Utolsónak hitt önkormányzati esély

Publikálás dátuma
2018.06.21 07:08
KIES TÁJ Megélhetés, állandó jövedelem kell az emberek NÉPSZAVA FOTÓ
Fotó: /
Vidéken életmentőként várják a falvak beígért fejlesztési csomagját, bár a polgármesterek és a kormány sem tudja, mit kellene belepakolni a programba.

Kimondva, kimondatlanul a Fidesz kétharmados győzelméhez, a vidék kistelepüléseinek politikai letarolásához szükség volt arra a helyi vezetőket nyugtató levélre, amiben Orbán Viktor négy nappal a választás előtt szent fogadalmat tett, hogy sehol nem fognak önkormányzatot felszámolni, minden településnek lehet helyhatósága, „még annak is, ahol csak négyen élnek”. Az üzenetben meghirdette a megyei jogú városok fejlesztési csomagja mellé a „nagyjából kidolgozott” középvárosi programot és beharangozta a falvak megújításának terveit is. A voksokat a kormánypártok bezsebelték, de ahogy április elején nem tudtunk semmit a Modern falvak programról, úgy most, június második felében is csak ködszurkálás folyik, ha a kérdés szóba kerül. Közben erősödik az érzés: a falvak megmentő csomagja körül nincs minden teljesen rendben.

Egyrészt közismerten ellenzéki, baloldali vezetésű települések maradtak ki a miniszterelnöki címlistából, nem tudni miért. Az azóta megszűnt Együttből a Momentumba tavaly átigazolt Juhász Béla, Sződliget polgármestere és Angyal Jenő, a Nógrád megyei Vizslás szocialista vezetője is azt felelte érdeklődésünkre, hogy semmilyen levelet nem kapott a miniszterelnöktől, csak a megjelent hírekből tudják, hogy valamilyen vidékfejlesztési csomagot ígért be társaiknak. Nekik és községeiknek nem jár majd a pénzből – kérdezik.

Azt is többen megjegyezték, hogy ugyan jól hangzik a Modern városok program megvalósítása mellett a falufejlesztési csomagért is felelős, kormányzati szerepben most bemutatkozó Gyopáros Alpár ígérete, hogy a lehető legszélesebb kör bevonásával akar társadalmi egyeztetést kezdeni az elképzelésekről, mégis érdemes elgondolkodni: vajon az elmúlt nyolc évben hány kérdés megvitatásába vont be a Fidesz-kormány szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, mikor változtatta meg terveit az érveik hatására? Az egyeztetés-sorozat elhúzódására pedig nyugodtan lehet majd hivatkozni, amikor a konkrétumokat kéri számon az ellenzék és a sajtó.

Ráadásul a Miniszterelnökség újdonsült államtitkára máris elkezdte a hátrálást, amikor a napokban azt nyilatkozta, először a 2021-es költségvetésben tart elképzelhetőnek nagyobb kifizetéseket a Modern falvak program keretében. Az ugyanakkormár megágyazna a következő évi választásnak, addig pedig az államtitkárság fenntartási költségein túl nem kell mélyen a zsebébe nyúlni a kormánynak, mégis napirenden lehet tartani a kérdést. Erre már önmagában az önkormányzati szövetségek lelkesedése is elegendő biztosíték.

Három héttel ezelőtt négy szövetség fontosnak tartotta válaszlevelet küldeni a miniszterelnöknek, amelyben felajánlották segítségüket a program elkészítéséhez. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) nevében Schmidt Jenő, a Magyar Faluszövetséget vezető Szabó Gellért, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gémesi György, valamint a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége nevében Csomor László elnök látta el kézjegyével az írást. A levélben jelezték, hogy a térségek integrált, komplex fejlesztésében gondolkodnak, amibe beleértik a Modern városok és a Modern falvak programok egyes elemeinek koordinálását is.

