Orbán: Egy fegyveres támadást nem tudnánk hárítani

Publikálás dátuma
2018.06.22 13:13
Fotó: Népszava
Fotó: /
A migránsok ellen tud védekezni, de egy katonai beavatkozást hárítása kihívás lenne – ismerte el pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök

Jól felszerelt hadseregre lesz szüksége Magyarországnak, mert egy fegyveres támadást csak korlátozottan tudnánk kivédeni – mondta Orbán Viktor, a közrádiónak adott szokásos pénteki rádióinterjúban, melyet a Hirado.hu is idézett.

A miniszterelnök szerint a migráció elleni védekezéshez minden eszköz a kormány és a parlament rendelkezésére áll – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 270 milliárd forintot költöttek a határkerítés kiépítésére, és alaptörvény- módosítással tették bűncselekménnyé a legális menedékkérők jogi támogatását is.

A magyar haderő finoman szólva sincs jó állapotban: mint egy korábbi elemzésünkben is beszámoltunk róla, a magyar hadseregnek mintegy három tucat harckocsija van, aminek szakági pletykák szerint mintegy kétharmada szervizdonorként szolgálja ki a valóban működő képes 12-15 darab tankot. Páncélozott járműből több mint 1100 darab, rakéta-sorozatvetőből szintén pár tucat lehet raktáron, de ezekre is ráférni a tatarozás. A legfejlettebb jelenleg a légierő, a maga 35 gépből álló flottájával, és ezen belül a 12 Jas-Gripen vadászgéppel. A mintegy 27 ezer honvédből pedig pesszimista becslések szerint 3 ezer lenne valóban hadra fogható éles helyzetben. Egy régiós konfliktus esetében így a szerb hadsereg Szegednél állna meg először a maga 230 harckocsijával, de nem lenne sanszunk a 900 tankkal rendelkező román sereggel szemben sem.

A kormány – ahogy ezt rendszeresen büszkén be is jelenti – forrásnöveléssel próbálja rendezni a gyenge és elavult fegyverzetű honvédség helyzetét: 2018-ban már 428 milliárd forintot költenek honvédelmi fejlesztésekre, de ez még mindig a hazai GDP 1,05-1,2 százalékát jelenti miközben a NATO alapvető elvárása lenne, hogy a GDP legalább 2 százalékát (700 milliárdot) fordítsuk erre a célra. A régóta tervezett büdzséemelés 2022-ig történhet meg, legalábbis a jelenlegi ígéretek szerint.

A miniszterelnök a V4-ek csütörtöki találkozójáról szólva megjegyezte, a visegrádi szövetségesek még sosem voltak ilyen erősek.A jövő heti uniós csúcs kapcsán nagy vitákra számít, mivel központi kérdés lesz a bevándorlás – ő mégis azokról a témákról tárgyalna, amikben egyetértés van.

Ilyen témának nevezte Orbán az Európába igyekvő bevándorlók kontinensen kívüli, még Afrikában történő szétválogatását is. Utóbbi azért meglepő, mert április 25-én éppen a magyar kormány vétózta meg az EU-Afrika csúcs megállapodását, amivel a résztvevők az Afrikából induló migrációt próbálták valahogy megfékezni. A magyar delegáció mondvacsinált okkal vétózta meg a közös nyilatkozatot, így azt nem lehetett az EU közös állásfoglalásaként aláírni.

Szerző
2018.06.22 13:13

Kötelezettségszegés menetrend szerint

Publikálás dátuma
2018.07.19 17:15
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Sputnik/ Alekszej Vivitszkij
Egy sor európai uniós irányelvet, az EU-Szerződés bizonyos cikkeit és az EU Alapjogi Chartáját is sértheti a „Stop, Soros!” törvénycsomag. Ezért az Európai Bizottság (EB) csütörtökön felszólító levél elküldésével – ahogy azt lapunk korábban valószínűsítette – kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A magyar hatóságok két hónapot kaptak arra, hogy válaszoljanak a brüsszeli aggodalmakra.
 Az uniós testület indoklása szerint a menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása és a kapcsolódó korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy felvehessék a kapcsolatot az érintett nemzeti, nemzetközi, valamint nem kormányzati szervezetekkel, és segítséget kaphassanak azoktól. Ez sérti a menekültügyi eljárásokról- és a befogadási feltételekről szóló irányelvet. A „Stop, Soros!” egyúttal korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, mert a büntetőeljárás alá vont személyeknek tilos megközelíteniük a tranzitzónákat. Mindez szemben áll az EU-szerződés egyes cikkeivel, a szabad mozgásról szóló irányelvvel és az Unió Alapjogi Chartájával. Az EB szerint sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet az, hogy az új jogszabály és a vonatkozó alkotmánymódosítás kimondja: a menedékjogra való jogosultság csak azokra a személyekre vonatkozik, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog. Ilyen indok nem szerepel az uniós jogban, és a kvalifikációs irányelvvel, valamint az EU Alapjogi Chartájával is összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot – áll a hivatalos indoklásban. A bizottsági közlemény utal a Velencei Bizottságnak és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának június végén közzétett közös véleményére az új jogszabályról és alkotmánymódosításról. Rámutat: elemzésükben azt a következtetést vonták le, hogy a vizsgált rendelkezések sértik az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, ezért azokat hatályon kívül kell helyezni. Az EB csütörtökön egy másik, migrációval kapcsolatos ügyben is döntött. A kötelezettségszegési eljárás utolsó szakaszának megfelelően, az EU Bírósága elé citálta Magyarországot, mert a menekültügyi szabályozása évek óta nem felel meg az uniós jognak. Az uniós testület először 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást, majd többszöri adminisztratív és politikai egyeztetést követően, 2017. decemberében második szakaszba léptette a folyamatot. Mivel a magyar hatóságok továbbra sem tudták eloszlatni a brüsszeli aggályokat, az EB úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán. A bírósági ítéletre legalább egy-másfél évet kell várni. A brüsszeli grémium kifogásolja egyebek mellett a külső határokon létesített tranzitzónák működését. A magyar szabályozás csak ezekben a zónákban, korlátozott számú személy és túl hosszú várakozási idő után teszi lehetővé a migránsok számára a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Ez nem felel meg a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv követelményeinek. Magyarország nem tartja tiszteletben azt sem, hogy legfeljebb négy hétig tartható valaki egy tranzitközpontban. Emellett nem teszi lehetővé, hogy a migránsok menedékkérelmet nyújtsanak be az ország területén. A menedékkérők meghatározatlan ideig tartó fogva tartása a tranzitzónákban sérti a befogadási irányelvben meghatározott uniós garanciákat. Bizottsági vélemény szerint a magyar szabályozás az EU visszatérési irányelvének sem felel meg, mert a kiutasítási határozatokban nem tüntetik fel a jogorvoslati lehetőségeket, és a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül irányítják el, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét. 

