Belharcot mutat a Figyelő listázása

Publikálás dátuma
2018.06.21 07:00
A TERROR LAPJA - Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatóját a jelek szerint nem zavarja, hogy listák jelennek meg a lapjában FO
Fotó: /
A Figyelő a fideszes tálibok lapja, olyan, mint az előző rendszerben a Pártélet volt – állítja Csepeli György szociálpszichológus.

Mint ahogy magáról tényről szerdán már lapunk online felülete is hírt adott: újabb listázással jelentkezett a Figyelő. A hetilap – amely az egykori Soros-ösztöndíjas Schmidt Mária cégének tulajdonában van – nemrég az úgynevezett „Soros-hálózat” embereiről közölt az internetről összeollózott névsort. A szerkesztőségben feltehetően úgy ítélték meg, hogy a botrány jót tett a lap megítélésének. A Figyelő névtelenségbe burkolózó szerzője ezúttal a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Társadalomtudományi Kutatóközpontjához köthető, liberálisként bemutatott kutatókat igyekezett lajstromba venni.

Ennek ismérve a cikk szerint az, ha a „valós társadalompolitikai folyamatok” helyett valakit a „liberális világszemlélet narratívája alapján” elsősorban a „szexuális kisebbségek társadalmi helyzete, a gendertudomány és a befogadás” foglalkoztat, azaz a „kutatási területe erősen ideológia-vezérelt”. A mintegy huszonöt nevet tartalmazó cikk a nyomaték kedvéért fotókat is közöl a felsorolt kutatók egy részéről.

Büszkék vagyunk a kutatóinkra, függetlenül attól, hogy a határon túli magyarok helyzete, a társadalmi egyenlőtlenségek, speciális helyzetű társadalmi csoportok, a közpolitika intézményeibe vetett bizalom vagy a sajtószabadság érvényesülése terén folytatnak felfedező kutatást – reagált az Akadémia honlapján Rudas Tamás, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

A Figyelő listáján szereplők egyike, Sik Endre szociológus kérdésünkre így vélekedett a cikkről: „nem létező újság nem létező szerzőjének nem létező műve”. A cikk funkciója az, amit az MTA-val kapcsolatos „negatív beszólások helyzetében” egy propagandaanyagnak be kell töltenie – jegyezte meg.

Személy szerint a szociológus kifejezetten megtisztelőnek érzi, hogy rákerült a listára. „Mostanában nem indult ellenem semmilyen kampány. Sértve is éreztem magam, mint Bástya elvtárs A tanúban” – mondta. (Nevezett Bástya elvtárs tudvalevőleg azt kérdezte a filmben: „Én már sz.rt sem érek?!)

„Egyébként a helyemen vagyok” – utalt rá Sik Endre, hogy rendszeresen készít migrációval, menekültüggyel foglalkozó szakmai elemzéseket. Márpedig az ilyesfajta tudományos munka valóban nem tartozik az államilag támogatott tevékenységek közé.

A Figyelő a fideszes tálibok lapja, olyan, mint az előző rendszerben a Pártélet volt – nyilatkozta Csepeli György szociálpszichológus, akit arról kérdeztünk, meghonosodhatnak-e a kormányközeli sajtóban a listázások, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek.

Pánikra nincs ok – jelentette ki. A korábbi listázásnak sem volt gyakorlati következménye, és Csepeli György arra számít, hogy a mostaninak sem lesz.

A hetilap minden bizonnyal a Magyar Tudományos Akadémia kutatási támogatásának átszervezését akarja lélektanilag megalapozni. A szociálpszichológus ugyanakkor nem hiszi, hogy a listázás valamiféle összehangolt stratégia eleme lenne, amely mögött a kormány áll. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a Figyelő partizánakciókat folytat. Csepeli György emlékeztetett rá, hogy a Figyelő azokat is támadja, akikről feltételezi, hogy valamennyire autonóm módon próbálnak gondolkodni a kormánytáborban. Alighanem ez a fideszes belső hatalmi harc része – állapította meg a szociálpszichológus.

Ungár Péternek sem tetszik
Nagyon nem értek egyet vele – így minősítette kérdésünkre Ungár Péter LMP-s politikus a Figyelő újabb listázását. Ungár a közösségi oldalán megosztotta az azonnali.hu témába vágó cikkét. „Az eredeti cikk és a reakció közötti különbségben kiviláglik, mi a különbség a két sajtótermék alapértékei között” – írta.
Bár Ungár Péter kisebbségi tulajdonosa a Figyelőnek, ismét hangsúlyozta: a hetilap tartalmára semmilyen ráhatása nincs. „Az azonnali.hu is tőlem teljesen függetlenül működik, pedig annak többségi tulajdonosa vagyok” – mondta. Kérdésünkre, hogy részt vett-e már valamikor a Figyelő szerkesztőségi értekezletén, Ungár Péter közölte: soha, semmilyen lap szerkesztőségi értekezletén nem vett részt.



