Még keményebb az uniós bírálat

Publikálás dátuma
2018.06.20 21:37

Fotó: /

Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága (LIBE) jövő hétfőn szavaz arról a jelentéstervezetről, amely felszólítja az uniós kormányokat, hogy indítsanak eljárást Magyarország ellen a jogállam megsértésének egyértelmű kockázatai miatt. A szavazás előtti utolsó szakbizottsági vita arról tanúskodott, hogy az úgynevezett 7. cikkelyes állásfoglalást támogatni fogja a képviselők többsége. Egymástól függetlenül ezt a véleményt hangoztatta újságíróknak a LIBE két magyar tagja: a fideszes Gál Kinga és a DK-s Niedermüller Péter.

Judith Sargentini - Fotó: Pablo Garrigos-Európai Parlament

Judith Sargentini - Fotó: Pablo Garrigos-Európai Parlament

A szakbizottság szerdai ülésén a képviselők a szöveghez benyújtott módosító indítványokat vitatták meg. A holland zöldpárti Judith Sargentini jelentéstevő bejelentette, hogy a beérkezett 263 javaslatból eddig 50 kompromisszumos indítvány készült. A szavazásig hátralévő időben ezeket ki fogják egészíteni a magyar Országgyűlésben elfogadott hetedik alkotmánymódosítás és az úgynevezett Stop Soros törvénycsomag értékelésével. Sargentini szomorúnak nevezte, hogy épp a Menekültek Világnapján döntött a magyar parlament, meg sem várva a Velencei Bizottság ajánlásait.

A jelentéstevő hangsúlyozta, hogy a munka során figyelembe vették a fideszes képviselők tényszerű módosító javaslatait is, ám ők utóbb kihátráltak a közösen összegyúrt szövegváltoztatások mögül. Mint közölte, a magyar néppártiak nem akartak rossz színben feltűnni a hazájukban azzal, hogy a nevük bármilyen formában szerepel a szövegen. Gál Kinga ezt cáfolta, mondván: azért nem kívánták a nevüket adni egyik-másik kompromisszumos indítványhoz, mert azok még az eredeti szövegnél is kritikusabbak Magyarországgal szemben.

Sargentini azt is bejelentette, hogy a szavazásra bocsátandó végleges szövegben nem lesznek hivatkozások nem-kormányzati szervezetek véleményére, nehogy vita kezdődjön arról, hogy elfogultak-e vagy sem. A vitához hozzászóló fideszes EP-képviselők ettől függetlenül nem kímélték a jelentéstevőt és munkáját. Szerintük a kompromisszumos módosító indítványok valótlanságokon alapuló, ténybeli tévedésektől hemzsegő, politikailag elfogult szövegek. A legtovább Szájer József ment, aki szerint a LIBE képviselői “miközben a jogállamról papolnak, önkényesek, és úgy viselkednek, mint a legközönségesebb diktátorok”. Nehezményezte azt is, hogy a vitában jóval többen voltak azok, akik bírálták a Magyarországot, mint akik kiálltak mellette. Ezt a megjegyzést már az ülést levezető bizottsági elnök, Claude Moraes sem tűrte, és a mikrofonját bekapcsolva közölte: mindenki szót kapott, aki jelentkezett. “Ha Ön kevesli a támogatóikat, és egyáltalán vannak még ilyenek, akkor hozza magával őket!” — tette hozzá.

A hozzászólók zöme kifejtette, hogy a bírálatok nem Magyarországnak, hanem a magyar kormánynak szólnak. Az Európai Néppárt frakciójából — a fideszeseket kivéve — két lengyel képviselő mondott véleményt. Mindketten úgy vélekedtek, hogy a magyar kormány megsérti az uniós értékeket.

“Alaposan és körültekintően meg fogjuk vizsgálni, hogy sértik-e az uniós jogot a magyar parlament által elfogadott friss jogszabályok” — válaszolta egy német szocialista EP-képviselő kérdésére Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán az alkotmányügyi bizottság ülésén. A politikus hozzátette, nehezen érti, hogyan lehet bűncselekménynek minősíteni egy menekült támogatását.

2018.06.20 21:37

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45