Török választások hatalmas téttel - Erdogannak áll a zászló?

Publikálás dátuma
2018.06.24 11:14
A "jövő" is szavaz
Fotó: /
Vasárnap helyi idő szerint  reggel 8 órakor (közép-európai idő szerint reggel 7 órakor) megnyíltak a szavazóhelyiségek Törökország-szerte az előrehozott államfő- és parlamenti választáson. A referendum kimenetele sorsdöntő lehet, ez ugyanis talán az utolsó esély az erdogani diktatúra megszilárdításának megakadályozására. A Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által ismertetett esti részeredmények szerint azonban Erdogan magabiztosan vezet. A szavazatok 89,4 százalékos feldolgozottságánál pedig nincs már meg az önálló abszolút parlamenti többsége Törökországban a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP).

Hat elnökjelölt szerepel a szavazócédulákon. A győztes államfő már egy papíron prezidenciális köztársaság vezetője lehet, de ha Erdogan álma valósul meg, akkor a modernkori török szultánságé. Minden ellenzéki jelölt leszögezte, győzelme esetén Törökországot visszatéríti a parlamentáris demokrácia útjára, s módosítja a tavalyi népszavazással hatályba léptetett, Erdogan hatalmi ambícióit megjelenítő rendszert.

1. Recep Tayyip Erdogan

Felmérések szerint a hivatalban lévő államfő nem tud első fordulóból többséget szerezni, a második forduló pedig nyitott marad. Erdogan 1954-ben született, 2003-tól áll az ország élén, kezdetben kormányfőként, majd 2014-től elnökként. Politikai pályafutása 1994-ben kezdődött, amikor szülővárosa, Isztambul főpolgármesterévé választották. Városvezetői sikerei országos ismertséget biztosítottak számára, de az igazi kitörést az a tüntetéshullám hozta meg, amely 1998-ban a Jólét Pártjának törvényen kívül helyezése miatt söpört végig az országon. Erdogan a tüntetések élére állt, amiért 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, amiből négyet le is ült. 2001-ben megalakított új pártjával, a világi iszlamista Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP), 2002 óta minden választást megnyert. Kezdeti gazdasági sikerei, valamint a lakosság vallási érzelmeire való építés hatalmas többséget hozott össze számára, ami 2013-ig fennmaradt. Ekkor robbant a bomba, amikor kiderült, hogy már nemcsak a párt legfelsőbb köreit, hanem az elnöki családot is a korrupció uralta el. Erdogan gyorsan és brutálisan lépett, megkezdődött a tisztogatás a bűnüldözési és igazságszolgáltatási rendszerben, az utcai tüntetéseket felszámolták az erőszakszervezetek. 2015 júniusában az AKP ekkor elveszítette abszolút többségét, és önállóan már nem tudott kormányt alakítani. Erdogan novemberre előrehozott választást erőszakolt ki, amelyen megkérdőjelezhető körülmények között biztosította a kormányalakításhoz szükséges többséget, és nekifoghatott a régóta óhajtott prezidenciális rendszer megvalósításához. A tavalyi referendumot viszont nemzetközi megfigyelők és a török ellenzék szerint már egyértelműen csalással nyerte meg, az így összehozott 51,41 százalék azonban elegendő volt saját teljhatalmának biztosításához. Jelenlegi mérések szerint választási csalás nélkül nem tud első fordulóból győzni, esélyeit 43-48 százalék körül mérték júniusban, míg májusban néhány intézet 50 százalék fölött látta.

2. Muharrem Ince

Amennyiben sor kerül második fordulóra, vélhetően a szociáldemokrata (CHP) Muharrem Ince lesz Erdogan ellenfele. A fizikatanár Ince 1964-ben született, gyújtó hangú beszédeivel ő lett a kampány meglepetésembere, legjobb ellenzéki mozgósítója. Kétszer indult a CHP elnökségéért, mindkétszer alulmaradt, Erdogan ellen akkor lenne esélye a második fordulóban, ha a kurd lakosságot egységesen maga mögé tudná állítani. Ő volt az az elnökjelölt, aki meglátogatta börtönben lévő kurd ellenfelét.