SORREND A kormányzati propaganda a legkisebb településekre is elér, de a pályázati pénzek már nem mindig - FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

SORREND A kormányzati propaganda a legkisebb településekre is elér, de a pályázati pénzek már nem mindig - FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Ez utóbbi megjegyzést annak fényében fricskaként is értelmezhetjük, hogy a TÖOSZ elnöke szerint a Modern városok keretében elfogadott fejlesztések többségének nincs térségi hatása, nemhogy az elvárható 30 kilométeres körzetben, de már a szomszéd faluban élők sem élvezhetik majd a beruházások nagy részének előnyeit. Schmidt Jenő ráadásul többször is lehetetlennek nevezte az összes kistelepülés fejlesztését, a leszakadt térségek felzárkóztatását tartotta reális célnak a program keretében. Ezt azonban a kormány vélhetően nem meri majd felvállalni, mert az rontaná politikai esélyeit a következő ciklusra. Így vélhetően inkább ad majd valamit a majdnem háromezer szóba jöhető településnek, de ez a valami nem biztos, hogy érzékelhető változást tud hozni a községek életében. Szabó Gellért számára elfogadhatatlan, hogy legyenek a fejlesztésekből kimaradó térségek.

A Miniszterelnökség eddig azt az idilli képet vázolta, hogy a program alkalmas lesz a falvak népességének megtartására, az elvándorlás megállítására, sőt visszafordítására. A nemzetközi trendek alapján azonban a TÖOSZ elnöke elismerte, hogy legfeljebb lassítani lehet a városokba áramlás folyamatát, megállítani nem.

A Faluszövetség vezetője arra figyelmeztetett, hogy nem szabad folytatni a Modern városok programnak azt a torzítását sem, hogy a pénzek nagy részét útépítésre költik. Szabó Gellért szerint nehéz kontrollálni, hogy egy állam által kiválasztott cég miért pont annyi pénzért végzi el a munkát. Nem véletlen, hogy az utóbbi napok hírei alapján várhatóan épp ezen a ponton bele is akar nyúlni az új kabinet a megyei jogú városok fejlesztési csomagjába.

Máris ráléptek a fékre

A Népszava kormányzati körökből származó információi szerint Gyopáros Alpár államtitkár egyik legfontosabb feladata a teljes Modern Városok Program felülvizsgálata, amire azért van szükség, mert az építőiparban – egyebek mellett a rengeteg állami beruházás hatására is - elszálltak az árak. Az építőipari cégek válogathatnak a megrendelések között, és a kormány szeretné kicsit visszafogni a túlárazásokat.

Informátorunk ennél is fontosabbnak nevezte,hogy az összesen 3400 milliárdos csomagban több százmilliárd forintot lehetne megspórolni, ha nem annyira fontos, de a kampányban jól hangzó beruházásokat elhagynak a közelgő gazdasági válságra hivatkozva. Állítólag az M4-es gyorsforgalmi út 2020-ra ígért befejezését érinthetik a változások. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is szóba hozta a kérdést a kormányinfón, ám ő a Miskolcot Kassával összekötő autópályát említette példaként. A jelzésekből egyértelmű, hogy az útépítési terveket újragondolja a kormány.

A Magyar Faluszövetség elébe ment a kormány programjának, amikor a tavaly júniusban Szentkirályon tartott közgyűlésén megfogalmazta „elvárásait és ajánlásait” a kistelepülési közösségekért. Ezek közt a legfontosabb, hogy a vidék lakossága az „elérhető életminőség tekintetében semmi hátrányt ne szenvedjen”.

A TÖOSZ önálló munkacsoportot hozott létre májusban, amelynek tagjai elkezdték összegyűjteni a Modern falvak program keretében megoldásra váró feladatokat és ezek rendezésének javaslatait.

A szövetségek vezetői egybehangzóan állítják: biztos megélhetés, állandó jövedelem kell az embereknek, hogy megmaradjanak a vidéki településeken. Az állam feladata pedig a helyi gazdaság működési feltételeinek javítása. Szabó Gellért szerint a fiatalabbaknak az is fontos, hogy kiszámítható legyen, hova tudják majd iskolába járatni a gyermekeiket. Az egészségügyi ellátás javításához mindenképpen állami segítségre lenne szükség, mert ma épp azokon a kistelepüléseken kerül sokkal többe az önkormányzatoknak a háziorvosi körzet vagy az ügyelet fenntartása, ahol a leggyorsabban nő a beteg, idős lakosság aránya.

