Elhunyt Nyers Rezső

Publikálás dátuma
2018.06.23 15:14
Nyers Rezső államminiszter(balra), Németh Miklós és Pozsgay Imre társaságában Fotó: AFP/MTI
Fotó: /
Életének 95. évében, pénteken elhunyt Nyers Rezső. Közgazdász, politikus – rögzítik szárazon az életrajzok, amelyek nem érzékeltethetik: Nyers Rezső halála hatalmas vesztesége a magyar baloldalnak. Annak a szociáldemokrata politikának, amelyért egész életében dolgozott, mint közgazdász és mint - hol magas beosztású, hol mint partvonalra szorított - politikus.

1923-ban született. 1938-tól betűszedőként, majd nyomdászként dolgozott. 1940-ben lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, amelynek 1945 és 1946 között kispesti titkárhelyettese volt. 1946-1947-ben lapunk, a Népszava kiadóhivatalában dolgozott, majd 1947-ben az SZDP Pest megyei és Pest környéki titkárhelyettese, később titkára lett. Az SZDP és az MKP (kényszerű) egyesülése után a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének (KV) póttagja, a párt Pest Megyei Bizottságának szervezőtitkára. 1948-ban a lemondatott Kisházi Ödön helyére hívták be az országgyűlésbe, melynek 1953-ig maradt tagja. 1951-ben a Belkereskedelmi Minisztérium zöldség- és gyümölcs főosztályának vezetőjévé nevezték ki. Ugyanebben az évben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1954-től a Kossuth Akadémia tanulója is volt. Mindkét helyen 1956-ban végzett. 1954-ben a Szövetkezetek Országos Szövetségének (Szövosz) elnökhelyettese és az MDP KV tagja lett. 1956-ban Hegedüs András kormányában rövid ideig élelmiszeripari miniszter volt. Alapító tagja az 1956-os forradalom leverése után megalakult Magyar Szocialista Munkáspártnak. A Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány közellátási kormánybiztosa, majd 1957-ben a Szövosz elnöke és az MSZMP Központi Bizottságának tagja lett. 1958–tól 1998-ig, amikor visszavonult a politikától országgyűlési képviselő.

Nyers Rezső államminiszter(balra), Németh Miklós és Pozsgay Imre társaságában Fotó: AFP/MTI

Nyers Rezső államminiszter(balra), Németh Miklós és Pozsgay Imre társaságában Fotó: AFP/MTI

1960-ban kinevezték pénzügyminiszterré, majd 1962-ben az MSZMP KB titkárává, 1966-ban lett a Politikai Bizottság tagja. 1968-ban Fock Jenővel, a Minisztertanács akkori elnökével dolgozták ki a gazdasági reformcsomagot, az új gazdasági mechanizmust, amelyet aztán a párt Komócsin Zoltán-féle konzervatív szárnyának térnyerése folytán leállítottak. Ekkor egy időre politikai parkolópályára került. 1974-ben a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki, emiatt távozott a párt KB-titkári posztjáról, majd 1975-ben kikerült az MSZMP PB-ből is. 1976-ban a Közgazdasági Szemle szerkesztőbizottságának elnöke lett. A párton belüli reformmozgalmak erősödése idején, 1987-ben először az Országgyűlés reformbizottságának elnökévé választották, majd 1988-ban újra az MSZMP PB tagja és államminiszter lett. Emellett az Új Márciusi Front (ÚMF) alapítója is volt. 1989 júniusában az MSZMP elnökévé és a Politikai Intéző Bizottság tagjává választották, e tisztségeket az októberi pártkongresszusig töltötte be.

Amikor az MSZMP 1989-ben kimondta feloszlását és megalakult a Magyar Szocialista Párt, annak elnöke lett. Pozícióját 1990-ig töltötte be. 1993 és 1995 között a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt. A Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Nyers Rezső azon kevesek egyike volt, akinek egész élete, pályafutása tükrözi nem csak a magyar baloldal küzdelmét egy igazságosabb társadalomért, hanem vívódását önmagával is. Halálakor nem csak arra kell emlékeznünk és emlékeztetnünk, hogy – Békesi László szavaival élve – Nyers Rezső volt az a nagy formátumú és elvhű politikus, aki irányította és személyes bátorságával – akkor elfogadható kompromisszumok árán – keresztül vitte az 1968-as gazdasági reformot, aminek hatására Magyarország kiemelkedett a létező szocializmus többi országának szürkeségéből, nyomorából, reménytelenségéből. De emlékeznünk és emlékeztetnünk kell arra is, hogy az MSZP megalakulásakor egy modern szociáldemokrata párt felépítéséért szállt síkra. Ő volt az, aki taktikázás és túlélés helyett a német szociáldemokraták bad godesberg-i modernizációs programja nyomán a szociális piacgazdaság és a jóléti állam megteremtését tekintette az új párt stratégiai céljának. Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült, s alighanem ennek is következménye, hogy a párt – sem morálisan, sem politikailag - máig nem talált önmagára.