2018.06.21 07:00

Erős szél és sok eső jöhet

Publikálás dátuma
2018.07.16 16:34

Fotó: Shutterstock/
A meleg idő viszont marad, akár 32 fokot is mérhetünk.
Záporos, zivataros időre és erős szélre kell készülni a következő napokban. Különösen a hét közepén, főleg az ország északkeleti felén várható kiadós csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.   Kedden alapvetően napos, gomolyfelhős időre számíthatunk. Főként az ország északkeleti, illetve délnyugati megyéiben lehet több a felhő, ezeken a területeken néhol zápor, zivatar alakulhat ki. Az északnyugati szelet napközben élénk, néhol erős, az Észak-Dunántúlon és a főváros környékén olykor viharos közeli lökések kísérik, de zivatarok környezetében is előfordulhat átmeneti szélerősödés. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet jellemzően 14 és 20 fok között valószínű, de kisebb körzetekben 10, 13 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 32 fok között várható. Szerdán napközben észak, északkelet felől vastagabb felhőzet húzódik fölénk, több-kevesebb napsütés a Dunántúlon valószínű. Elsősorban a Dunától keletre várható többfelé eső, zápor, helyenként zivatar. Az északnyugati szél nagy területen viharossá fokozódhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 20, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 30 fok között alakul, délnyugaton lehet a melegebb. Csütörtökön a középső és keleti területeken többnyire erősen felhős lesz az ég, nyugatabbra kevesebb felhő valószínű, akár hosszabb időre is kisüthet a nap. A Dunántúl nyugati felén helyenként, keletebbre még többfelé várható eső, zápor, néhol zivatar. Az északnyugati szél sokfelé erős, a Dunántúlon időnként viharos lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 30 fok között alakul, délnyugaton lehet a melegebb. Pénteken a sok gomolyfelhő mellett nyugaton számíthatunk több napsütésre. Elsősorban a Dunától keletre valószínű zápor, zivatar. Az északnyugati szelet a középső országrészben még erős széllökések kísérik, de szélerősödés zivatarban is lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 19, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 31 fok között várható. Szombaton és vasárnap a gomolyfelhő-képződés mellett több órára kisüt a nap, szórványosan várható zápor, zivatar. A szél megélénkülhet, de szélerősödés csak zivatar környezetében valószínű. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 32 fok között alakul. 
2018.07.16 16:34
Frissítve: 2018.07.16 16:35

Börtön járhat a politikusok otthoni háborgatásáért

Publikálás dátuma
2018.07.16 15:37

Fotó: / Németh András Péter
Nem volt elég magánélet védelméről szóló törvény, büntetőjogi szankciókat is akar a Fidesz: két év járhat a hivatali időn túli „zaklatásért”, vagyis akár egy tüntetésen való részvételért is.
Kibővítené a zaklatásos vétségek körét Czunyiné Bertalan Judit kormánypárti képviselő, aki a büntető törvénykönyvet módosítaná, egyebek mellett a „magánélet védelmére” hivatkozva. Javaslata szerint két év szabadságvesztéssel is büntethető lenne az, aki hivatalos személyt, „hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben zaklat.”  A javaslat indoklásában azt írták, hogy az alaptörvény értelmében a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy munka után nyugodtan tudjanak pihenni, és „hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket”. Hivatalos személynek számít egyebek mellett az országgyűlési képviselő, a miniszter, az államtitkár és az önkormányzati képviselő is, vagyis a választott politikusok mindegyike. A Fidesznek rendívül sürgős, hogy – a már a parlament előtt lévő, „a magánélet védelméről” címet viselő törvénnyel együtt a Btk-módosítást is elfogadják, már kérelmezték is, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a javaslatot: már kedden megvitatják, a zárószavazás pedig pénteken lesz, ekkor valószínűleg meg is szavazzák.

Feljelenthetik a tüntetőket

- A zaklatás alapesete, ha valaki rendszeresen, vagy tartósan háborgat mást azzal a céllal, hogy a magánéletébe önkényesen beavatkozzon, és ehhez kapcsolódna a fenti minősítő körülmény. Annak kisebb a valószínűsége, hogy ha egy újságíró becsönget egy politikus házához, akkor már zaklatás miatt feljelentsék, és még ha többször is próbálkozik, a munkáját végző újságíró esetében nem lehet önkényes háborgatásról beszélni – mondta lapunk kérdésére Hegyi Szabolcs. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projekt szakértője szerint egy másik, sokkal valószínűbb eset lehet az, ha valaki egy politikus háza előtt tüntetne, mert akkor a háborgatás „tartóssága” miatt is indíthatna büntetőeljárást az egyébként békés tüntetők ellen a rendőrség, ha pedig nem az első ilyen tüntetést szervezné valaki, akkor már - tekintettel a gyülekezési törvény tiltási okainak tervezett átalakítására - akár a tüntetés megtartását is megtilthatja majd a rendőrség  – mondta a szakértő.

Tilos lesz illegálisan átalakított buszt vezetni

A Czunyiné által benyújtott javaslat másik része a tragikus veronai buszbalesetre reagál: e szerint aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított járművet vezet – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű - így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg - személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki pedig engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet elzárással büntetendő.
A javaslat indoklása szerint a tizenhét halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset rávilágított arra, hogy az engedély nélkül átalakított személyszállítást végző járművekkel a közúti közlekedésben való részvétel olyan súlyos következményekkel járhat, hogy vizsgálni szükséges az ilyen cselekményekkel szemben a büntetőjog alkalmazhatóságát.
Az indoklás szerint a jogalkotó ezzel a külön tényállással kifejezésre juttatja, hogy a személyszállítást végző járművek átalakításának engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher, annak teljesítése nyomós közérdek, elmulasztása pedig büntetőjogilag szankcionálható.
Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel tizenheten haltak meg, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. A buszon 56-an utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a 2 sofőr. A nyomozás jelenleg is folyik halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával ismeretlen tettes ellen.
Témák
Czunyiné
2018.07.16 15:37
Frissítve: 2018.07.16 15:38