Mindketten azt hangsúlyozták, hogy a pontos lista csak sok-sok egyeztetés után állhat össze, a megoldások pedig több kormányzati ciklust igényelnek. A falvak felemelése nem lesz olyan egyszerű, mint a megyei jogú városok sportközpontjainak megépítése. Schmidt Jenő első találkozásukon félig tréfásan meg is jegyezte Gyopáros Alpárnak, hogy neki jutott ennek a ciklusnak a legnehezebb feladata. Ha megoldja, magasra juthat, ha nem, belebukhat.

A miniszterelnöki ígéretekre épülő kedélyes optimizmus az ellenzéki sződligeti polgármester kelléktárából még mindig hiányzik. Juhász Béla fideszes politikusokkal a napokban folytatott beszélgetéseire hivatkozva állítja: a kormány mégsem tett le arról, hogy a kétezer fő alatti településeken jövőre már ne tartsanak önkormányzati választást.

Munka nélkül megszűnik a falu

Magyarlukafa az egyik legapróbb település Baranyában, a festői Zselici dombság peremén. Polgármestere, Gregorics Csabáné azt mondja, papíron 101 lakosa van a falunak, de valójában csak 67 magyar ember él itt állandóan. A többiek hét nemzet állampolgárai, hollandok, belgák, norvégok, németek, akik nyugdíjasként az év egy részét töltik a községben vásárolt házaikban.

- Ha megkérdezik, mi kellene leginkább a falu fejlődéséhez, mit felel majd?

- Ide mindenképpen normális út kellene, mert ami most van, az förtelem. Tán még soha nem újította fel senki, mindent kimosott a víz, két autó nem fér el egymás mellett, ez mindenkit elriaszt tőlünk. Ráadásul, akinek nincs autója, alig tud kimozdulni Magyarlukafáról, mert naponta csak három busz fordul ide, hétvégén meg egy.

Ha lenne jó út, az miben segítené a falut?

- Van egy gyönyörű tájházunk, de senki nem látogatja. A térség más településeivel összefogva turisztikai csomagot állítanánk össze, hogy ide csábítsuk a kirándulókat. Aztán a falubuszunk közlekedését is megkönnyítené, aminek a használata nélkül megállna itt az élet.

Mire használják a falubuszt?

- Ez viszi iskolába a gyerekeinket Pécsre és Somogyhárságyra, ahová orvoshoz is járunk. 2013 óta Mozsgón működik velünk együtt hét falu közös önkormányzati hivatala, ami 17 kilométerre van tőlünk, ügyeket intézni is visszük az embereket. Nálunk nincs bolt, de még italbolt sem, vagy a busszal mennek bevásárolni az emberek, vagy összeírják a listát és a falugondnok megvesz nekik mindent. De bármit teszünk, a fiatalok menekülnek innen, mert nincs munka.

- Tudnának munkahelyet teremteni?

- Ötletünk van, egy zöldségfeldolgozót tervezünk, de csak a Start programból jutunk segítséghez, más forrásból nem, így lassan halad az előkészítése. Azt kellene belátni a kormánynak, hogy hiába van rengeteg pályázat, az ilyen egészen apró falvak nem tudnak elindulni rajtuk, mert a 10 százalékos kötelező önrészt sem tudják előteremteni.



