Döntöttek: elbontják a Bihari utcai bérházat

Publikálás dátuma
2018.06.21 20:23
Reggel felkeltek az ágyukból, bőségesen megreggeliztek, ittak egy jó kávét, megpaskolták a gyerekeik arcát, aztán úgy döntöttek,
Fotó: /
Hiába fenyeget több családot is a hajléktalanság, a fideszes többségű X. kerületi önkormányzat csütörtöki képviselő-testületi ülésén úgy döntött, hogy eldózerolja az épületet.

A hivatalos indoklás szerint azért van szükség a bontásra, mert az olcsóbb mintha felújítanák az életveszélyessé vált házat, ráadásul – legalábbis a helyi vezetés szerint – csak így lehet megakadályozni, hogy gettó alakuljon ki a környéken.

Az ügy pikantériája, hogy az épületet néhány éve, 2010-ben újították fel, erre pedig - a különböző szociális programokkal együtt - több mint 700 millió forintot költöttek. Ekkor tették komfortossá a lakásokat, fürdőszobákat alakítottak ki, valamint a WC-k is bekerültek a folyosókról, így az átalakítás után teljesen kulturált körülmények között élhettek a lakók. A gond az volt, hogy a felújítás nem terjedt ki az épület függőfolyosóira, valamint a tetőre, így a ház beázott, a lépcsőház életveszélyessé vált, ezt pedig csak a folyosók aládúcolásával tudták kezelni.

Az önkormányzat a tetemes kiadások ellenére úgy döntött, nem költ további összegeket a felújításra, hanem inkább kiköltözteti a lakókat és elbontja az egészet. A házban élőknek tehát biztosan költözniük kell, de az önkormányzat nem mindenkinek biztosít megfelelő állapotban lévő cserelakást. Márpedig az épületben többnyire olyan rászorulók élnek, akik nem tudnak kifizetni egy piaci albérletet, ezekért ugyanis Budapesten átlagosan 122 ezer forintot kell fizetni havonta.

Reggel felkeltek az ágyukból, bőségesen megreggeliztek, ittak egy jó kávét, megpaskolták a gyerekeik arcát, aztán úgy döntöttek, földönfutóvá tesznek néhány családot - Forrás: AVM/Facebook

Reggel felkeltek az ágyukból, bőségesen megreggeliztek, ittak egy jó kávét, megpaskolták a gyerekeik arcát, aztán úgy döntöttek, földönfutóvá tesznek néhány családot - Forrás: AVM/Facebook

A bérház 73 lakásából 48-ban laknak még, közülük azonban mindössze 18 családnak van határozatlan idejű szerződése, azaz a többieknek az önkormányzat nem köteles másik lakást biztosítani. Információink szerint enyhült az önkormányzat a korábbi elzárkózó álláspontja, és elképzelhető, hogy legalább azok a határozott idejű szerződéssel rendelkező családok nem kerülnek az utcára, akiknek nincs tartozásuk. A többiek sorsa ugyanakkor bizonytalan, sőt olyan négygyerekes anyukát is fenyeget a hajléktalanság, aki rendben fizeti a számláit.

Az önkormányzat egyébként már tavaly is az elbontás mellett érvelt, pedig akkor még nem is készült hivatalos szakértői vélemény az elbontás és a felújítás költségeiről. Tóth Balázs, az LMP helyi képviselőjének javaslatára idén januárban a képviselő-testület végül megrendelte a jelentést, de ez hiába készült el május 31-ig, csak néhány napja vehették kézbe a képviselők.

A bizalmasnak minősített dokumentum szerint a felújítás 353 millió forintba kerülne, míg a dózerolás 343 millió forintba. A különbség tehát mindössze 10 millió forint volt, ám a jelentésben további költségeket is feltüntettek, így a végső különbség ennél nagyobb lett. A felújítási költségeket bemutató résznél például további 173 millió forintot számoltak hozzá a lehetséges kiadásokhoz, mondván 10 lakást kell vásárolni, ahol a lakók élhetnek a felújítás ideje alatt. Arra a jelentés nem tér ki, hogy ezek a lakások az önkormányzat lakásállományát is növelnék a visszaköltözés után, arról pedig pláne nem írnak, hogy vásárlás helyett olcsóbb lenne, ha 1-2 évig albérletet fizetnének a 10 családnak. Ez ugyanis számításaink szerint 173 millió forint helyett 15 millió forintból kijönne. A bontás és felújítás közötti költséget tovább növelte, hogy a jelentés a bontási költségekből kivonta azt a 90 millió forintos összeget, amely a telek értékesítése után folyna be az önkormányzathoz. Az eladással egyébként valószínűleg nem lesz gond, a környéken ugyanis nagyszabású ingatlanberuházást terveznek, ennek későbbi üteme pedig már kiterjedne a Bihari utcai bérház területére is. A jelentésben szereplő számok egyébként azért is különösek, mert Kovács Róbert, a kerület fideszes polgármestere még 1,2 milliárd forintos felújítási költségekről beszélt egy néhány hete megtartott sajtótájékoztatón. Mindezek ellenére a képviselő-testület végül elfogadta az épület kiürítéséről és elbontásáról szóló határozatot, az ehhez szükséges pénzt pedig elkülönítik a jövő évi költségvetésből.

- Az előterjesztés saját adatai is azt támasztják alá, hogy még gazdaságossági szempontból sem éri meg lebontani az épületet – mondta a csütörtöki testületi ülésen Misetics Bálint, A Város Mindenkié csoport aktivistája, aki szerint az előterjesztés „mintha kifejezetten a bontáshoz keresett volna érveket”. Azt is megjegyezte a Bihari utcai lakóházzal kapcsolatban felhozott „közbiztonsági problémákra” válaszolva, hogy „ha minden épületet elbontanánk, amiben előfordulnak bűncselekmények, az Országház már biztosan nem állna a Kossuth téren. Arra is rámutatott, hogy bontás esetén teljesen kárba veszne az a több százmillió forint, amelyet a ház felújítására költöttek.

Máshol is dózerolnak
A kerületben összesen 336 lakást bontanak majd le a következő években, a Bihari és a Hős utcán kívül a Vaspálya utcában, a Hölgy utcában, a Román utcában, az Alkér utcában, valamint a Maglódi és a Gyömrői úton.



Szerző
2018.06.21 20:23

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45