százalékát tudhatja magáénak.
A magyar miniszterelnök válaszában azt mondta, mindenki sajnálhatja, aki nem láthatta személyesen a magas szintű professzionalizmussal megszervezett vb-t. Örömét fejezte ki, hogy életében először két teljes napot Szentpéterváron, hármat pedig Moszkvában tölthetett. Szerinte „ez a két város az európai civilizáció ékköve” és nem is érti azokat a magyarokat, akik elmennek a bécsi operába, de nem akarják megnézni a moszkvai Nagyszínházat. 
A kétoldalú kapcsolatokról szólva megjegyezte, hogy azok még gyorsabban fejlődhetnének, ha nem lennének a nyugat által Oroszország ellen bevezetett szankciók. „Ezek az intézkedések természetesen károkat okoznak, lehetőségeket veszítünk. Biztosítani szeretném elnök urat, hogy mi az Oroszország és a nyugati világ kapcsolatainak normalizálása mellett vagyunk” - mondta Orbán. Az EU Tanácsa, benne a magyar miniszterelnökkel, alig tíz nappal korábban egyhangú döntéssel hosszabbította meg a Krím orosz megszállása miatti szankciókat.
Putyin viszontválaszként annyit mondott, hogy „Magyarországon is van legalább két ilyen ékkő, Buda és Pest, de persze vannak mások is”.
A tárgyalás további részleteiről az orosz sajtó sem számol be. Így nem tudni, pontosan hogyan áll a Paks 2 projekt és a Közép-Európába Törökországon át orosz földgázt szállítani hivatott vezeték ügye, illetve meddig akadályozza még a magyar diplomácia Ukrajna és a NATO együttműködését.
2018.07.16 14:00
Frissítve: 2018.07.16 15:22

Már saját párttársai is támadják a keménykedő Seehofert

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:30

Fotó: DPA/ JENS BUTTNER
A menekültügyben szigort pártoló belügyminisztert népszerűsége már csak 37 százalékos. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartaná, ha tárcavezető maradna.
Mind többen bírálják saját pártján belül is Horst Seehofert. Az ellenzék, illetve a szociáldemokrata SPD bírálatai után a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) több tagja is éles bírálatokkal illette a párt elnökét, szövetségi belügyminisztert a menekültkérdésben elfoglalt radikális álláspontja miatt. „Fellépése sokakat megdöbbent és elidegenít” – jelentette ki a CSU előző elnöke, Erwin Huber bajor tartományi képviselő a Spiegel beszámolója szerint. Kezdetben a bajor párton belül teljes egészében támogatták Seehofer menekültpolitikáját, a helyzet azonban mostanra jelentősen megváltozott. Sokan kérdezték tőle, hogy fellépésével régi párbéli riválisának, a nála is radikálisabbnak tartott Markus Söder bajor miniszterelnöknek akart-e ártani az októberben esedékes bajor tartományi választás közeledtével. Mintha ezzel is némiképp igyekeztek volna enyhíteni Seehofer felelősségén. A Spiegel beszámolója szerint a párt tagságában is növekvő ellenállással tapasztalható a vezetés politikájával szemben. Ezt jelzi, hogy mind többen – már 1200-an – csatlakoznak a „Közép Uniója” nevű CSU-csoportosuláshoz, amely a CSU liberális szárnyának tekinthető. Alapítója, Stephan Bloch a Spiegelnek azt mondta, súlyos hiba a menekülteket bűnbaknak beállítani azokért a történésekért, amelyek a társadalomban mennek végbe. Bloch egyúttal bocsánatkérést követelt Seehofertől, amiért lelkesen közölte, hogy 69. születésnapján ugyanennyi afgán menedékkérőt utasítottak ki Németországból. „Ez jóval magasabb szám annál, mint amit eddig megszokhattunk” – büszkélkedett a keresztényszociálisok elnöke. Ez a kijelentés azért kavart nagy vihart Németországban, mert egyikünk öngyilkos lett, ezután az ellenzék élesen támadta a szövetségi belügyminisztert.  Az egykori német munkaügyi miniszter, Norbert Blüm (CDU) a Süddeutsche Zeitungban írt kommentárjában úgy vélte, a CSU-nál egyre inkább háttérbe szorulnak a keresztény értékek. „Riasztó az az érzéketlen hang, ami a CSU-nál a menekültkérdést jellemzi” – fejtette ki.  Seehofer népszerűsége már csak 37 százalékos a teljes lakosság körében – derült ki a ZDF által közzétett adatokból. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartja, ha belügyi tárcavezető maradna.  
2018.07.16 08:30
Frissítve: 2018.07.16 08:30