Elismerte Erdogan győzelmét a CHP jelöltje

Publikálás dátuma
2018.06.25 09:15
FOTÓ: AFP / ADEM ALTAN
Fotó: /

Bejelentette győzelmét Recep Tayyip Erdogan török elnök a nem hivatalos eredmények alapján a vasárnapi elnökválasztáson – írta az MTI.

Erdogan vasárnap este Isztambulban tartott sajtótájékoztatót, miután a szavazatok 97,81 százalékos feldolgozottságánál a voksok 52,53 százalékát tudhatta magáénak. Úgy fogalmazott: „népünk személyemet bízta meg az államfői és a végrehajtói hatalom feladatával, ugyanakkor a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) és szövetségesének, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) megszavazott parlamenti többség a törvényhozás terén is nagy felelősséget rótt a pártszövetségre”.

Az államfő kijelentette, hogy a török vezetés a demokrácia iránti elkötelezettségét, és a szabadságjogok fejlesztését célzó határozottságát az elkövetkező időszakban még inkább megerősíti. Törökország a mostani választáson a közel 90 százalékos részvételi aránnyal az egész világnak leckét adott demokráciából. Leszögezte azt is, hogy a török vezetés a demokrácia iránti elkötelezettségét és a szabadságjogok fejlesztését célzó határozottságát az elkövetkező időszakban még inkább megerősíti. Egyúttal megfogadta, hogy mind belföldön, mind külföldön folytatja a harcot azok ellen, akik Törökországot terrorszervezeteken keresztül veszélyeztetik.

Bülent Tezcan, a legfőbb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) szóvivője a CHP ankarai székházában tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az elnökválasztás a második fordulóra maradt. Kifejtette: miközben az Anadolu török állami hírügynökség arról ír, hogy már az urnák több mint 90 százalékát kinyitották, a Legfőbb Választási Tanács (YSK) őhozzájuk olyan adatokat küld, amelyek szerint ugyanez az érték csak 50 százaléknál tart. „Egyesek túl korán zendítettek rá a dobra és a harsonára. Amikor még 40 millió szavazat és 110 ezer urna van hátra, senki ne kiáltsa ki magát államfőnek” – fogalmazott Tezcan. Azt mondta, Erdogan 51 százalékot ért el, és ez az érték még előreláthatóan 50 százalék alá csökken.

Igazságtalan kampányról beszélt Muharrem Ince

Ince később, hétfői sajtótájékoztatóján nyilvánosan elismerte Erdogan győzelmét. Arra kérte Erdogant, hogy mindenki államfője legyen. „Ha engem választottak volna meg, én így tettem volna” – fogalmazott Ince. Hozzátette, hogy a CHP munkatársai által a párthoz eljuttatott adatok és a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által közölt eredmény között nincs lényegi különbség.

Közölte azt is, hogy gratulálni fog Erdogannak a sikeréhez. Egyúttal leszögezte: mintegy 15 millió szavazatot kapott, és a célja, hogy a jövőben ezt 30 millióra növelje. Ez rövid távon is lehetséges cél, ezért fog dolgozni – mondta Ince. Ugyanakkor hozzátette, hogy véleménye szerint a választási kampány az elejétől a végéig minden tekintetben igazságtalan volt.

Ince a vasárnap egyszerre tartott elnök- és parlamenti választás eredményével kapcsolatban hangsúlyozta: világossá vált, hogy Törökországnak egy ideig még nem lesz olyan társadalma, amely intézményeken és szabályokon alapul. A kemalista politikus úgy vélte, hogy az előző napi választással Törökország a szó legszorosabb értelmében az „egyemberes rendszerbe” lépett át. „Ezután is mindig kételyeink lesznek a jövőnket illetően” – figyelmeztetett.

Ince a sajtótájékoztatóról kiküldte a török állami televízió, a TRT stábját, mondván, hogy az az elmúlt hetekben nem számolt be a kampányrendezvényeiről. Mint fogalmazott: „annak, aki a gyűléseimet nem mutatta meg, mi dolga van itt? Pont a sajtótájékoztatót fogja felvenni?” Ince mindazonáltal arra kérte a TRT riporterét és operatőreit, hogy viselkedését ne vegyék személyes sértésnek, mert az a TRT mint intézmény ellen irányul. „Barátaim, önök is dolgozók, ha szeretnék, a sajtótájékoztató után meghívom önöket kint egy kávéra” – mondta.

