Sebes György: Jó nézni őket

Nemrég egy könyv bemutatóján jártam. Egyszer volt, hol nem lesz - ez a címe, az egész elfér egy zsebben. Alig 140 oldalon egy ötéves kislány megfigyelései olvashatók. A szerző éppen 1956-ban volt ötéves, így aztán családja történetein keresztül képet kapunk az országról is, amelyben éltek. Minthogy pedig a könyvet már felnőttként írta, nem csoda, hogy remek megfigyelésekkel, plasztikus képekkel van tele. A filmszerű tálalás azért sem meglepő, mert a szerző egy Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró.

Felvidéki Judit - mert róla van szó - a Színművészeti elvégzése után szinte azonnal - 25 évesen - a Magyar Televízióba került. Tévéjátékokat és -filmeket készített, évente néha többet is. 35 évesen már az MTV vezető rendezője, újabb öt év elteltével főrendezője. 1999-ben - vagyis 48 évesen - pedig létszámleépítés miatt már meg is szüntették munkaviszonyát, így szabadúszó lett. Azóta sokkal kevesebbet rendezett. Viszont írt egy remek könyvet. Örömmel és tehetséggel. Talán a saját "szakmájában" is lenne még mondanivalója, ha ugyanúgy készülnének még tévéjátékok és -filmek, mint korábban. Amikor szerencséje volt, mert azt csinálhatta, amit jól megtanult és amihez értett. Aztán meg pechje volt, mert viszonylag fiatalon meg kellett érnie, hogy nincs szükség arra, amit tud.

Pedig elég csak nyomon követni az egykor közszolgálatinak indult, ma már annak is csak az emlékeiből élő MTV nosztalgia-csatornájának műsorát. Kiderül belőle, milyen kitűnő programok (is) készültek egykor, a napjainkban átkosnak tartott időkben. Saját gyártásban, természetesen, hiszen még nem árasztotta el az akkor egyetlen televíziót a külföldről vásárolt sorozat-filmek tömege. A magyar műsorkészítők jobbára magukra voltak utalva és ebből remek adások (is) születtek. Olyanok, amelyek évtizedek múltán is nézhetők, sőt élvezhetők.

A múlt hét vége például Kiss Manyi jegyében telt az M3-on. Nehéz elhinni, hogy ez a remek színésznő már több mint 45 éve nincs köztünk. Összesen 60 évet élt és rengeteget játszott. Klasszikusokat és moderneket. Ezer arca volt. Viszonylag fiatalon is gyakran osztottak rá koránál idősebb szerepeket, de ő mindenben hiteles volt. 1962-ben - vagyis 51 évesen - alakította Mici nénit, akinek a film szerint két élete volt. Az egyik egy idős, beteg művésznő, aki napja nagy részét ágyban tölti és láthatóan közel van a halálhoz. Amikor azonban - egy taxisofőr (Páger Antal) alakjában - rátalál a szerelem, kivirul és szinte fiatalabbá válik, mint az az ifjú pár, amellyel eltartási szerződést kötött. Kiss Manyi - nincs jobb szó - lubickolt a szerepben.

De nem csupán ezt a filmet tűzte műsorára az M3, hanem Gerhart Hauptmann német író leggyakrabban játszott színművét, a XIX. század végén írt A bundát is. 1966-ban készített belőle tévéjátékot az elsősorban színházi rendezőként ismert Kazán István. Mellette azonban már asszisztens volt a későbbi neves tévérendező, Málnay Levente is. A főszerepekben pedig olyan nagyszerű művészeket láthattunk - újra -, mint a mindig kitűnő Kállai Ferenc, aztán Egri István, Bánhidy László, Agárdy Gábor és az akkor még csak szárnyait bontogató Almási Éva. A játék súlya azonban egy törékeny színésznő vállait nyomta leginkább, talán mondani sem kell, Kiss Manyiét. Aki a csavaros eszű, mindent a maga elképzeléseinek megfelelően szervező háziasszony alakjában is emlékezeteset nyújtott.

Ugyancsak az M3 műsorán - eddig - három estén át volt látható egy több mint húsz éve készült show-műsor-sorozat, Áloműzők címmel. Ez már csak azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy rendezője - és producere - Sándor Pál. Aki ebben is jól bevált, régi munkatársaival dolgozott, mindenekelőtt a - filmjeiben is aktív szerepet vállaló - forgatókönyvíró Tóth Zsuzsával. De ez szinte csak mellékes körülmény, hiszen a színészek miatt volt érdemes megnézni a - gyakran túlrevüsített, néha túlcsicsázott - adásokat. Mindenekelőtt a két központi szereplő - néha narrátorként is működő - Bodrogi Gyula és Garas Dezső alakít nagyot. Ők valódi clownok. Mindig oda kell figyelni rájuk, mert a legostobább kuplét is élettel töltik meg. Két jelenetük pedig egyszerűen frenetikus. Az egyik a régi Tell Vilmos-parafrázis, amikor a papa (Garas) lelőné az almát a fia (Bodrogi) fejéről, ám mivel a kerek gyümölcs folyton legurul(na), hát addig harapdálják, míg elfogy. A másikban - elvileg - nem ők a főszereplők: az ifjú Rudolf Péter énekli a Csinibaba című slágert, Bodrogi és Garas csak tercel - ellenállhatatlanul. Ebben a műsorban jó volt még látni - az ugyancsak ifjú - Básti Julit, Hernádi Juditot, valamint a szintén több dalt éneklő Alföldi Róbertet. Utóbbi többek közt előadta Bilicsi Tivadar örökzöldjét (amelynek igazából Garai Imre a szerzője) - Apu, hod med be -, hát az is rendkívül szórakoztató volt.

Már írtuk rovatunkban, hogy az M3 fontos missziót tölt be és ez továbbra is így van. Az MTV archívuma rendkívül gazdag, sokáig lehet élni belőle. És érdemes is időről-időre műsorra tűzni a kincseket, hadd ismerjék meg minél többen. A válogatás eltarthatna addig, amíg újra készülnek értékes darabok saját gyártásban valamelyik tévében.

Bár ez már csak álmodozás.