Veszedelmes viszony

Publikálás dátuma
2018.06.21 07:30
FOTÓ: AFP/RICHARD BOUHET
Fotó: /
Donald Trump jobboldali radikális, populista politikusokat meghazudtoló módon avatkozott be a német belpolitikába Merkel ellen.

Az amerikai elnök kedden a Twitteren egyenesen azzal vádolta a német hatóságokat, hogy hamis adatokat közöltek a németországi bűnözéssel kapcsolatosan. Szerinte ennek mértéke a bevándorlás miatt valójában tíz százalékkal emelkedett, ám a szervek „nem akarnak beszámolni erről a bűnözésről”. Ami különösen sajátos: az amerikai elnök, aki rendszeresen vádolja hamis hírek közlésével a CNN-t, vagy a New York Timest, nem közölte, honnan is vette ezeket az információit. Ugyanakkor megjegyezte, „más országokban még rosszabb a helyzet. Légy bölcs, Amerika”.

Azon nyilván el lehet vitatkozni, ez a bejegyzése mennyire volt okos, ám Európában a populisták biztosan többen éljenzik azt a mondatát, amely szerint „Határok nélkül ország sincs”.

Angela Merkel Emmanuel Macronnal tartott közös, kedd délutáni sajtóértekezletén utasította vissza Trump állítását. Mint mondta, a rendőrség nemrégiben közzétett bűnügyi statisztikáiból éppen az derül ki, hogy e téren „enyhén pozitív változásokról” lehet beszámolni, ami „önmagáért beszél”.

A Horst Seehofer bajor belügyminiszter által májusban közölt adatok szerint az elmúlt évben a bűnözés 1992 óta a legalacsonyabb szintre csökkent Németországban. A rendőrség 5,76 millió kisebb-nagyobb bűncselekményt jegyzett fel a 2017-es esztendő folyamán. A nem német állampolgárságú gyanúsítottak aránya 2016-hoz viszonyítva 40,4 százalékról 34,8 százalékra csökkent. A rendőrség nyomozását az esetek 57,1 százalékában koronázta siker, ami csekély emelkedés az előző évi 56,2 százalékhoz viszonyítva. Ugyanakkor ilyen jól még sosem teljesített a német szövetségi rendőrség. Jelentősen visszaesett a betörések és a zsebtolvajlások száma. Mintegy 23 százalékos a csökkenés.

Amikor Trump szóvivőjénél azt firtatták, a számok teljesen mást mondanak, mint amit az amerikai elnök állít, azt közölte, „nem ismerem a statisztikákat”. James Comey, az FBI volt igazgatója nem kertelt, amikor kedd esti berlini fellépése során kijelentette: „Trump folyamatosan hazudik”. Martin Schulz, a német szociáldemokraták volt elnöke pedig a Twitteren azt közölte, „Donald Trump igazi szakértőnek mondhatja magát a bűnügyi statisztikát illetően. Hallgatási pénzt fizetett pornósztároknak, illegális kapcsolatokat tartott fenn Oroszországgal, illetve kampánymenedzsere a rács mögé került. Több német politikus azt közölte, a berlini külügyminisztérium kéresse be az Egyesült Államok sajátos kijelentéseiről ismert nagykövetét, Richard Grenellt.

Nem mindenki fordult azonban az amerikai elnökkel szemben. A jobboldali radiális Alternatíva (AfD) alelnöke szerint Trump a titkosszolgálata révén jobb információkkal rendelkezik a németországi bűnözésről, mint a berlini kormány.

Trump azonban nemcsak e kérdésben fordult a német vezetés ellen. Hétfőn azt írta a Twitteren, hogy a német szövetségi kormány bizalmi válságot él át, s „az emberek Németországban a vezetésük ellen fordultak”. Az amerikai elnököt cseppet sem zavarta, hogy ebből a megjegyzéséből egyetlen szó sem igaz. A koalíciós feszültséget a CDU és a CSU között ugyanis nem az idézte elő, hogy a németek fellázadtak volna a kormány ellen, hanem az ok Horst Seehofer különutas politikája a menekültkérdésben. Trump azt is megjegyezte, hogy a bevándorlás megrendíti „az amúgy is ingatag berlini koalíciót”. Szerinte eleve hiba volt, hogy Európában menekültek millióinak nyújtottak menedéket, mert „az ottani kultúra nagyon megváltozott”.

Az amerikai elnök példaként említette Németországot annak kapcsán, hogy a bevándorlás révén jelentősen nő a bűnözés. „Nem akarjuk, hogy az, ami Európában történt a bevándorlással, nálunk is megtörténjen”.

Christian Hacke német politológus szerint Trump kirohanása mögött az áll, hogy féltékeny Németország gazdasági teljesítményére. Olyan számokat mutathat fel az export terén, amelyekről az Egyesült Államok csak álmodhat.

Szerző
2018.06.21 07:30

Hungarian Air Force: az amerikai elnököket koppintja Orbán

Publikálás dátuma
2018.07.18 20:53
Orbán Viktor miniszterelnököt (j2) és feleségét, Lévai Anikót (b) Ofir Akunisz izraeli tudományos-tecnológiai és űrkutatási mini
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Szürke, Hungarian Air Force-feliratú repülővel érkezett meg Tel-Avivba Orbán Viktor. A járatszám azonos a honvédség egyik tavaly vásárolt Airbusával, ami hangsúlyozottan nem kormánygép.
Masszív és méltóságteljes Airbusból szállt ki szerdán délután Orbán Viktor és felesége a tel-avivi Ben Gurion reptéren. A szürke gép oldalán a Hungarian Airforce felirat látható, a miniszterelnöki antréról készült, Orbán Facebook-oldalán megosztott videónpedig a járatszám is látszik: 605. 
Mindez azért érdekes, mert a Magyar Honvédség tavaly vásárolt két Airbus-szállítógépet, az egyik (az A309-es jelzésű gép) esetében pedig a 605-ös járatszám is megegyezett. Azt korábban a honvédelmi tárca és kancelláriaminiszterként még Lázár János is határozottan cáfolta, hogy kormányzati gépeket vettek volna, a minisztérium szerint katonai, egészségügyi és polgári feladatokra használt gépeket szereztek be.
Levélben kerestük meg Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy ugyanarról a gépről van-e szó, és ha igen, miért használják diplomáciai utakra a honvédség repülőjét, miért nem valamelyik kereskedelmi járat első osztályán utazott a kormányfő. Ha érkezik reakció, frissítjük cikkünket.  Orbán érkezése mindenesetre az amerikai államfők gyakorlatát másolja, hiszen az aktuális elnök mindig az American Airforce One típusú, különleges védettségű repülőn utazik külföldre. 
2018.07.18 20:53

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16