2018.06.21 07:08

„Közbiztonsági érdekből” záratják be az Aurórát és a Corvin Clubot

Publikálás dátuma
2018.07.16 17:43
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Az Auróra régóta szúrja a józsefvárosi vezetés szemét. A szórakozóhely azt közölte: ők nem kaptak hivatalos értesítést, a szokásos nyári nyitva tartás szerint üzemelnek.
Hétfőn a hatóság elrendelte a Marom Klub Kft. által üzemeltetett Auróra Kioszk és Auróra Kert, valamint a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Corvin Club üzlet bezárását – közölte honlapján a józsefvárosi önkormányzat. Mint írják, Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalának Jegyzője még 2017. június 28-án rendelte el „a lakosság által rendszeresen és folyamatosan panaszolt Auróra 9-11. szám alatt üzemelő Auróra Kioszk és Auróra Kert bezáratását. A Kioszk esetében a nyomozó hatóság kezdeményezésére közbiztonsági érdekből, a Kert esetében pedig kereskedelmi tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó engedély hiányában.”  A Marom Klub Kft. a döntések ellen fellebbezett, ezeket azonban „a bíróság és a kormányhivatal – a Marom Klub Kft rosszhiszemű és jogsértő eljárása miatt – végül elutasította”. A közlemény szerint a jegyző utasítására a hatóság hétfőn felszólította a Kft.-t, hogy az általa birtokolt ingatlanok használatának jogcímét igazolja érvényes szerződéssel, ennek megtörténtéig pedig az üzleteket bezáratta. Amennyiben az igazolás nem történik meg, a helyeknek végleg be kell zárniuk, ha pedig új szerződést mutatnak be, az egyben új kereskedelmi bejelentést is szükségessé tesz – ebben az esetben a hatályos helyi rendeletnek megfelelően a jövőben kizárólag 6 és 22 óra között tarthatnak nyitva. „A bírósági végzésből kiderült, hogy a Marom Klub Kft. korábban büntetőjogi felelősségének tudatában az önkormányzat hatóságát félrevezette és megtévesztette, mivel kérelmei beterjesztésekor nem volt jogosult eljárni. Az ügyben egyébként tekintettel a hatóság félretájékoztatására, a hivatal feljelentést tett”.
Azt is közölték, hogy az Auróra Kert vonatkozásában – Budapest Főváros Kormányhivatala jogerős döntése miatt – a kertben létesített, kereskedelmi tevékenységet kiszolgáló építményeket az üzemeltetőnek el kell bontania, mivel engedély nélkül építette. Amennyiben ezt nem teljesíti, hatósági intézkedésekre kerül sor. A jegyző utasítására a hatóság hétfőn elrendelte a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett, Blaha Lujza tér 1-2. Corvin Áruház IV. emeleti szintjén és az áruház tetőteraszán lévő, „Corvin Club” elnevezésű üzletének bezárását is. „A 2018. június 21-én a hajnali órákban a helyszínen végzett rendőrségi ellenőrzés következtében több személy esetében a rendőrség kábítószer birtoklása, valamint kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt bűntető eljárást folytat. Mindezekre tekintettel a rendőrség hivatkozással a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól szóló 1999. évi LXXV. törvény 5-6. §-ában foglaltakra kezdeményezte a fenti üzlet ideiglenes bezárását. A jegyző a törvényben foglaltaknak megfelelően közbiztonsági érdekből az eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra az üzletet ideiglenesen bezáratta” – olvasható a közleményben.

Az Auróra nem tud erről

Az Auróra holnaptól a szokásos nyári nyitva tartás szerint 4-től üzemel – közölte a Facebook-oldalán az Auróra, hozzátéve, hogy nem kaptak hivatalos értesítést az önkormányzattól. „Önkormányzati honlapokat és sajtóhíreket nem tudunk kommentálni, mert ezeknek nincsen jogi hatása. A Józsefvárosi Sajtóiroda nem adott további tájékoztatást, a Jegyzőiroda és a Hatósági osztály pedig jelenleg nem elérhető” – írták.
2018.07.16 17:43
Frissítve: 2018.07.16 17:52

