Utolsó esély

Publikálás dátuma
2018.06.23 08:15

Fotó: /

A végső győzelemre is esélye lett volna az ellenzéknek a parlamenti választáson, ha nem külön-külön, hanem egységesen indul a 2002 óta minden voksolást megnyerő vagy elcsaló kormányzó erővel szemben. De mit sem ér a parlamenti győzelem, ha az államfőt nem sikerül megbuktatni, akinek az elcsalt tavalyi alkotmánymódosító referendum gyakorlatilag korlátlan hatalmat biztosított: akár azt is, hogy a parlamentet ignorálva dekrétumokkal kormányozzon. Ám az elnök is legyőzhető lett volna, ha nem több kihívója van, hanem azzal a személlyel kell megbirkóznia, aki a legnagyobb lakossági bizalomnak örvend, nem pedig a legnagyobb ellenzéki párt támogatását élvezi.

Az elmélet azonban a török ellenzéknek is gyengéje, s bár a közvélemény-kutatások szerint a második fordulóban akár le is győzheti Erdogant, szinte borítékolható, hogy ez nem történik meg. Ugyanis teljes és feltétel nélküli összefogás szükségeltetne, túl kellene lépni minden világnézeti különbségen, régi-új sérelmen, és nem utolsósorban meg kellene nyerni az ország lakosságának 25 százalékát kitevő kurdok bizalmát.

A kurdok szavazata nélkül elképzelhetetlen a rezsimváltás Törökországban, márpedig ezért egyetlen ellenzéki párt sem törte magát. Azért sem tiltakoztak, hogy a kurd párt, a HDP vezetőit, parlamenti képviselőit, polgármestereit sorra börtönözte be terrorváddal Erdogan elnyomó gépezete, és azért sem emeltek szót, hogy a török hadsereg célpontjai lettek az Iszlám Állam elleni háborúban elévülhetetlen érdemeket szerző szíriai és iraki kurd milíciák.

Hogy a 2013 óta tartó, fokról-fokra durvuló erdogani illiberalizmus, a 2016. júliusi puccskísérlet után nyíltan tomboló, tízezreket bebörtönző, százezreket meghurcoló, már egyáltalán nem leplezett diktatúra minek köszönheti, hogy akár szabad választáson is képes megszerezni a többség támogatását, s hogy a nyugati demokráciákban élő emigránsok zömét is maga mellé állította?

Erdogan nem tett mást, csak még időben, a kezdeti gazdasági sikerek fényének árnyékában, fokról-fokra kezdte kiiktatni a „fékek és ellensúlyok rendszerét”, bebetonozta a hatalmát, saját képére és érdekei szerint alakította a törvényeket és állami berendezkedést, majd a média lenyúlásával együtt jött az agymosás és a „merjünk nagyok lenni!”, szembemenni a világgal, visszaszerezni az egykori történelmi dicsőséget, és újra naggyá tenni a török nemzetet és az országot. Ha bejött ez Oroszországban, Magyarországon és még Amerikában is, miért ne működne a Boszporusz partján?

Sajnos működik, de ha mégsem, azt a minimálisan szükséges néhány százalékot kitermeli valahonnan a rezsim - egy kis áramszünet, a számítógépes rendszer összeomlása, jól időzített pánikkeltő hírek a megszállt médiában, stb. Nem nagy ügy egy ilyen gépezetnek. Az ellenzéknek viszont igen, hiszen a léte a tét. Nekik ugyanis ez lett volna az utolsó esélyük arra, hogy megakadályozzák, újra szultanátussá váljon a modernizáció útján elindult országuk.

Segíteni nem tudunk. De legalább okulhatnánk a hibáikból a Volga, Duna mentén.

2018.06.23 08:15

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Orbán Ankarában ünnepelte Erdogant

Publikálás dátuma
2018.07.09 15:27
Orbán Viktor és Erdogan korábbi találkozója
Fotó: AFP/ TURKISH PRESIDENT PRESS OFFICE
A magyar kormányfő többek között venezuelai, kirgiz, kazah vezetőkkel ünnepelte az autoriter török államfőt, de ott volt Silvio Berlusconi és Gerhard Schröder volt német kancellár is.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Ankarába utazott, és részt vett Recep Tayyip Erdogan államfő beiktatási ceremóniáján. Az MTI sietett leszögezni, hogy az esti ünnepségre számos ország vezetőjét várták. Arról viszont nem tettek említést, hogy az uniós országok vezetői szinte kivétel nélkül távol maradtak az ünnepségtől: a magyar kormányfő mellett Rumen Radev bolgár elnök vett részt a rendezvényen. Noha a rendezvényen mások mellett ott volt Gerhard Schröder volt német kancellár és Silvio Berlusconi egykori olasz kormányfő is, Orbán Viktor elsősorban a venezuelai, kirgiz, kazah vezetőkkel ünnepelhette az autoriter török államfőt. Árulkodó, hogy információink szerint Andrej Kiska szlovák államfő hivatalába is befutott egy invitálás, de ő „kimentette magát”, így északi szomszédunkat csak az ankarai szlovák nagykövet képviselte. Nagy-Britannia részéről – a követség tájékoztatása szerint – szintén csak az Ankarába delegált diplomata jelent meg. Sajtóértesülések szerint elfogadta a meghívást a beiktatásra Macedónia, Bosznia és Hercegovina, Ukrajna, Venezuela, Pakisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Oroszország elnöke vagy kormányfője, ezen kívül Igor Dodon moldáv elnök és Aleksandar Vucic, Szerbia köztársasági elnöke. Erdogan június végén a szavazatok 52,4 százalékával nyerte meg az előrehozott elnökválasztást Törökországban és az ezzel együtt megtartott parlamenti választáson is pártja szerezte meg a legtöbb szavazatot. Az egyre autoriterebb vonásokat mutató államfő 2014 óta birtokolja posztját, előtte kormányfő volt. Tavaly egy alkotmánymódosítással gyakorlatilag elnöki köztársaságot csinált Törökországból. Így most minden adott ahhoz, hogy az országot teljesen a kedve szerint formálja át, Erdogan lesz ugyanis elnökként a kormány feje is.  A 2016 július 15-ei elvetélt puccskísérlet óta Törökországban folyamatosan rendkívüli állapot van és jelentősen szűkítették a demokratikus jogokat. A puccs óta több száz embert börtönöztek be terrorizmus vádjával, köztük újságírókat is, és több lap szerkesztőségét bezárták. A legfrissebb hír szerint a hétvégén 18 ezer állami alkalmazott elbocsátásáról döntöttek, ezen kívül újabb három újságot és egy tévécsatornát zártak be. 
2018.07.09 15:27
Frissítve: 2018.07.09 21:35