Minicsúcs Brüsszelben - Nincs közös álláspont

Publikálás dátuma
2018.06.24 22:13
Illusztráció/AFP fotó
Fotó: /
A visegrádi négyek nélkül rendezett brüsszeli találkozón nem született döntés a közösségi menekültpolitika átfogó és már több mint két éve esedékes reformjáról.

Mindnyájan európai megoldásokról beszéltek, de mást és mást értettek rajta. A migrációról rendezett vasárnapi brüsszeli nem hivatalos minicsúcson a résztvevők nem hoztak döntéseket, és nem fogadtak el nyilatkozatokat. De nem is ez volt a cél, hanem két- vagy háromoldalú megállapodások lehetőségének a kipuhatolása.

A német kancellár kérésére összerántott találkozón 16 érintett vagy érdeklődő tagállam vezetője vett részt. A visegrádi négyek kormányfői – köztük Orbán Viktor – távol maradtak.

A menekülthullám frontországai, például Olaszország és Spanyolország, azt szeretnék, ha több támogatást kapnának partnereiktől a határvédelemben és a menekültek szétosztásában. Az északiak, köztük a németek, a menedékkérők EU-n belüli szabad mozgását – például Olaszországból Ausztrián át Németországba vándorlását – szeretnék korlátozni. Az álláspontok annyira eltérőek, hogy nem csak a vasárnapi találkozón nem született egyezség, hanem a hét második felében összeülő EU-csúcs is el fogja halasztani a döntést a közösségi menekültpolitika átfogó és már több mint két éve esedékes reformjáról. Ezt maga Angela Merkel német kancellár is elismerte, amikor érkezésekor a sajtó elé állt.

Merkelnek sürgős megoldást találnia a válságra, mert ultimátumot kapott bajor koalíciós partnerétől, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetőitől: vagy a hó végéig uniós szinten nyélbe üti a megállapodást a menedékkérők hullámának korlátozásáról, vagy Horst Seehofer belügyminiszter gyakorlatilag lezárja előttük a német határt. Ez nem csak a berlini koalíció, de a határellenőrzés nélküli schengeni rendszer végét is jelentené. Sebastian Kurz osztrák kancellár a hétvégén bejelentette, hogy ha a németek visszafordítják a határról a migránsokat, akkor Ausztria le fogja zárni a Brenner-hágót.

Olaszország sem akar belemenni a területén regisztrált, de Ausztriába, majd onnan Németországba távozott menedékkérők visszafogadásába, amíg nem születik döntés a migránsok EU-n belüli arányos szétosztásáról. Az új olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte ennek megfelelően nyolcpontos tervvel érkezett a brüsszeli minicsúcsra. A római kormány elképzelései szerint az Olaszországba vagy Spanyolországba érkezett migránsokat azonnal, még az előtt kell szétosztani a tagállamok között, hogy a menedékkérelmüket elbírálják. Contéék úgy vélik, hogy meg kell szabadulni a dublini rendelettől, amely előírja, hogy az érkezési ország felelős a menedékkérelem elbírálásáért, ezért vissza is kell fogadnia azokat, akik a nyilvántartásba vételük után továbbálltak. Szerintük a menekültek befogadását elutasító országokat pénzelvonással kell sújtani.

Része az római tervnek a menekültpolitika „kiszervezése” is, aminek a gondolatát több más EU-tagállam, sőt, az Európai Bizottság is dédelgeti. Ennek értelmében az Európába tartó migránsokat Észak-Afrikában felállított központokban kellene „átvilágítani”, mielőtt engedélyt kapnának a belépésre az EU területére. Az ötlet szépséghibája, hogy eddig egyetlen kibocsátó vagy tranzit ország sem adta a beleegyezését ilyen központok létesítéséhez, és nemzetközi menekültügyi szervezetek is aggályosnak ítélik az elképzelést.

A franciák és a spanyolok egy olyan közös javaslattal álltak elő, amely szerint a tengerből kimentett embereket zárt és biztonságos parti táborokban kellene elhelyezni el EU földközi-tengeri partszakasszal rendelkező országaiban. A vita a csütörtökön összeülő EU-csúcson folytatódik.

