„A törzsi logikáról át kell térni a keresztény tanítások logikájára”

Máté-Tóth András valláskutató szerint a keresztény meghatározást nem szabad leszűkíteni a „nem muzulmán” értelmezési tartományra.

Sok múlik azon, hogy a „keresztény kultúra” milyen műfajban jelenik meg. Egészen más tartalmat nyer hétköznapi értelemben, és megint mást, ha bekerül az alaptörvénybe – hívta fel a figyelmet Máté-Tóth András valláskutató, teológus, miután a fideszes többségű Országgyűlés szerdán, az alaptörvény hetedik módosításakor az állam minden szervének kötelességévé tette Magyarország „keresztény kultúrájának védelmét”.

Máté-Tóth András szerint ilyen összefüggésben a kereszténység az általánosan elfogadott normák közös platformjaként szerepel, amit minden állami szervezet és a társadalom bármely tagja elfogad. Máskülönben ellenségeskedést és kirekesztést szülhet a megfogalmazás, szembeállíthatja például a hívőket és nem hívőket. Magyarországon vallási pluralizmus van, az államilag elismert úgynevezett bevett egyházak között nemcsak keresztény felekezetek találhatók. Éppen ezért: ha vallási értelemben fognánk fel a módosítást, akkor egyházi hovatartozás alapján is megosztó lenne a parlament döntése.

Máté-Tóth András - Fotó: MTA/Michal Pribyl

Voltak idők, amikor a keresztény annyit jelentett, hogy „nem zsidó”. Egyértelművé kell tenni – állapította meg a valláskutató –, hogy napjaink szóhasználatban a keresztény meghatározást nem szabad leszűkíteni a „nem muzulmán” értelmezési tartományra.

Az, hogy a keresztény kultúra védelmére vonatkozó mondat bekerült az alaptörvénybe, Máté-Tóth András szerint semmiképpen sem a párbeszéd lezárása, hanem a párbeszéd kezdete kell, hogy legyen. Folyamatos társadalmi diskurzusra van szükség ahhoz, hogy tisztázzuk, milyen tartalmat hordoz a keresztény kifejezés.

A törzsi logikáról át kell térni a keresztény tanítások logikájára – mondta. A törzsi logika ugyanis csak azokat védi, akikkel vérségi kapcsolatban vagyunk, a kereszténység ellenben minden ember védelmében fellép.

A keresztény kultúrának szerves része az egymás iránti szolidaritás, az emberi méltóság tisztelete, a hatalommegosztás elve és a civil társadalom megbecsülése – sorolta a valláskutató. Megjegyzésünkre, hogy a Fidesz ténykedése mintha pont ellentétes irányokba mutatna, Máté-Tóth András hangsúlyozta: szigorúan szakmai, és nem pártpolitikai szempontból vizsgálja a témát. Kérdésünkre, hogy meglátása szerint a kormánypárt intézkedéseit mennyire hatja át a konszenzusra való törekvés, közölte: „Nem tartozik a kutatási területemhez a Fidesz figyelése”.

Veres püspök mégse

Beer Miklós katolikus püspök árnyalta volna a kereszténység védelmére vonatkozó szöveget. Bogárdi Szabó István református püspök, a zsinat lelkészi elnöke az állam és az egyház megkülönböztetésének elvét is a keresztyén kultúra részének tartja, amit érdemes védelmezni. A két egyházi vezető a Népszava hétfői számában nyilatkozott. Veres András, a katolikus püspöki kar elnöke múlt héten azt üzente, hogy elfoglaltsága miatt csak később tud válaszolni kérdéseinkre. Munkatársa most arról tájékoztatott, hogy Veres püspök nem kíván élni a lehetőséggel: Beer Miklós ugyanis már elmondta, amit ő is gondol.