Drágul a kenyér - Kétszámjegyes emelést vár az ágazat

Publikálás dátuma
2018.06.24 19:13
Népszava fotó
Fotó: /
Kevés étkezési búza terem, emelkedik a liszt ára, így a kenyérért is többet kell majd fizetni. Egyre fogynak a magyar sütőipari cégek.

Két számjegyű áremelésre lenne szüksége a sütőiparnak, hogy kikecmeregjen a veszteséges, illetve alacsony, 0-2 százalékos profitot hozó működés csapdájából – állítják ágazati szakemberek. Óhatatlanul a kenyér árának emelése is felvetődik az őszi ártárgyalásokon. Ez is növelheti az inflációs nyomást, hiszen az élelmiszerek 13-15 százalékos súllyal esnek latba a pénzromlás ütemében.

Népszava fotó

Népszava fotó

Ezért sem értik a sütőipari ágazat szereplői, hogy miközben a tejiparnak végül sikerült elérni, hogy a feketegazdaságnak, az áfacsalásoknak leginkább kitett tartós tej több éves huzavona után 2019-től végre bekerül az 5 százalékos kedvezményes áfakörbe, a legalapvetőbb népélelmezési cikk, a kenyér pedig ismét kimarad. Nem kis piacról van szó, hiszen éves szinten a háztartásokban 50-51 kiló kenyeret fogyasztanak, de a vendéglátást, közétkeztetést és egyéb területeket is figyelembe véve a hazai kenyérfogyasztás eléri személyenként a 69 kilót. A szürkegazdaságban nem tudni mennyi kenyér fogy.

Ez azért is nagyon aggályos, mert marad a szürke-, illetve a feketegazdaság magas aránya a sütőiparban – hívta fel a figyelmet a lapunknak neve elhallgatását kérő ágazati szakember. Márpedig az utóbbi évtizedben jelentős számban jelentek meg a volt Jugoszlávia egykori tagállamaiból olyan sütőiparosok, akik gyakran mellé nyúlnak az online kasszának – fogalmazott a szakember. Mára a 950 pékségből mintegy 650-700 lehet ilyen balkáni vállalkozók tulajdonában. Ez nem ennyi tulajdonost jelent, mert egyes csoportok láncszerűen fognak össze több üzletet. Ha az egyik üzletet bezáratja a hatóság, más néven újat nyitnak. A 4-5 nagy fagyasztott sütőipari terméket gyártó cég pedig összességében 1500-1600 üzletet lát el franchise rendszerben. Ez is szűkíti a hagyományos pékségek piaci mozgásterét.

A magyar pékek pozícióját a termelési költségek elismertetésében nemcsak az adóelkerülő vetélytársak nehezítik, hanem a saját pékséget üzemeltető nagy élelmiszerláncok is, amelyek vevőcsalogatóként alkalmazzák az olcsó kenyeret. Márpedig a kenyér előállítása egyre többe kerül. A gyenge forint felhajtja a főleg külföldről beszerzett adalékanyagok árát, az üzemanyagok drágulása pedig a szállítási költségeket emeli.

A kenyér legfontosabba alapanyag mégis csak a gabona, a liszt, s idén onnan sem sok biztató hír érkezik. Az előzetes becslések szerint idén kisebb vetésterületen, az átlagosan 1 millió hektár helyett már második éve csak 900 ezer hektáron, 10 százalékkal kevesebb búza terem. Várhatóan 4,5 millió tonna kerülhet a magtárakba. A kedvezőtlen időjárás miatt az étkezési, vagy malmi búza aránya alig lesz több mint 50 százalék. Jelentős károkat okoztak a viharok és a kánikulát követő csapadék sem tett jót a korábban érő gabonának.

Az aratás előtti a búza átlagosan 45 ezer forintos tonnánkénti ára a betakarítás után emelkedhet, miközben a malmi búzát már most is 48-50 ezer forint között kínálják.

A búza ára nagyjából 10 százalékkal magasabb a tavalyinál – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke. A hazai 1,2 millió tonnás kenyérgabona mennyiség idén is meg lesz, a 2-2,5 millió tonnás exportba azonban növekszik a takarmányminőség aránya -tette hozzá.

