Csaba László: A válság jön, és mi nem állunk készen

Publikálás dátuma
2018.06.22 14:21
Fotó: Szalmás Péter
Fotó: /
Nem bízik Varga Mihály hosszú távú növekedési tervedéseiben Csaba László, aki szerint rövid időn belül bekövetkezhet az újabb pénzügyi krízis. Ilyenkor nem okos a hitelezést bővíteni – mondta a Magyar Hangnak.

A következő válság intő jelei már most láthatóak, az átlagosan tízévente bekövetkező krachot a kínai-amerikai kereskedelmi háború, az európai növekedés lassulása is kellő figyelmeztetés lehet – véli Csaba László.

A Soros-listával is megbélyegzett közgazdász akadémikus a Magyar Hangnak  adott interjúban értékelte a magyar gazdaság helyzetét és kilátásait, és részben megismételte Orbán Viktor miniszterelnök korábbi krízisjelzését. Csaba László szerint nem tartható a Varga Mihály 4-4,5 százalékos hosszú távú növekedési előrejelzése. Már csak azért sem, mert a magyar versenyképesség gyenge és a termelékenység alacsony, a magánberuházások – levonva belőlük az amortizációt – bővülése mindössze egyszázalékos, az államiak pedig nem hatékonyak, hiszen az atomerőmű és a stadion soha nem térül meg.

„Az innovációra fordított összeg – amely tekintetben 2022-re kellene elérni a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát – messze elmarad a szükségestől és a háromszázalékos uniós átlagtól. Tehát nincs, ami hajtsa a növekedést. Segíthetne még a negatív reálkamat, vagyis az, hogy olcsón lehet hitelhez és tőkéhez jutni, de ennek a világnak is lassan vége, hiszen az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) kamatemelési ciklusba kezdett, aminek hatására emelkedtek a dollárkamatok, és ez elszívja a tőkét a feltörekvő országokból.” - mondta a szakember.

Mindez Csaba László szerint azt jelenti, hogy vége lesz a kegyelmi állapotnak, amely segítette a magyar gazdaság növekedését is. Az uniós pénzek hosszú távú hatása nem jelentős, mert rossz területen és gyatra hatékonysággal költjük el, ráadásul a pénz egy részét ellopják- tette hozzá.

A közgazdász szerint egy ilyen helyzetben rizikós fenntartani a jelenlegi extrém laza monetáris és fiskális politikát, ami mellett csak 3,5 százalékos növekedést produkál a magyar gazdaság. a választáskor beígért adócsökkentésekre egyszerűen nincs mód – jegyezte meg Csaba László, aki szerint józanságra utal, hogy a pénzügyminiszter nem is tervez ilyen lépéseket: kérdés, hogy Varga Mihály szava mennyit ér majd a növekedést és adócsökkentést ígérő jegybankelnökével, Matolcsy Györgyével szemben. Matolcsy ráadásul támogatja a hitelezés dinamikus bővítését is, miközben Csaba szerint már látszanak a financiális buborék jelei, az olcsó hitelt pedig termelés helyett bővülést nem hozó lakásvásárlásra fordítják a magyarok.

Az interjúban szóba kerül  hogy a korábban kimondottan Fidesz-szimpatizánsként ismert Csaba, hogyan kerülhetett a Figyelő Soros-listájára, és hogy mi várhat Magyarországon a CEU-ra a továbbiakban.

Szerző
2018.06.22 14:21
Frissítve: 2018.06.22 16:01

Több tízezer magyar dolgozót és 800 milliárd forintot érinthet Trump keménykedése

Publikálás dátuma
2018.07.19 09:07

Fotó: / Németh András Péter
Amerika és Európa vámháborúját Magyarország szenvedheti meg leginkább.
25 százalékát
értékesítik az európai autóexportnak az Egyesült Államokban, így a vén kontinenst meglehetősen érzékenyen érinti, ha a vámháború miatt visszaesik az autóipar. Ráadásul globális mércével nézve a kelet-közép-európai térség az ágazat GDP-arányos súlya (és exportrészesedése) kiemelkedik a világ országai közül, írja a portfolio.hu. Szlovákiában és Csehországban a nettó autóipari export (vagyis a behozatallal korrigált kivitel) a GDP 11,8 százalékát tette ki, Magyarország esetében pedig 7,2 százalékvolt ez az arány (utóbbi  mintegy 2700 milliárd forintot jelent).
Arra az eredményre jutottak, hogy Magyarország van kitéve a leginkább az autóipari kereslet változásának, vagyis jó időkben mi profitálunk a leginkább a fellendülésből, ha rosszra fordul a helyzet, akkor viszont nekünk fáj a leginkább a kereslet gyengülése.
A közép-kelet-európai régió autóipartól való függősége nem csupán az exporton belüli részesedésben látszik: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia ipari termelésének a 17 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig a 16 százalékát adja a szektor.
A régiós országok közül Magyarországnak fájna a leginkább, ha Trump beváltaná fenyegetését. A Magyarország esetében számított GDP-arányos bruttó kitettség 2 százalékos (mintegy 780 milliárd forint) azt jelenti, hogy a hazai éves össztermék ekkora része forog veszélyben. És persze nem tudni, hogy a kapcsolódó részeivel mintegy 100 ezer embernek 
2018.07.19 09:07
Frissítve: 2018.07.19 09:09

324,20 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.07.19 07:28
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Gyengült az árfolyam a főbb devizákkal szemben.
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel – írja az MTI. Az euró 324,20 forinton forgott reggel hét órakor, 10 fillérrel erősödött jegyzése a tizenkét órával korábban, szerda este hét órakor elért 324,10 forinthoz képest. A dollár árfolyama 278,05 forintról 278,35 forintra, míg a svájci franké 278,32 forintról 278,61 forintra erősödött. A jent 2,4690 forinton jegyezték, szemben a szerda esti 2,4654 forinttal. Az euró 1,1648 dolláron forgott csütörtök reggel, napi szinten 0,08 százalékkal erősödött. A svájci frankhoz képest 0,09 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1639 frankot ért. Egy dollárért 0,9992 frankot kértek, 0,02 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest viszont 0,08 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 112,75 jent ért. 
2018.07.19 07:28
Frissítve: 2018.07.19 07:28