NATO-csúcs: Trump az egyetlen bizonytalansági tényező

Publikálás dátuma
2018.07.11 07:30
Donald Trump érkezése Belgiumba, a NATO-csúcs helyszínére,
Fotó: BELGA MAG / BELGA/ BENOIT DOPPAGNE
Sokan a katonai szervezet jövőjét félthetik Trumptól, valószínűbb forgatókönyv azonban, hogy ezentúl többet kell áldozni az együttműködésre
Minden készen áll Brüsszelben a NATO szerdán kezdődő kétnapos csúcstalálkozójára. Lezárták a delegációk által használt fő közlekedési útvonalakat, és a belgiumi amerikai nagykövetség környékét. Berendezték a tanácskozás üléstermét és felállították a sajtóközpontot. Véglegesítették a csúcs záródokumentumait. Egyetlen bizonytalansági tényező maradt: Donald Trump.    A megérzéseire hallgató és kiszámíthatatlanul viselkedő amerikai elnök csak fokozza a tanácstalanságot friss Twitter-bejegyzéseivel és nyilatkozataival. Ezekben elfogadhatatlannak és tisztességtelennek nevezte, hogy a NATO kiadásainak oroszlánrészét az Egyesült Államok állja, miközben a tagországok továbbra sem növelik megfelelően a védelmi kiadásaikat. Szóba hozta az EU-val fennálló magas amerikai kereskedelmi deficitet is, ami szerinte annak a jele, hogy az európaiak élősködnek a tengerentúli adófizetőkön. “Közölni fogom a NATO-val, hogy kezdjék el kifizetni a számláikat. Az Egyesült Államok nem fog mindent magára vállalni. Megölnek minket a kereskedelemmel” — mondta Trump egy múlt heti nagyggyűlésen Montanában.  
Az üzenetek láttán az észak-atlanti szövetség brüsszeli székházában a G7-ek júniusi charlevoix-i csúcstalálkozóján történtek megismétlődésétől tartanak. Akkor az amerikai elnök, meg sem várva a tanácskozás végét, elviharzott a kanadai városból, és a repülőgépéről üzente meg a résztvevőknek, hogy nem írja alá az egyeztetett zárónyilatkozatot. Lehazugozta és gyengének nevezte a házigazda Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, majd néhány nap múlva Szingapúrban jelképesen a keblére ölelte és “nagyon tehetségesnek” nevezte Kim Dzsong Un észak-koreai diktátort. Most hasonló helyzet állhat elő, ha a csúcson Donald Trump újra megalázza a partnereit, pár napra rá Helsinkiben pedig látványosan összeborul Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezúttal azonban nagyobb a kockázat, mert az amerikai elnöktől kitelik, hogy egy kétes alku kedvéért feláldozza a NATO biztonsági érdekeit — figyelmeztetnek Brüsszelben. Hivatalos nyilatkozatok szerint a csúcs résztvevői a szövetségi erők harckészültségének az erősítéséről, a csapatok és a katonai eszközök Európán belüli mobilitásának előmozdításáról fognak dönteni. Ráütik a pecsétet a szervezet két új, haditengerészeti és logisztikai parancsnokságának a létrehozására is: az előbbit a virginiai Norfolkban, a másikat a németországi Ulmban fogják felállítani. A valódi vita azonban a tehermegosztásról fog szólni — állítja Jan Techau, az amerikai German Marshall Fund európai programjának igazgatója. A szakértő szerint sok múlik azon, hogy a jelenlévők hogyan fognak reagálni az amerikai elnök felvetéseire vagy netán kirohanásaira. “Egyes országok önelégültsége és Trump makacs ragaszkodása ahhoz, hogy az észak-atlanti szövetséget a tagállami befizetéseken keresztül ítélje meg, súlyos károkat okozhat a NATO-nak, és megrendítheti a szövetségesek közötti bizalmat valamint szolidaritást egy olyan időszakban, amikor a Nyugat összetartására sohasem volt nagyobb szükség 1990 óta” — vélekedik.

Európai kapcsolat

A Varsóban megkötött első megállapodásuk után két évvel, a NATO és az Európai Unió kedden újabb nyilatkozatban határozta el a kapcsolatai szorosabbra fűzését. A két szervezet elsősorban a katonai mobilitás javítása, a terrorizmus elleni küzdelem és a kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok leküzdése terén tervezi elmélyíteni az együttműködést. Összefognak a hibrid fenyegetések és a számítógépes támadások elhárítására, és együtt dolgoznak a menekültválság kezelésében is. A nyilatkozat üdvözli az EU biztonsági és védelmi erőfeszítéseit, de leszögezi, hogy azok csupán kiegészítik a NATO tevékenységét, nem lehetnek annak alternatívái. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még odaszúrt Donald Trumpnak: “Mindig érdemes tudni, hogy ki a stratégiai partnered, és ki jelenti a problémát számodra. Először is, kedves Amerika, értékeld a barátaidat, mert nincs belőlük olyan sok. Kedves Európa, te pedig költs többet az európai védelemre, mert mindenki csak azt a szövetségest értékeli, amelyik kellőképpen felkészült és felszerelt”.