A vasárnapi elnökválasztást a 2014 óta hivatalban lévő államfő, Recep Tayyip Erdogan nyerte a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által ismertetett hivatalos eredmény szerint. A parlamenti választáson Erdogan pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ugyan elveszítette önálló abszolút többségét a törvényhozásban, de szövetségesével, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP) együtt a képviselői mandátumok több mint a felét meg tudták szerezni.

99,92 százalékos feldolgozottság

Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint az elnökválasztás szavazatainak 99,92 százalékos feldolgozottságánál Erdogan 52,59 százalékon áll.

A második Muharrem Ince 30,64 százalékkal. Őt Selahattin Demirtas, a Kurdbarát Népek Demokratikus (HDP) börtönben ülő egykori társelnöke követi 8,4, majd Meral Aksener, a nacionalista Jó Párt (IP) jelöltje 7,29 százalékkal. A két utolsó helyen álló jelölt együttesen alig haladja meg az 1 százalékot.

A parlamenti választáson a szavazatok 99,91 százalékos feldolgozottsága mellett az AKP és a MHP által alkotott, Népszövetség nevű pártszövetség a szavazatok 53,66 százalékát mondhatja magáénak, és így 344 mandátummal rendelkezik a 600-ból az egykamarás parlamentben. Ezen belül az AKP 42,56 százalékot (295 parlamenti helyet), az MHP pedig 11,1 százalékot (49 mandátumot) szerzett.

Az ellenzéki pártszövetség jelenleg 33,94 százalékkal rendelkezik. Ezen belül a CHP a szavazatok 22,64 százalékát (146 képviselői széket), az IP a 9,95 százalékát (43 parlamenti helyet), az iszlamista Aranykor Pártja (SP) pedig az 1,35 százalékát (0 mandátumot) szerezte meg.

Az önállóan induló, kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) átlépte a 10 százalékos parlamenti küszöböt, és a voksok 11,7 százalékát birtokolja (67 képviselői széket).

A végrehajtó elnöki rendszer kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.

Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. A parlament egyúttal továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit.

Szerző
2018.06.25 09:15
Frissítve: 2018.06.25 17:06

A keménykedés után süllyedőben a CSU hajója

Publikálás dátuma
2018.07.22 18:10

Fotó: NurPhoto/ Alexander Pohl
Elveszítheti abszolút többségét a bajor tartományi választásokon az egyre inkább szélsőjobboldalra kacsingató, a nagykoalíciót is veszélyeztető CSU. Horts Seehofer rossz lóra tett, amikor szembement Angela Merkellel.
Történetének legsúlyosabb válságába került a Keresztényszociális Unió (CSU), ami azt jelzi, teljesen elhibázott stratégiát folytatott a párt a menekültkérdésben, s saját maga alatt vágta a fát azzal, hogy a nagykoalíciót veszélyeztette. A bajor példa abból a szempontból pozitívnak nevezhető az Európai Unió szempontjából, hogy a jelek szerint azért nem mindig a populizmus útja vezet a biztos sikerhez. Igaz, ez utóbbira azért több precedens van. Olaszországban például továbbra is szárnyal a jobboldali radikális Északi Liga és elnöke, Mateo Salvini. A párt a közvélemény-kutatások nagy részében már megelőzi a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalmat (M5S), amely bénultan figyeli Salvini féktelen radikalizmusát. Ausztriában ugyan 50 százalék alatti a kormánnyal elégedettek aránya, ugyanakkor a felmérések szerint a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) népszerűségben már megelőzte a szociáldemokratákat, Sebastian Kurz Osztrák Néppártja (FPÖ) pedig magabiztosan vezet.
Nyilván ezek a példák is a CSU vezetőinek szeme előtt lebegett, amikor kitalálták, hogy lényegében átveszik a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) szélsőséges menekültpolitikáját az októberi tartományi választás közeledtével. Ezzel két legyet akartak ütni egy csapásra. Biztosíthatták volna az abszolút többséget a voksoláson, illetve visszaszoríthatták volna az AfD-t a tartományban. A radikális stratégia agytrösztje alighanem Markus Söder volt, aki meglehetősen erőszakosan támadta hónapokon át jobbról a CSU vezetését, mígnem elérte, hogy tartományi miniszterelnöknek nevezzék ki. A szélsőséges irányvonalat az addig pragmatikusabbnak számító Horst Seehofer is átvette. Bár a CSU elnöke eredetileg nem akart belügyminiszter lenni, hanem a munkaügyi tárcát szemelte ki magának, mivel ez utóbbit a szociáldemokraták kapták meg, a belügyi maradt meg az egyedüli jelentősebb tárcaként. A belügyminisztériumban aztán Seehofer kiélhette magát, olyan szélsőséges menekültpolitikát szorgalmazott, amivel a CDU-val való régi pártközösséget is veszélyeztette. Mindezt csak azért, hogy a CSU minél jobb eredményt érjen el az őszi tartományi voksoláson. 
A felmérések azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a keresztényszociális vezetők stratégiája teljesen elhibázott volt. Az Infratest dimap és a Forsa ügynökség is 38-38 százalékon mérte a pártot, ami még a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti választáson elért 44,2 százaléknál is rosszabb. Vagyis két hónap alatt 4-5 százalékot esett vissza a CSU népszerűségi mutatója, az abszolút többség megszerzése az őszi voksoláson egyelőre elérhetetlennek tűnik. Mindeközben az AfD népszerűsége 12 százalékon stabilizálódott, a menekültkérdéssel kapcsolatos vita nem gyakorolt hatást a szélsőjobboldali párt közkedveltségi mutatójára.

