A magyar melósok életét is megkeserítené a bécsi kormány

Publikálás dátuma
2018.06.21 11:59
Fotó: AFP/Joe Klamar
Fotó: /

A populista osztrák kormánykoalíció törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amely lehetővé tenné, hogy 2019 januárjától „önkéntes alapon” napi 12 órát dolgozhassanak a munkavállalók. Az országban jelenleg 10 óra a napi munkaidő felső határa, vagyis egy héten legfeljebb 50 órát lehet dolgozni. Napi 12 óránál ez heti 60 órára emelkedne.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tervezete nem talált kedvező visszhangra. Az elképzelés bírálói figyelmeztetnek arra, hogy a munkavállalók így nem tudnak majd túlórát tejesíteni.

A kormány azt állítja, a javaslattal „rugalmasabbá”, „kevésbé bürokratikussá” teszik a munkaerőre vonatkozó szabályozást, és a munkavállalók – a javaslat készítői szerint – jobban be tudják osztani szabadidejüket. A valóságban azonban szó sincs rugalmasságról. Martin Risak, a bécsi egyetem munkajogásza rámutat ugyanis, hogy bár a törvény beterjesztői szerint a napi 12 óra munka vállalása önkéntes, a munkaadó valójában így akár elő is írhatja dolgozója számára a többletmunkát, és megfoszthatja a túlórapénztől.

Elvileg ugyan a munkavállaló elutasíthatja a többletmunkát, de mint a szakértő rámutat, ennek kritériumait nagyon homályosan fogalmazták meg a törvényjavaslatban. Mindemellett a felmondásnál Ausztriában sokkal kevésbé védik a munkavállaló érdekeit, mint például Németországban. Ausztriában ugyanis bármilyen indokkal felmondhatnak, így félő, hogy ez akkor is megtörténhet, ha valaki nem vállalja az új előírások szerinti többletmunkát. Mások arra mutatnak rá, hogy a törvényjavaslat benyújtását nem előzte meg társadalmi vita, miközben egy olyan kérdésről van szó, amelynél ez elengedhetetlen lenne.

Fotó: AFP/Joe Klamar

Fotó: AFP/Joe Klamar

Ausztriában 1889-ben született első ízben megállapodás a napi nyolcórás munkaidőről, ezt aztán 1918-ban a szociáldemokrata Ferdinand Hanusch, a munkáskamarák alapítójának kezdeményezésére törvényerőre is emelték. (Ne feledjük, ekkor hatnapos volt még a munkahét!) 1959 februárjától heti 48 óráról 45-re csökkentették a munkaidőt, 1969-1975 között pedig fokozatosan heti 40 órára. Sőt, 1985-től egyes szektorokban 38 órás munkahetet vezettek be.

Akadnak országok, ahol mind a mai napig nem szabályozza jogszabály a heti munkaidőt. Ezek közé tartozik például Nagy-Britannia, ahol egyetlen kormány sem kívánta előírni, mennyit dolgozzanak a munkavállalók. A nyugati társadalmak túlnyomó többségében azonban a nyolcórás munkaidőt határoznak meg. Franciaországban ugyanakkor 2000-ben 35 órás munkahetet vezettek be.

Az ausztriai magyarokra is ugyanezek a törvényi előírások vonatkoznak, vagyis a még érvényben lévő nyolcórás munkaidő, ezenfelül természetesen vállalhatnak túlórát. Ugyanakkor nyilvánvalóan a munkaadótól függ, hogy ezt milyen feltétellel teszik. Évente mintegy 7000-rel nő az ausztriai magyar munkavállalók száma. Idén februárban 91 ezer magyar dolgozott az országban. A 8,7 millió lakosú államban 3,4 millió a foglalkoztatottak száma, ebből 721 ezer külföldi. A legtöbben, 101 ezren a német nemzetiségűek, utánuk a magyarok következnek.