3. Meral Aksener

Meral Aksener az elnökválasztás egyetlen női szereplője. Az Erdogannal szövetséges, jobboldali nacionalista MHP-ből 2017 októberében kivált volt belügyminiszter a 2013-as Gezi parki korrupcióellenes tüntetések idején vált ismertté, ekkor szállt szembe először Erdogannal. A közvélemény-kutatók szerint alig 1,5-2 százalékkal marad el Erdogan mögött, de vélhetően nem ő, hanem Ince lesz a második fordulós ellenzéki jelölt. Aksenernek ugyanis kevesebb esélye van megszerezni a kurd szavazatokat, mivel a legvéresebb kurdellenes kormányzati fellépések idején, 1996-97-ben ő állt a belügyminisztérium élén. Az 1956-ban született, konzervatív Aksener a kampányfinisben úgy nyilatkozott, visszaküldené hazájába a Törökországban tartózkodó közel 4 millió szíriai menekültet.

4. Selahattin Demirtas

A legfiatalabb elnökjelölt az 1973-ban született kurd Selahattin Demirtas, a kurdbarát baloldali HDP társelnöke, aki 2016 novemberétől börtönben van. Ő egyike azon HDP-politikusoknak, akiket terrorváddal küldött rácsok mögé a puccskísérlet utáni tisztogatás során a rezsim. Kampányát is a börtönből vitte végig az ügyvéd végzettségű politikus, a hatalom egyetlen televíziós szereplést engedélyezett számára, azt is a cellájából, múlt héten, a kampányrendezvényeken viszont nem vehetett részt. Demirtas nem először indul elnökválasztáson, 2014-ben közel 10 százalékos támogatottságot ért el.

5-6. A konzervatív Temel Karamolllaoglu 1-2, a baloldali Dogu Perincek 1 százalék alatti támogatottsága nem tudja befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét.

Szerző
2018.06.24 11:14

Hungarian Air Force: az amerikai elnököket koppintja Orbán

Publikálás dátuma
2018.07.18 20:53
Orbán Viktor miniszterelnököt (j2) és feleségét, Lévai Anikót (b) Ofir Akunisz izraeli tudományos-tecnológiai és űrkutatási mini
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Szürke, Hungarian Air Force-feliratú repülővel érkezett meg Tel-Avivba Orbán Viktor. A járatszám azonos a honvédség egyik tavaly vásárolt Airbusával, ami hangsúlyozottan nem kormánygép.
Masszív és méltóságteljes Airbusból szállt ki szerdán délután Orbán Viktor és felesége a tel-avivi Ben Gurion reptéren. A szürke gép oldalán a Hungarian Airforce felirat látható, a miniszterelnöki antréról készült, Orbán Facebook-oldalán megosztott videónpedig a járatszám is látszik: 605. 
Mindez azért érdekes, mert a Magyar Honvédség tavaly vásárolt két Airbus-szállítógépet, az egyik (az A309-es jelzésű gép) esetében pedig a 605-ös járatszám is megegyezett. Azt korábban a honvédelmi tárca és kancelláriaminiszterként még Lázár János is határozottan cáfolta, hogy kormányzati gépeket vettek volna, a minisztérium szerint katonai, egészségügyi és polgári feladatokra használt gépeket szereztek be.
Levélben kerestük meg Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy ugyanarról a gépről van-e szó, és ha igen, miért használják diplomáciai utakra a honvédség repülőjét, miért nem valamelyik kereskedelmi járat első osztályán utazott a kormányfő. Ha érkezik reakció, frissítjük cikkünket.  Orbán érkezése mindenesetre az amerikai államfők gyakorlatát másolja, hiszen az aktuális elnök mindig az American Airforce One típusú, különleges védettségű repülőn utazik külföldre. 
2018.07.18 20:53

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16