Tüntetés Münchenben

Több tízezer – a rendőrségi jelentés szerint legalább 20 ezer, a szervezők szerint 50 ezer – tiltakozó vonult az utcára vasárnap Münchenben, hogy a CSU bajor konzervatív párt jobbra tolódása és a közbeszéd eldurvulása ellen tiltakozzon. A tiltakozást több mint 130 szervezet kezdeményezte, köztük olyanok, amelyek menekültek támogatásával foglalkoznak, béke- és demokráciapárti aktivisták és a szexuális kisebbségek szervezetei is ott voltak a szervezők között. Színházi dolgozók, értelmiségiek, keresztény szervezetek és szakszervezetek is kiálltak az esemény mellett. A szociáldemokraták, a zöldek, a Baloldal nevű párt és a Kalózpárt is csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek jelszava arra utal, hogy a tiltakozóknak elegük van a hecckampányokból: Együtt a félelem politikája ellen – hirdették az esemény honlapján a szervezők. (MTI)

A CSU számára nagy pofon, hogy felmérések szerint Angela Merkel már népszerűbb a tartományban akár Seehofernél, akár Södernél. A közvélemény-kutatások egyre aggasztóbbak a CSU szempontjából, a bajor pártban pedig nőttön-nő a harci idegesség. Ennek következtében egyre komolyabb ellentét alakul ki a párt két erő embere között, egymást hibáztatják a mélyrepülésért. Söder a szövetségi kormányt okolja ezért, ami azonban jelentős eltérés előző megnyilatkozásaihoz képest, hogy már elsődlegesen nem is Angela Merkel kancellárt teszi felelőssé, hanem párttársát, Seehofert. Utóbbi nem késlekedett a válasszal. 
Az Augsburger Allgemeine Zeitungban elhangzott interjújában azt közölte, Bajorországban kiváló állapotok uralkodnak, mivel a CSU biztos többségre támaszkodhat, amit még „2013-ban, az én vezetésem alatt értünk el”. Szavaiból kitűnik: ha októberben elvesztik az abszolút többséget, az Söder hibája lesz. Hozzátette, komoly fegyvertény, hogy a CSU nincs koalíciós partnerre utalva, ez „nagy előny a választási kampány során”. A szövetségi belügyminiszter egyúttal visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint távozik a CSU éléről, amennyiben október 14-én várakozások alatt szerepelnek a tartományi voksoláson. Szerinte ez csak mese, amit „mindenhol hallani”. 
Igen ám, csakhogy, ha Seehofer lemondásra kényszerülne, az még nem oldaná meg a CSU gondjait. Söder agresszivitásával elérheti azt, hogy őt válasszák meg a CSU elnökének, ám tekintve, hogy néhány hónap alatt a tartomány legnépszerűbb politikusából vált az egyik legmegvetettebb személyiséggé, abból indulhatunk ki, nem ő lenne a jó megoldás a keresztényszociálisok számára. 
Mindemellett komoly gond, hogy az Európai Néppárt frakcióvezetője, Markus Weber által képviselt mérsékelt irányvonal igencsak háttérbe szorult a CSU-nál.