Bár egyelőre nincsenek még pontos adatok a búzatermés mennyiségéről, minőségéről, de ha a malmi búza ára emelkedik, az hatással lesz a liszt árára – említette lapunknak Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Legjobb esetben is legföljebb stagnálni fog a liszt ára, de valószínűbb, hogy emelkedik majd. A malomipar nehéz gazdasági évet zárt, és az idei sem lesz könnyebb a folyamatosan növekvő gabonaárak miatt, amelyeket nemigazán tudott érvényesíteni az áraiban az ágazat az éles verseny miatt. Az iparág szereplői igyekszenek megtartani a vevőkörüket. Az üzletláncokkal több hónapos, akár éves szerződést kötnek, s ezek bebetonozzák a kiskereskedelmi liszt árát. Bár a megtermelt lisztnek alig 10 százaléka a lakossági kilós liszt, az árak alakításában ennek fontos szerepe van. A szakember szerint ennek a terméknek az árai alacsonyak a termelési költséghez képest.

Tavaly a sütőipar 5-6 százalékos átadási áremelést tudott elérni, miközben a kötelező és az azzal párhuzamos további béremelések elérték az átlagosan 10 százalékos mértéket. Ez a tendencia idén is folytatódott. Sok kis pékség, főleg Csongrád és Békés megyében tönkre ment. Ebben szerepet játszott a szakemberek elvándorlása is.

Keresztfinanszírozás
Az egyik szakmai kutatóintézet tavalyi felmérésében a költség és forgalmi adatokat összevetése eredményeképp kimutatta, hogy a négy alapvető sütőipari termék közül három, a kenyértermelés 65-70 százalékát kitevő fehér, illetve a félbarna kenyér, valamint a vizes zsemle veszteséges volt, és csak a kifli hozott némi nyereséget. Az úgynevezett finomáru nyereségéből próbálják finanszírozni a máshol termelődő veszteséget.
Vannak olyan vélemények, hogy a kormányzat nem véletlenül „feledkezett” el a kenyér áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentéséről, hanem bizonyos érdekkörök számára tisztítaná meg a piacot a versenytársak megtizedelésével. Erre azonban egyelőre semmilyen bizonyíték nincs.



2018.06.24 19:13

Több tízezer magyar dolgozót és 800 milliárd forintot érinthet Trump keménykedése

Publikálás dátuma
2018.07.19 09:07

Fotó: / Németh András Péter
Amerika és Európa vámháborúját Magyarország szenvedheti meg leginkább.
25 százalékát
értékesítik az európai autóexportnak az Egyesült Államokban, így a vén kontinenst meglehetősen érzékenyen érinti, ha a vámháború miatt visszaesik az autóipar. Ráadásul globális mércével nézve a kelet-közép-európai térség az ágazat GDP-arányos súlya (és exportrészesedése) kiemelkedik a világ országai közül, írja a portfolio.hu. Szlovákiában és Csehországban a nettó autóipari export (vagyis a behozatallal korrigált kivitel) a GDP 11,8 százalékát tette ki, Magyarország esetében pedig 7,2 százalékvolt ez az arány (utóbbi  mintegy 2700 milliárd forintot jelent).
Arra az eredményre jutottak, hogy Magyarország van kitéve a leginkább az autóipari kereslet változásának, vagyis jó időkben mi profitálunk a leginkább a fellendülésből, ha rosszra fordul a helyzet, akkor viszont nekünk fáj a leginkább a kereslet gyengülése.
A közép-kelet-európai régió autóipartól való függősége nem csupán az exporton belüli részesedésben látszik: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia ipari termelésének a 17 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig a 16 százalékát adja a szektor.
A régiós országok közül Magyarországnak fájna a leginkább, ha Trump beváltaná fenyegetését. A Magyarország esetében számított GDP-arányos bruttó kitettség 2 százalékos (mintegy 780 milliárd forint) azt jelenti, hogy a hazai éves össztermék ekkora része forog veszélyben. És persze nem tudni, hogy a kapcsolódó részeivel mintegy 100 ezer embernek 
2018.07.19 09:07
Frissítve: 2018.07.19 09:09

324,20 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.07.19 07:28
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Gyengült az árfolyam a főbb devizákkal szemben.
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel – írja az MTI. Az euró 324,20 forinton forgott reggel hét órakor, 10 fillérrel erősödött jegyzése a tizenkét órával korábban, szerda este hét órakor elért 324,10 forinthoz képest. A dollár árfolyama 278,05 forintról 278,35 forintra, míg a svájci franké 278,32 forintról 278,61 forintra erősödött. A jent 2,4690 forinton jegyezték, szemben a szerda esti 2,4654 forinttal. Az euró 1,1648 dolláron forgott csütörtök reggel, napi szinten 0,08 százalékkal erősödött. A svájci frankhoz képest 0,09 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1639 frankot ért. Egy dollárért 0,9992 frankot kértek, 0,02 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest viszont 0,08 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 112,75 jent ért. 
2018.07.19 07:28
Frissítve: 2018.07.19 07:28