2018.06.24 22:13

Trump és Putyin a Fehér Házban folytathatja

Publikálás dátuma
2018.07.20 15:27

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Az amerikai elnök meghívta Washingtonba az orosz elnököt. A látogatásra az ősz folyamán kerülhet sor.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfői találkozója Helsinkiben - kettőjük első hivatalos kétoldalú megbeszélése - a média számára látható síkon felettébb ellentmondásosan alakult. A két elnök közös záró sajtótájékoztatóját elsősorban az a téma uralta, hogy beavatkozott-e Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mégpedig Putyin utasítására, az akkori republikánus elnökjelölt, Trump győzelmének az előmozdítása érdekében. Előzőleg az amerikai hírszerző közösség azt állapította meg, hogy igen, és ezt a következtetést a szenátus hírszerzési bizottsága is elfogadta. Helsinkiben Trump - miként az újságírókkal közölte - felvetette a kérdést Putyinnak, aki azonban rendkívül meggyőzően azt válaszolta neki, hogy nem volt semmilyen beavatkozás. Arra a kérdésre, hogy kinek hisz inkább, saját hírszerzésének vagy az orosz vezetőnek, Trump arról beszélt, hogy nem látja, miért kellene felelősnek tekintenie Oroszországot. A hatalmas hazai felhördülés nyomán később, immár Washingtonban az elnök korrigálta önmagát, azt állította, hogy nem ezt akarta mondani, nem zárta ki az orosz beavatkozási kísérlet eshetőségét, de amellett kitartott, hogy nem tudták befolyásolni a fejleményeket, és hogy ő ettől teljesen függetlenül és magabiztosan verte meg a választáson demokrata riválisát, Hillary Clintont. A Demokrata Párt és az amerikai média jelentős része értetlenséggel fogadta az elnök egymásnak ellentmondó megnyilvánulásait, az amerikai hírszerző szervezetek közösségének az igazgatója, Dan Coats pedig egy Colorado állambeli biztonságpolitikai fórumon  azt mondta: fogalma sincs arról, mi hangzott el saját elnöke és az orosz államfő négyszemközti  - pontosabban: csak a tolmácsok jelenlétében lezajlott - megbeszélésén. Trump viszont - mint Twitter-bejegyzéseiből kiderül - már arra készül, hogy az ősz folyamán a Fehér Házban tárgyaljon Putyinnal a terrorizmus elleni küzdelemről, Izrael biztonságának ügyéről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, Ukrajnáról, a Közel-Keletről és Észak-Koreáról. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának a vezetője bírálta Putyin meghívását. Szerinte addig, amíg nem tudják meg, mi történt azon a bő két órás bizalmas megbeszélésen Helsinkiben, az elnöknek nem kellene újabb találkozót tartania Putyinnal.
2018.07.20 15:27
Frissítve: 2018.07.20 16:22

Elsüllyedt egy kacsahajó, tizenegy halott Missouriban

Publikálás dátuma
2018.07.20 08:14
Mentőcsapatok keresik a Table Rock-tavi tragédia túlélőit és áldozatait
Fotó: AFP/ Southern County Fire Protection Disctrict/
Elmerült egy kétéltű turistahajó Missouri állam egyik taván, a balesetben gyerekek is meghaltak.
A helyi hatóságok eddig hét embert mentettek ki a vízből, további 13 személyt pedig eltűntként keresnek, de az idő múlásával egyre kevesebb az esély arra, hogy életben találják őket.  Az amerikai hírcsatorna idézi a Stone megyei Doug Rader helyi seriffet, aki szerint egyértelműen az időjárás állt a tragédia hátterében – a megyében helyenként 101 kilométer/órás szél fújt, a tavon pedig semmi sem tompíthatta erejét; Rader elmondta, jelenleg is folynak a mentési munkálatok búvárok, és önkéntes felderítő csapatok kutatnak az áldozatok után. A CNN úgy tudja, hogy a hajó helyi idő szerint csütörtök este hét körül merülhetett el, a tragédia előtt félórával pedig ismételt viharjelzést adtak ki Branson város térségére. A szeles-viharos időben ráadásul több turista hajó is tartózkodott a Table Rock vizén, ezek azonban biztonságban visszaértek a kikötőbe.  
2018.07.20 08:14
Frissítve: 2018.07.20 08:20