Nem lehet az ember egyszerre nacionalista és katolikus

A keresztényszociálisok drámai visszaesésében szerepet játszhat az is, hogy a katolikus egyház mind többet támadja radikalizmusáért. A tartományban a lakosság nagy része katolikus, bár igen sokan léptek ki az egyházból az elmúlt évek folyamán. A tartományi székhely Münchenben például már csak 40 százalék a katolikusok aránya. A Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Reinhard Marx élesen bírálta mind Seehofert, mind Södert a menekültekkel kapcsolatos kijelentéseik miatt. Különösen annak kapcsán, hogy a szövetségi belügyminiszter 69. születésnapja alkalmából azzal kérkedett, hogy 69 afgán menekültet utasítottak ki az országból. (Mint utóbb kiderült, egyikük öngyilkos lett.) Marx bíboros kifejtette: nem lehet az ember egyszerre nacionalista és katolikus. "Sokan az életüket teszik kockára, és sokan meg is halnak az úton" - húzza alá Reinhard Marx. A politikai felelősöknek Marx szerint nem szabadna úgy tenniük, mintha 2015 óta semmi sem változott volna. Mint mondja: mindenki számára nyilvánvaló volt az egyházban is, hogy nem érkezhet minden évben egymillió ember az országba. "És nem is jöttek" - tette hozzá a bíboros. Reinhard Marx úgy véli, hogy részletes vitát kell folytatni egy egységes bevándorlási törvényről, és nem lenne igazságos, ha Németország egyszerűen "elszipkázná" a mérnököket és az informatikai szakembereket más országokból.

2018.07.22 18:10
Frissítve: 2018.07.22 18:11

Külföldiekkel töltenék fel a német hadsereg üres posztjait

Publikálás dátuma
2018.07.22 11:48
Német ejtőernyősök ugráshoz készülnek egy gyakorlaton
Fotó: DPA/ Wolfgang Minich
A Bundeswehr komoly válságban van, egyebek mellett emberhiánytól szenved. Az értesülést a védelmi minisztérium nem cáfolta, azt mondták, minden lehetséges opciót megvizsgálnak.
Külföldi, európai uniós állampolgárok felvételét mérlegeli a német hadseregbe a berlini védelmi minisztérium a haderőnél, a évek óta fennálló létszámhiány megoldásaként – írja az MTI a hétvégi a német sajtóra hivatkozva. „A német honvédség felnőtté válik. Ehhez képzett emberekre van szükség. Ehhez minden lehetséges opciót mérlegre fogunk tenni” – erősítette meg a védelmi minisztérium az Augsburger Allgemeine című bajor lap értesülését a ZDF német közszolgálati televíziónak. A ZDF honlapján megjelent beszámoló szerint az elképzelés már a védelmi tárca 2016-os úgynevezett fehér könyvében is szerepelt, és most a hadkiegészítési stratégia újragondolásakor vetődött fel ismét. A ZDF-nek nyilatkozó Erich Vad biztonságpolitikai szakértő szerint jó és helyes, hogy a védelmi tárca új, gyakorlatias megoldásokon gondolkozik, mert a Bundeswehr évek óta súlyos problémákkal küzd a toborzás terén. Két héttel ezelőtt a Bild című német tömeglapnak sikerült megszereznie a védelmi minisztérium egyik bizalmas jelentését, melyből az derült ki, hogy a német hadsereg a teljesítőképessége határára ért, jelenleg nem tud a mostaniak mellett további feladatokat vállalni, és minden haderőnemnél problémát okoz a létszámhiány.  
2018.07.22 11:48