Gulyás Erika;

önkormányzat;

2018-06-21 07:08:00

Utolsónak hitt önkormányzati esély

Vidéken életmentőként várják a falvak beígért fejlesztési csomagját, bár a polgármesterek és a kormány sem tudja, mit kellene belepakolni a programba.

Kimondva, kimondatlanul a Fidesz kétharmados győzelméhez, a vidék kistelepüléseinek politikai letarolásához szükség volt arra a helyi vezetőket nyugtató levélre, amiben Orbán Viktor négy nappal a választás előtt szent fogadalmat tett, hogy sehol nem fognak önkormányzatot felszámolni, minden településnek lehet helyhatósága, „még annak is, ahol csak négyen élnek”. Az üzenetben meghirdette a megyei jogú városok fejlesztési csomagja mellé a „nagyjából kidolgozott” középvárosi programot és beharangozta a falvak megújításának terveit is. A voksokat a kormánypártok bezsebelték, de ahogy április elején nem tudtunk semmit a Modern falvak programról, úgy most, június második felében is csak ködszurkálás folyik, ha a kérdés szóba kerül. Közben erősödik az érzés: a falvak megmentő csomagja körül nincs minden teljesen rendben.

Egyrészt közismerten ellenzéki, baloldali vezetésű települések maradtak ki a miniszterelnöki címlistából, nem tudni miért. Az azóta megszűnt Együttből a Momentumba tavaly átigazolt Juhász Béla, Sződliget polgármestere és Angyal Jenő, a Nógrád megyei Vizslás szocialista vezetője is azt felelte érdeklődésünkre, hogy semmilyen levelet nem kapott a miniszterelnöktől, csak a megjelent hírekből tudják, hogy valamilyen vidékfejlesztési csomagot ígért be társaiknak. Nekik és községeiknek nem jár majd a pénzből – kérdezik.

Azt is többen megjegyezték, hogy ugyan jól hangzik a Modern városok program megvalósítása mellett a falufejlesztési csomagért is felelős, kormányzati szerepben most bemutatkozó Gyopáros Alpár ígérete, hogy a lehető legszélesebb kör bevonásával akar társadalmi egyeztetést kezdeni az elképzelésekről, mégis érdemes elgondolkodni: vajon az elmúlt nyolc évben hány kérdés megvitatásába vont be a Fidesz-kormány szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, mikor változtatta meg terveit az érveik hatására? Az egyeztetés-sorozat elhúzódására pedig nyugodtan lehet majd hivatkozni, amikor a konkrétumokat kéri számon az ellenzék és a sajtó.

Ráadásul a Miniszterelnökség újdonsült államtitkára máris elkezdte a hátrálást, amikor a napokban azt nyilatkozta, először a 2021-es költségvetésben tart elképzelhetőnek nagyobb kifizetéseket a Modern falvak program keretében. Az ugyanakkormár megágyazna a következő évi választásnak, addig pedig az államtitkárság fenntartási költségein túl nem kell mélyen a zsebébe nyúlni a kormánynak, mégis napirenden lehet tartani a kérdést. Erre már önmagában az önkormányzati szövetségek lelkesedése is elegendő biztosíték.

Három héttel ezelőtt négy szövetség fontosnak tartotta válaszlevelet küldeni a miniszterelnöknek, amelyben felajánlották segítségüket a program elkészítéséhez. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) nevében Schmidt Jenő, a Magyar Faluszövetséget vezető Szabó Gellért, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gémesi György, valamint a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége nevében Csomor László elnök látta el kézjegyével az írást. A levélben jelezték, hogy a térségek integrált, komplex fejlesztésében gondolkodnak, amibe beleértik a Modern városok és a Modern falvak programok egyes elemeinek koordinálását is.