Félszáz vitatott ügy

Az Európai Bizottság friss kimutatása szerint 2017 végén 48 kötelezettségszegési eljárás folyt Magyarország ellen. 2016-ban 57, 2015-ben pedig 38 ilyen eljárás volt folyamatban.
A tavaly indított 24 kötelezettségszegési eljárásból hét foglalkozott belső piaci, adó- és vámügyi, iparpolitikai ügyekkel, hat környezetvédelemmel, öt közlekedéssel és mobilitással, három-három jogérvényesüléssel és fogyasztóvédelemmel, illetve egészségüggyel, élelmiszerbiztonsággal.
2017-ben vonta kérdőre az Európai Bizottság a felsőoktatási törvény (Lex CEU) és a civiltörvény miatt Magyarországot. Tavaly ítélt Magyarország ellen az Európai Bíróság az ominózus kvótaperben, megállapítva, hogy az EU vonatkozó döntése törvényes volt. Ezt egy újabb bírósági per követte, amit azért indított a brüsszeli végrehajtó testület, mert a kvótahatározatot nem hajtotta végre a magyar kormány.
Tavalyi teljesítményével Magyarország az EU28-ak középmezőnyében van, pontosabban a 12. helyet foglalja el. Tavaly a legtöbb kötelezettségszegési eljárást Portugália ellen (46), a legkevesebbet Olaszország ellen (12) indította az Európai Bizottság.

2018.07.19 17:15

Rétvári uniós adományokat osztva szidta Brüsszelt

Publikálás dátuma
2018.07.19 16:08
Rétvári Bence bírálja az EU-t, mögötte az uniós forrásból származó adományok
Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az Európai Unió inkább támogatja az illegális bevándorlást, mint a rászoruló családokat – mondta a államtitkár Kismaroson, miközben EU-forrásból származó élelmiszer-adományt adott át a rászoruló családoknak.
A politikai skizofrénia iskolapéldáját mutatta be Rétvári Bence államtitkár Kismaroson: a térség országgyűlési képviselője sajtótájékoztató keretében osztott ki élelmiszercsomagokat hátrányos helyzetű családoknak, és egy levegővel bírálta a rászorulóknak hátat fordító Brüsszelt.   
Eközben egy óriási molinó hirdette a háta mögött, hogy az élelmiszercsomagokat a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) 18,2 milliárdos keretéből vették, (amire főként az Európai Unió adott pénzt). Azt ugyan a parlamenti államtitkár is elismerte, hogy a program uniós és hazai támogatással valósult meg – a portfolio.hu korábbi cikke szerint az EU közel 94 millió eurót, a magyar kormány 16,6 millió eurót adott a közösbe –ám ettől függetlenül bátran állította, hogy az unió inkább az illegális bevándorlást, mint a rászoruló, szegény családokat segítené.
Az államtitkári beszámoló szerint eddig országosan 250 ezer csomagot adtak át a rászorulóknak , ami 2500 tonna élelmiszert jelent. A családok támogatásánál a gyermekek hároméves kora a határ, alatta csomagot kapnak a családok, a korhatár felett pedig szociális gyermekétkeztetésben részesülnek, írta a sajtótájékoztató kapcsán az MTI. Rétvári arra is kitért, hogy a korábbi 29 milliárd helyett 79 milliárdra emelték gyermekétkeztetésre szánt keretet, a hajléktalanoknak pedig 750 tonna élelmiszert osztottak ki (valószínűleg akkor, amikor nem életvitelük miatt vegzálták éppen őket a rendőrök).   
Az RSZTOP keretből zajló élelmiszerosztás ez európai csalás elleni hivatalt (OLAF) is érdekli: korábban a 24.hu írta meg, hogy az OLAF előzetes eljárásban vizsgálja, történt-e csalás vagy szabálytalanság az uniós projekt hazai megvalósításánál. 
2018.07.19 16:08