Szerző
2018.06.23 15:14

Erős szél és sok eső jöhet

Publikálás dátuma
2018.07.16 16:34

Fotó: Shutterstock/
A meleg idő viszont marad, akár 32 fokot is mérhetünk.
Záporos, zivataros időre és erős szélre kell készülni a következő napokban. Különösen a hét közepén, főleg az ország északkeleti felén várható kiadós csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.   Kedden alapvetően napos, gomolyfelhős időre számíthatunk. Főként az ország északkeleti, illetve délnyugati megyéiben lehet több a felhő, ezeken a területeken néhol zápor, zivatar alakulhat ki. Az északnyugati szelet napközben élénk, néhol erős, az Észak-Dunántúlon és a főváros környékén olykor viharos közeli lökések kísérik, de zivatarok környezetében is előfordulhat átmeneti szélerősödés. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet jellemzően 14 és 20 fok között valószínű, de kisebb körzetekben 10, 13 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 32 fok között várható. Szerdán napközben észak, északkelet felől vastagabb felhőzet húzódik fölénk, több-kevesebb napsütés a Dunántúlon valószínű. Elsősorban a Dunától keletre várható többfelé eső, zápor, helyenként zivatar. Az északnyugati szél nagy területen viharossá fokozódhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 20, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 30 fok között alakul, délnyugaton lehet a melegebb. Csütörtökön a középső és keleti területeken többnyire erősen felhős lesz az ég, nyugatabbra kevesebb felhő valószínű, akár hosszabb időre is kisüthet a nap. A Dunántúl nyugati felén helyenként, keletebbre még többfelé várható eső, zápor, néhol zivatar. Az északnyugati szél sokfelé erős, a Dunántúlon időnként viharos lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 30 fok között alakul, délnyugaton lehet a melegebb. Pénteken a sok gomolyfelhő mellett nyugaton számíthatunk több napsütésre. Elsősorban a Dunától keletre valószínű zápor, zivatar. Az északnyugati szelet a középső országrészben még erős széllökések kísérik, de szélerősödés zivatarban is lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 19, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 31 fok között várható. Szombaton és vasárnap a gomolyfelhő-képződés mellett több órára kisüt a nap, szórványosan várható zápor, zivatar. A szél megélénkülhet, de szélerősödés csak zivatar környezetében valószínű. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 32 fok között alakul. 
2018.07.16 16:34
Frissítve: 2018.07.16 16:35

Börtön járhat a politikusok otthoni háborgatásáért

Publikálás dátuma
2018.07.16 15:37

Fotó: / Németh András Péter
Nem volt elég magánélet védelméről szóló törvény, büntetőjogi szankciókat is akar a Fidesz: két év járhat a hivatali időn túli „zaklatásért”, vagyis akár egy tüntetésen való részvételért is.
Kibővítené a zaklatásos vétségek körét Czunyiné Bertalan Judit kormánypárti képviselő, aki a büntető törvénykönyvet módosítaná, egyebek mellett a „magánélet védelmére” hivatkozva. Javaslata szerint két év szabadságvesztéssel is büntethető lenne az, aki hivatalos személyt, „hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben zaklat.”  A javaslat indoklásában azt írták, hogy az alaptörvény értelmében a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy munka után nyugodtan tudjanak pihenni, és „hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket”. Hivatalos személynek számít egyebek mellett az országgyűlési képviselő, a miniszter, az államtitkár és az önkormányzati képviselő is, vagyis a választott politikusok mindegyike. A Fidesznek rendívül sürgős, hogy – a már a parlament előtt lévő, „a magánélet védelméről” címet viselő törvénnyel együtt a Btk-módosítást is elfogadják, már kérelmezték is, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a javaslatot: már kedden megvitatják, a zárószavazás pedig pénteken lesz, ekkor valószínűleg meg is szavazzák.

Feljelenthetik a tüntetőket

- A zaklatás alapesete, ha valaki rendszeresen, vagy tartósan háborgat mást azzal a céllal, hogy a magánéletébe önkényesen beavatkozzon, és ehhez kapcsolódna a fenti minősítő körülmény. Annak kisebb a valószínűsége, hogy ha egy újságíró becsönget egy politikus házához, akkor már zaklatás miatt feljelentsék, és még ha többször is próbálkozik, a munkáját végző újságíró esetében nem lehet önkényes háborgatásról beszélni – mondta lapunk kérdésére Hegyi Szabolcs. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projekt szakértője szerint egy másik, sokkal valószínűbb eset lehet az, ha valaki egy politikus háza előtt tüntetne, mert akkor a háborgatás „tartóssága” miatt is indíthatna büntetőeljárást az egyébként békés tüntetők ellen a rendőrség, ha pedig nem az első ilyen tüntetést szervezné valaki, akkor már - tekintettel a gyülekezési törvény tiltási okainak tervezett átalakítására - akár a tüntetés megtartását is megtilthatja majd a rendőrség  – mondta a szakértő.

Tilos lesz illegálisan átalakított buszt vezetni

A Czunyiné által benyújtott javaslat másik része a tragikus veronai buszbalesetre reagál: e szerint aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított járművet vezet – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű - így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg - személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki pedig engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet elzárással büntetendő.
A javaslat indoklása szerint a tizenhét halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset rávilágított arra, hogy az engedély nélkül átalakított személyszállítást végző járművekkel a közúti közlekedésben való részvétel olyan súlyos következményekkel járhat, hogy vizsgálni szükséges az ilyen cselekményekkel szemben a büntetőjog alkalmazhatóságát.
Az indoklás szerint a jogalkotó ezzel a külön tényállással kifejezésre juttatja, hogy a személyszállítást végző járművek átalakításának engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher, annak teljesítése nyomós közérdek, elmulasztása pedig büntetőjogilag szankcionálható.
Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel tizenheten haltak meg, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. A buszon 56-an utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a 2 sofőr. A nyomozás jelenleg is folyik halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával ismeretlen tettes ellen.
Témák
Czunyiné
2018.07.16 15:37
Frissítve: 2018.07.16 15:38