A Csengetett, Mylord? sztárjai Budapesten

Publikálás dátuma
2018.06.24 19:29

Fotó: /

 Magyarországon a mai napig nagy népszerűségnek örvend a Csengetett, Mylord? című brit sorozat, és néhány fanatikus rajongó 2016 óta azon dolgozik, hogy a széria harmincadik születésnapja alkalmából meghívhassák Budapestre kedvenc színészeiket. A találkozó szervezési feladatait egy, a szabadidejét erre fordító, lelkes csapat fogja össze, akik a rajongókkal együtt egy közösségi finanszírozású kampányt indított, hogy a találkozóhoz szükséges nagyjából hárommillió forintot összegyűjtsék. Ez fedezné a repülőjegyeket, a szállást, a terembérlést és a többi rendezvénnyel kapcsolatos kiadást. A sorozat színészei közül Susie Brann (Miss Poppy), Amanda Bellamy (Rose), Michael Knowles (Mr. Teddy), Jeffrey Holland (James) és Perry Benson (Henry) már jelezte, hogy részt vesz a szeptember 22-re tervezett találkozón és Catherine Rabett (Miss Cissy) is érdeklődést mutatott az esemény iránt.

A vígjátéksorozat
A 26 részes brit televíziós sorozat az 1980-as évek végéről és az 1990-es évek elejéről. Témája az 1920-as évek brit társadalma, annak tagolódása, szereplői egy brit főúri család és cselédei. Görbe tükröt tart mind az arisztokrácia, mind az „alsóbb” osztályok elé.



Szerző
2018.06.24 19:29

Cáfolja a józsefvárosi önkormányzatot az Auróra

Publikálás dátuma
2018.07.18 13:56

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A poszt törlését és helyreigazítást követelnek, szerintük több valótlan állítás is van a bejegyzésben.
A józsefvárosi önkormányzat honlapján hétfőn jelent meg egy közlemény arról, hogy a hatóság elrendelte a Marom Klub Kft. által üzemeltetett Auróra Kioszk és Auróra Kert, valamint a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Corvin Club üzlet bezárását. Az Auróra most a Facebook-oldalán közölte, hogy a bejegyzésben több valótlan állítás is szerepel. Ezeket három pontban foglalták össze: 1. Az Aurórát nem zárták be és nem tájékoztatták. A bejegyzés szerint az Aurórát üzemeltető Marom Klub Kft.-t a hatóság július 16-án felszólította, hogy igazolja „az általa birtokolt ingatlanok használatának jogcímét érvényes szerződéssel”. Az igazolásig a poszt szerint a hatóságok elrendelték az Auróra bezáratását. Ez nem igaz, a Marom Klub Kft. nem kapott ilyen felszólítást sem július 16-án, sem azóta. Ennek fényében az Auróra továbbra is rend szerint üzemel. Mi is értetlenül állunk előtte, hogy több mint 24 órával a bejegyzés megjelenése után sem tudtuk elérni az önkormányzatot, hivatalos értesítőt, határozatot pedig nem kézbesítettek. Ezért a bezáratás további részleteit nem tudjuk kommentálni” – szögezték le.
2. A tavalyi bezáratással szemben sikeres volt a fellebbezés. Az Auróra szerint valótlanul állítják, hogy „a kormányhivatal – a Marom Klub Kft. rosszhiszemű és jogsértő eljárása miatt – végül elutasította” a fellebbezésüket a bezáratással kapcsolatban. „Valójában ez épp fordítva történt: a kormányhivatal pont a bezáratást találta jogszerűtlennek. Az Auróra Kioszk ősz óta zavartalanul nyitva tart. Az Auróra Kertben lévő építmények mérete miatt a Kertet valóban bezáratták építésügyi okokból, tavaly óta ott nem üzemel vendéglátó egység. A bíróság még nem kötelezett minket a bontásra, a tárgyalást az építmények ügyében októberre halasztották. Ezek ismeretében a közbiztonsági érdekre való hivatkozás nem értelmezhető” – kommentálták. 3. A Marom nem vezette meg a hatóságokat és nem tettek ellenük feljelentést. A bejegyzésben szerepel, hogy a Marom Klub Kft. korábban büntetőjogi felelősségének tudatában az önkormányzat hatóságát félrevezette és megtévesztette. „Határozottan kijelentjük, hogy a Marom Klub Kft. a jozsefvaros.hu bejegyzésével ellentétben senkit nem tévesztett meg. A jozsefvaros.hu-n írottakkal ellentétben a Marom Klub Kft.-vel szemben feljelentés eddig nem történt” – közölte az Auróra.
Az Auróra arra szólította fel a jozsefvaros.hu szerkesztőit, hogy a posztot töröljék, és közöljenek helyreigazítást. Úgy tudják, a Corvin klub szintén nem kapott értesítést a bezáratásukról.
2018.07.18 13:56
Frissítve: 2018.07.18 14:04