A NATO tisztségviselői nem tagadják, hogy az európaiaknak többet kell költeniük védelmi kiadásokra. Nem csak azért, mert ezzel elnyernék Washington jóindulatát, hanem elsősorban a saját biztonságuk garantálása miatt — hangsúlyozta a csúcs előtti sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára. A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy tíz év alatt feltornásszák katonai költségvetésüket a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékára. A célt akkor három ország teljesítette, az idei év végéig nyolc fogja — derül ki a friss statisztikákból. A 29 tagállamból legalább 17-nek van megbízható terve van a vállalás betartására. Közéjük tartozik Magyarország is, amely 2024-re a eléri a kívánt szintet. Kay Bailey Hutchinson amerikai NATO nagykövet sajtónyilatkozataiban igyekezett elhessegetni a csúcsra vonatkozó borúlátó jóslatokat, és biztosítani a tagországokat arról, hogy Washington továbbra is elkötelezett a transzatlanti kapcsolatok erősítése mellett. “A csúcs legfontosabb témája a NATO erejének és egységének a demonstrálása lesz” — mondta a diplomata, aki szerint a huszonkilencek egyöntetűen elutasítják Oroszországnak a demokratikus államok megosztására irányuló, ellenséges akcióit. NATO források tagadják, hogy az amerikaiak csökkenteni készülnének a Kelet-Európában állomásoztatott csapataikat és eszközeiket. Ennek éppen az ellenkezője történik — állítják. “Utoljára 2013-ban hagyta el amerikai tank Lengyelországot” — ezzel próbálta érzékeltetni Stoltenberg főtitkár, hogy nincs mitől tartani. Donald Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államok rengeteget áldoz az orosz veszély elhárítását szolgáló, és az amerikaiak európai jelenlétét erősítő Európai Elrettentési Kezdeményezésre. Míg 2016-ban 789 millió dollárt költött erre a célra, jövőre már 6,5 milliárdot tervez. A balti országok közvetlen amerikai támogatása is jelentősen nőtt az elmúlt két évben. Diplomaták szerint nincs veszélyben a NATO keleti szárnyának megerősítése sem, amelynek keretében négy, egyenként ezer fős, többnemzetiségű zászlóaljcsoportot telepítenek Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország területére. “A jelenlétet inkább megszilárdítani és növelni szeretnénk” — hallottuk a szövetség székhelyén. A csúcs pontosan kidolgozott forgatókönyvét azonban könnyedén átírhatja egy rosszkedvű vagy éppen dühös Donald Trump. A vendéglátó Jens Stoltenberg azonban, ha nem is minden, de sok eshetőségre fel van készülve — állítják a munkatársai.

Ukrán dilemma

A NATO tanácskozás második napján, csütörtökön  kerül sor az észak-atlanti szövetség és Ukrajna, valamint Grúzia első számú vezetőinek megbeszélésére. Magyarország az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos kifogásai miatt nem járult hozzá a NATO-Ukrajna csúcs megrendezéséhez, így a felek — amerikai javaslatra — Grúzia bevonásával háromoldalú találkozót tartanak. Értesüléseink szerint az eszmecseréről nem adnak ki hivatalos közleményt, hanem csak egy főtitkári nyilatkozat születik majd, amely említést fog tenni az érintett jogszabállyal kapcsolatos magyar aggodalmakról is.
Az észak-atlanti szövetség sem Kijevet, sem Tbiliszit nem biztatja a tagfelvétel kilátásaival. Tíz évvel az orosz invázió után, Grúziának még tagsági akciótervet sem kínál a NATO, bár több tagállam — köztük Magyarország — támogatná a kapcsolatok szorosabbra fűzését. Ukrajna közeledését a szervezethez elsősorban a németek és a franciák akadályozzák.
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak azonban jó esélye van rá, hogy a NATO harmincadik tagországa legyen. A brüsszeli csúcson a szövetség meghívja soraiba a balkáni országot, amelynek azonban a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt még referendumon kell megerősítenie hivatalos nevének megváltozását.

2018.07.11 07:30
Frissítve: 2018.07.11 07:30