Ez utóbbi megjegyzést annak fényében fricskaként is értelmezhetjük, hogy a TÖOSZ elnöke szerint a Modern városok keretében elfogadott fejlesztések többségének nincs térségi hatása, nemhogy az elvárható 30 kilométeres körzetben, de már a szomszéd faluban élők sem élvezhetik majd a beruházások nagy részének előnyeit. Schmidt Jenő ráadásul többször is lehetetlennek nevezte az összes kistelepülés fejlesztését, a leszakadt térségek felzárkóztatását tartotta reális célnak a program keretében. Ezt azonban a kormány vélhetően nem meri majd felvállalni, mert az rontaná politikai esélyeit a következő ciklusra. Így vélhetően inkább ad majd valamit a majdnem háromezer szóba jöhető településnek, de ez a valami nem biztos, hogy érzékelhető változást tud hozni a községek életében. Szabó Gellért számára elfogadhatatlan, hogy legyenek a fejlesztésekből kimaradó térségek.

A Miniszterelnökség eddig azt az idilli képet vázolta, hogy a program alkalmas lesz a falvak népességének megtartására, az elvándorlás megállítására, sőt visszafordítására. A nemzetközi trendek alapján azonban a TÖOSZ elnöke elismerte, hogy legfeljebb lassítani lehet a városokba áramlás folyamatát, megállítani nem.

A Faluszövetség vezetője arra figyelmeztetett, hogy nem szabad folytatni a Modern városok programnak azt a torzítását sem, hogy a pénzek nagy részét útépítésre költik. Szabó Gellért szerint nehéz kontrollálni, hogy egy állam által kiválasztott cég miért pont annyi pénzért végzi el a munkát. Nem véletlen, hogy az utóbbi napok hírei alapján várhatóan épp ezen a ponton bele is akar nyúlni az új kabinet a megyei jogú városok fejlesztési csomagjába.

A Magyar Faluszövetség elébe ment a kormány programjának, amikor a tavaly júniusban Szentkirályon tartott közgyűlésén megfogalmazta „elvárásait és ajánlásait” a kistelepülési közösségekért. Ezek közt a legfontosabb, hogy a vidék lakossága az „elérhető életminőség tekintetében semmi hátrányt ne szenvedjen”.

A TÖOSZ önálló munkacsoportot hozott létre májusban, amelynek tagjai elkezdték összegyűjteni a Modern falvak program keretében megoldásra váró feladatokat és ezek rendezésének javaslatait.

A szövetségek vezetői egybehangzóan állítják: biztos megélhetés, állandó jövedelem kell az embereknek, hogy megmaradjanak a vidéki településeken. Az állam feladata pedig a helyi gazdaság működési feltételeinek javítása. Szabó Gellért szerint a fiatalabbaknak az is fontos, hogy kiszámítható legyen, hova tudják majd iskolába járatni a gyermekeiket. Az egészségügyi ellátás javításához mindenképpen állami segítségre lenne szükség, mert ma épp azokon a kistelepüléseken kerül sokkal többe az önkormányzatoknak a háziorvosi körzet vagy az ügyelet fenntartása, ahol a leggyorsabban nő a beteg, idős lakosság aránya.

Mindketten azt hangsúlyozták, hogy a pontos lista csak sok-sok egyeztetés után állhat össze, a megoldások pedig több kormányzati ciklust igényelnek. A falvak felemelése nem lesz olyan egyszerű, mint a megyei jogú városok sportközpontjainak megépítése. Schmidt Jenő első találkozásukon félig tréfásan meg is jegyezte Gyopáros Alpárnak, hogy neki jutott ennek a ciklusnak a legnehezebb feladata. Ha megoldja, magasra juthat, ha nem, belebukhat.

A miniszterelnöki ígéretekre épülő kedélyes optimizmus az ellenzéki sződligeti polgármester kelléktárából még mindig hiányzik. Juhász Béla fideszes politikusokkal a napokban folytatott beszélgetéseire hivatkozva állítja: a kormány mégsem tett le arról, hogy a kétezer fő alatti településeken jövőre már ne tartsanak önkormányzati választást.