Épülhetnek a budapesti toronyházak, Lázár már nem áll az útjukba

Publikálás dátuma
2018.07.05 10:00

Fotó: Foster Partners/
A Fidesz-KDNP – Lázár János korábbi elképzelései ellenében – teljesen szabad utat enged a Mol ég felé törő székházterveinek - az ellenzék korrupciót gyanít. Több magas épületet is terveznek, amelyektől alaposan átalakulhat a város látképe.
Kedden elfogadta a parlament a felhőkarcolókról szóló módosított módosítást. Eszerint 90 méternél magasabb épület Magyarországon csak a kormány külön engedélyével építhető, a 65 méter feletti elképzelések pedig tervtanácsi engedélyhez kötöttek. Azok a fejlesztések, amelyek mostanáig kaptak építési, fennmaradási vagy elvi építési keretengedélyt, mentesülnek e feltételek alól. A törvénytervezet eredeti változatát az előző ciklus utolsó napjaiban még Lázár János nyújtotta be, még a Miniszterelnökség vezetőjeként, miután a Mol tavaly év végén bejelentette a Kopaszi-gátra szánt, 120 méteres székháztervét. A fideszes politikus még 65 méteres felső határt húzott volna, kivéve az építési naplójukat június 30-a előtt megnyitó vállalkozásokat, ám más kibúvó nélkül. A határidő vészes közeledtével, vagyis június végén az új parlament elé kerülő irományt a negyedik Orbán-kabinet részéről a kancellária frissen kinevezett államtitkára, Tuzson Bence vezette elő, aki ugyanakkor az általános parlamenti vita előtt néhány perccel egy, fideszes képviselői minőségében benyújtott módosító indítvánnyal szinte minden pontot átírt és a határidőt is kitolta a szabály elfogadásáig. Azt azonban számos felszólalása egyikében se mondta el, miért kellett felülírni Lázár János elképzeléseit. A kormánypárti oldal fenntartások nélkül elfogadta az új változatot. Bár a Lázár-féle akciót kiváltó Mol az Orbán-kabinetnél valószínűleg képes lett volna kijárni 120 méteres terve kivételes engedélyét, az elfogadott szöveg alapján még erre se lesz szüksége. Az olajtársaság lapunknak küldött tájékoztatása szerint ugyanis a Mol Campusra a hatóság már kiadta a jogerős építési engedélyt és megnyitották (az új szabály feltételeiből végül kikerült) építési naplót is. Mindenben törvényesen járnak el, a tervezési és építési munkálatok az eredeti ütemterv szerint haladnak – ismételték meg az elmúlt hónapok során szinte változatlan nyilatkozatukat. A hírek alapján nemrég megszerzett engedélyük szerint a főváros várhatóan legmagasabb, 28 emeletes, 83 ezer négyzetméteres alapterületű toronyháza 2021-re készül el a Kopaszi-gáton.
Emellett a GTC XIII. kerületi, pont 90 méteresre szánt Twist – Budapest City Tower nevű terve is átcsúszni látszik: a lengyel hátterű társaság ugyanis néhány héttel ezelőtt szintén megszerezte a kerülettől a jogerős építési engedélyét. Bár e méret az új szabály alapján épp nem kívánna meg különleges kormányengedélyt, így nem kell hozzá a kormányhivatali tervtanács pecsétje sem. A szlovák hátterű HB Reavis úgyszintén angyalföldi, Agora nevű városközpont-terve viszont e szempontból kevéssé szerencsés: az ismereteink szerint egy 90 méteres és több, az új szabály által szintén érintett felhőkarcolót magába foglaló városközpont-terv ugyanis még nem kapott építési engedélyt. Megkeresésünkre az ingatlancég megerősítette: fejlesztésük második ütemét 2022-23-ban adnák át. Üdvözlik, hogy immár tisztázódott a szabályozási környezet, a jövőben is mindent törvényt betartanak, így egyeztetnek a tervtanáccsal is. Hozzáfűzték, hogy a toronyházaiknak helyet adó XIII. kerületi területet a helyi szabályozás évtizedes szakmai előkészítést követően már 2001-ben magasházak építésére jelölte ki.
Angyalföldön további két 65 méternél magasabb toronyház-elképzelés ismert, amelyekre így már az új törvény vonatkozik majd. Az egyiket a Magyar Nemzeti Bank alapítványai tervezik. Szakértők felhívták a figyelmünket, hogy a fővárosi szabályozás már eddig is 90 méteres felső határt szabott. Valószínűleg mélyebb kremlinológiai elemzést kíván, hogy Lázár Jánosnak miért pont az olajcég felhőkarcoló-bejelentése után vált fontossá, hogy a 96 méteres Bazilikánál senki ne törjön magasabbra, ehhez képest saját pártja és kormánya miért söpörte le indítványát kétszer is olyan csendben, mint amennyire határozottan – először még kancelláriaminiszter korában, majd aztán most, a választások és a Fidesz-politikus háttérbe szorulását követően –, a Mol viszont miért nyilatkozhatta mind ez idő alatt rezzenéstelen magabiztossággal székháztervei változatlanságát. A parlamenti ellenzék felszólalói – így például Tordai Bence a Párbeszéd, Hegedűs Lorántné a Jobbik vagy Csárdi Antal az LMP részéről – a módosítások mögött szinte egyöntetűen a Mol és az Orbán-kabinet korrupciós összefonódását sejtették, amit a kabinet határozottan visszautasított. Lázár János mindenesetre a parlamenti jegyzőkönyvek tanúsága szerint a módosított törvénytervezet elfogadásakor nem szavazott.
2018.07.05 10:00
Frissítve: 2018.07.06 11:53