2018.06.21 11:59

Az első brit űrkikötő Skóciában épül

Publikálás dátuma
2018.07.16 11:17
Skócia - illusztráció
Fotó: Robert Harding Premium/ David Speight
A világ űriparának 10 százalékára pályázik a szigetország.
A műholdakat szállító rakéták fellövésére a legalkalmasabbnak az A'Mhoine-félszigetet találták Nagy-Britanniában - olvasható a brit űrkutatási hivatal (UK Space Agency) közleményében, írja az MTI.
Az űrügynökség 2,5 millió fontot (912 millió forint) biztosít az űrkikötő építésére a Highlands and Islands Enterprise-nak. Minél hamarabb, már a 2020-as években el akarják indítani az első rakétákat.
"Az Egyesült Királyság szándéka, hogy az ország űrszektora a világ űriparának 10 százalékát tegye ki 2030-ra"
- mondta Patrick Wood, az együttműködésben részt vevő amerikai repülőóriás, a Lockheed Martin képviseletében.
2018.07.16 11:17

Már saját párttársai is támadják a keménykedő Seehofert

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:30

Fotó: DPA/ JENS BUTTNER
A menekültügyben szigort pártoló belügyminisztert népszerűsége már csak 37 százalékos. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartaná, ha tárcavezető maradna.
Mind többen bírálják saját pártján belül is Horst Seehofert. Az ellenzék, illetve a szociáldemokrata SPD bírálatai után a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) több tagja is éles bírálatokkal illette a párt elnökét, szövetségi belügyminisztert a menekültkérdésben elfoglalt radikális álláspontja miatt. „Fellépése sokakat megdöbbent és elidegenít” – jelentette ki a CSU előző elnöke, Erwin Huber bajor tartományi képviselő a Spiegel beszámolója szerint. Kezdetben a bajor párton belül teljes egészében támogatták Seehofer menekültpolitikáját, a helyzet azonban mostanra jelentősen megváltozott. Sokan kérdezték tőle, hogy fellépésével régi párbéli riválisának, a nála is radikálisabbnak tartott Markus Söder bajor miniszterelnöknek akart-e ártani az októberben esedékes bajor tartományi választás közeledtével. Mintha ezzel is némiképp igyekeztek volna enyhíteni Seehofer felelősségén. A Spiegel beszámolója szerint a párt tagságában is növekvő ellenállással tapasztalható a vezetés politikájával szemben. Ezt jelzi, hogy mind többen – már 1200-an – csatlakoznak a „Közép Uniója” nevű CSU-csoportosuláshoz, amely a CSU liberális szárnyának tekinthető. Alapítója, Stephan Bloch a Spiegelnek azt mondta, súlyos hiba a menekülteket bűnbaknak beállítani azokért a történésekért, amelyek a társadalomban mennek végbe. Bloch egyúttal bocsánatkérést követelt Seehofertől, amiért lelkesen közölte, hogy 69. születésnapján ugyanennyi afgán menedékkérőt utasítottak ki Németországból. „Ez jóval magasabb szám annál, mint amit eddig megszokhattunk” – büszkélkedett a keresztényszociálisok elnöke. Ez a kijelentés azért kavart nagy vihart Németországban, mert egyikünk öngyilkos lett, ezután az ellenzék élesen támadta a szövetségi belügyminisztert.  Az egykori német munkaügyi miniszter, Norbert Blüm (CDU) a Süddeutsche Zeitungban írt kommentárjában úgy vélte, a CSU-nál egyre inkább háttérbe szorulnak a keresztény értékek. „Riasztó az az érzéketlen hang, ami a CSU-nál a menekültkérdést jellemzi” – fejtette ki.  Seehofer népszerűsége már csak 37 százalékos a teljes lakosság körében – derült ki a ZDF által közzétett adatokból. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartja, ha belügyi tárcavezető maradna.  
2018.07.16 08:30
Frissítve: 2018.07.16 08:30