Amerika megmutatta - Trump visszakozni kényszerült

Publikálás dátuma
2018.06.21 17:02
FOTÓK: AFP
Fotó: /
Rendeletben állította le Donald Trump amerikai elnök azt a hatósági gyakorlatot, hogy az illegális bevándorló szülőktől elválasztják a gyermekeiket.

Trump eddig azt állította, hogy kizárólag a Kongresszus orvosolhatja a problémát, de az általános felháborodás miatt most kénytelen volt visszavonulót fújni. A Fehér Ház korábban arra hivatkozott, hogy törvény minősíti bűncselekménynek az illegális határátlépést. Ebből következően azokat a – zömmel mexikói, illetve közép-amerikai és karibi országokból származó - felnőtteket, akiket az amerikai határőrök elfognak a mexikói határon, bűnelkövetőként kell kezelni. Az érvelés eddig hibátlan, csakhogy a „bűnelkövetőként kezelés” nem feltétlenül teszi kötelezővé a legszigorúbb eljárásrendet kisgyerekes családok esetében is.

Márpedig ezt rendelte el Jeff Sessions igazságügyi miniszter áprilisban, amikor meghirdette a zéró tolerancia politikáját, és előírta, hogy az illegális határátlépő felnőtteket – ügyük kivizsgálása idejére - őrizetbe kell venni. Emiatt eddig több mint kétezer kiskorút szakítottak el a szüleiktől.

Ez a felvétel bejárta az amerikai médiát, sokkolva az embereket

Az újságírók a minap ellátogathattak egy dél-texasi raktárépületből átalakított „őrzőházba”, ahol rácsos tömegcellákban egymástól elválasztva tartották fogva a felnőtteket és a gyermekeket. Utóbbiak körleteiben jobb híján a viszonylag fejlettebb tizenévesek gondoskodtak a legkisebbekről, még pelenkázták is őket. A megrázó képsorok bejárták a médiát, és párthovatartozásról függetlenül mélységes ellenérzéseket váltottak ki. Amikor a korábbi elnökfeleségek kórusban emelték fel szavukat a határőrség eljárásmódja ellen, és a mostani First Lady is nyilatkozatban hangoztatta, hogy gyűlöli a szüleiktől elszakított gyermekek látványát, világossá vált, hogy immár tarthatatlan a Fehér Ház álláspontja, miszerint a problémát a törvényhozás főzte, az is egye meg.

Trump hosszú hónapok óta azt a taktikát követte, hogy átfogó bevándorlási reformtörvénycsomag elfogadását kérte a Kongresszustól, értelemszerűen kétpárti egyetértés mellett. Ennek pedig előfeltétele lenne a fontosabb jogszabályok viszonylagos tartóssága és az, hogy függetlenek legyenek a különböző választások eredményeképpen hullámzó párterőviszonyoktól.

Az elnök fő célja az, hogy a Kongresszus járuljon hozzá a mexikói határ mentén húzódó fal felépítésének a költségeihez. A fal már szerepelt választási kampányígéretei között is, de akkor még úgy, hogy azt Mexikóval fogja megfizettetni. Amikor aztán elnökké választották, és felvetette a dolgot a déli szomszédnál, ott olyan sommás visszautasításban részesült, hogy jobbnak látta azóta sem említeni az ötletet. Ezért „rászállt" a törvényhozásra, a Capitóliumon követeli a falépítést, mint az átfogó bevándorlásügyi reform számára legfontosabb sarokkövét.

Cserébe korábban azt kínálta fel, hogy megnyugtatóan rendezhetik azoknak a bevándorló fiataloknak a helyzetét, akiket a szüleik a korábbi években illegálisan hoztak be az Egyesült Államokba, ott kijárták az iskoláikat, és rendesen dolgoznak, adót fizetnek – vagy még éppen most is egyetemi tanulmányokat folytatnak -, de időközben „rájuk talált” az idegenrendészet, és kitoloncolás fenyegeti őket. A kétpárti alku azonban nem jött össze ezen az alapon.

Így vélhette felfedezni a kormányzat azt a lehetőséget, hogy meghirdeti a zéró toleranciát a frissen elfogott határsértők esetében, aztán majd esetleg enged abból, ha a határvédő fal ügyét sikerül elintézni. Most ez az alku is kútba esett, jórészt annak az egyszerű oknak betudhatóan, hogy síró gyermekek és zokogó anyák látványával szemben Amerikában nincs médiaorvosság.

Ráadásul az is kiderült, hogy hamis volt Trump eddigi pózolása, miszerint a Kongresszus nélkül ő maga semmit nem tud tenni: az egész átfogó bevándorlási problémakör ugyan nem oldódott meg, de ahhoz, hogy a gyerekek együtt maradjanak a szüleikkel, egyetlen elnöki aláírás is elégnek bizonyult.

Clooney-ék adománya
A Clooney Alapítvány 100 ezer dollárt adományozott a bevándorló gyermekek jogaiért tevékenykedő civil szervezetnek - közölte az ismert színész és felesége.
George Clooney és Amal nyilatkozata szerint a kormányzat politikáját nem tudják megváltoztatni, de abban segíthetnek, hogy e politika áldozatai védelmet kapjanak.
A Clooney házaspár alapítványa korábban már finanszírozta szíriai és jazidi menekülteknek az Egyesült Államokba való áttelepítését is.



2018.06.21 17:02

Hungarian Air Force: az amerikai elnököket koppintja Orbán

Publikálás dátuma
2018.07.18 20:53
Orbán Viktor miniszterelnököt (j2) és feleségét, Lévai Anikót (b) Ofir Akunisz izraeli tudományos-tecnológiai és űrkutatási mini
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Szürke, Hungarian Air Force-feliratú repülővel érkezett meg Tel-Avivba Orbán Viktor. A járatszám azonos a honvédség egyik tavaly vásárolt Airbusával, ami hangsúlyozottan nem kormánygép.
Masszív és méltóságteljes Airbusból szállt ki szerdán délután Orbán Viktor és felesége a tel-avivi Ben Gurion reptéren. A szürke gép oldalán a Hungarian Airforce felirat látható, a miniszterelnöki antréról készült, Orbán Facebook-oldalán megosztott videónpedig a járatszám is látszik: 605. 
Mindez azért érdekes, mert a Magyar Honvédség tavaly vásárolt két Airbus-szállítógépet, az egyik (az A309-es jelzésű gép) esetében pedig a 605-ös járatszám is megegyezett. Azt korábban a honvédelmi tárca és kancelláriaminiszterként még Lázár János is határozottan cáfolta, hogy kormányzati gépeket vettek volna, a minisztérium szerint katonai, egészségügyi és polgári feladatokra használt gépeket szereztek be.
Levélben kerestük meg Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy ugyanarról a gépről van-e szó, és ha igen, miért használják diplomáciai utakra a honvédség repülőjét, miért nem valamelyik kereskedelmi járat első osztályán utazott a kormányfő. Ha érkezik reakció, frissítjük cikkünket.  Orbán érkezése mindenesetre az amerikai államfők gyakorlatát másolja, hiszen az aktuális elnök mindig az American Airforce One típusú, különleges védettségű repülőn utazik külföldre. 
2018.07.18 20:53

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16