AB: a transzneműség elismerése Magyarországon is alapvető jog

Publikálás dátuma
2018.06.21 17:17
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Egy transznemű menekült ügyét karolta fel a Háttér Társaság, aki hiába kérte, hogy férfiként ismerjék el a magyar hatóságok. A Társaság jogsegélyszolgálata az Alkotmánybíróságig ment az üggyel, ahol is kimondták: a transznemű személyek nemének elismerése és a névváltoztatás az emberi méltóságból levezethető alapvető jog. Az Alkotmánybíróság 2018. december 31-ig adott haladékot a jogalkotónak a szabályozás megalkotására.

Az Alkotmánybíróság döntése egy iráni menekült panasza kapcsán született. A transznemű férfi menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, és miután a hatóságok megállapították, hogy Iránban transzneműsége miatt üldöztetésnek volt kitéve, menekültként ismerték el. Iratai viszont még mindig nőként hivatkoztak rá, ezért - a magyar gyakorlat szerint - kérelmezte azok megváltoztatását. A hatóságok ezt elutasították. Arra hivatkoztak, hogy Magyarországnak a kérdésben nincs joghatósága, ezért kérelmét Iránban kell benyújtania; abban az országban, ahonnan - mint ezt Magyarország is elismerte - épp transzneműsége miatt kellett menekülnie. A férfi - a Háttér Társaság segítségével - a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A bíróság úgy látta, hogy a jogi szabályozás hiányosságai miatt erre nincs lehetőség. Az ügy így végül alkotmányjogi panasz formájában az Alkotmánybíróság elé került.

Csütörtökön hozta meg a döntését az Alkotmánybíróság. Egyhangúan állapította meg a testület a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet, amiért a magyar jog nem biztosítja a letelepedett transznemű külföldi állampolgárok nemének jogi elismerését, és a kapcsolódó névváltoztatást. Az alkotmányjogi panaszt ugyanakkor elutasították, arra hivatkozva, hogy a jogsérelmet nem a bírói jogértelmezés, hanem a szabályozás hiánya okozza.

Ugyanakkor nemcsak a külföldi transznemű személyek számára alapvető jelentőségű a határozat. Az Alkotmánybíróság egyhangú határozata ugyanakkor. A határozat ugyanis megerősíti: a transznemű személyek nemének elismerése és a kapcsolódó névváltoztatás az emberi méltóságból levezethető alapvető jog. Az határozat azt is hangsúlyozza, a nem jogi elismerésének nem feltétele, hogy az érintett hormonterápiát, műtétet, vagy más nemi megerősítő beavatkozásokat vegyen igénybe.

Az Alkotmánybíróság 2018. december 31-ig adott haladékot a jogalkotónak a szabályozás megalkotására.

Szerző
2018.06.21 17:17

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49