Nemzetállami átkok

Publikálás dátuma
2018.06.26 08:15

Fotó: /

Bár még nem látszik tisztán, a magyar kormányfő alighanem saját csapdájába esik, amikor a menekültkérdésre alapozva próbálja megkerülhetetlenné tenni magát az európai politikai porond jobboldalán. Magyarországon van ellenségkép – Soros György és "civil bandája" –, van menekültellenes propaganda - amire építve kétharmados választási győzelmet lehet aratni –, van félelem és van hülyeség az eldobott szalámis zsemléig, csak mint a Neue Zürcher Zeitung éles szemmel észreveszi, amit mi az Elbától keletre látunk: menekült nincs. Hogy ebben most mekkora szerepe van a szerb határon felhúzott – az európai határokhoz mérten nyúlfarknyi – gyodának és mekkora a menekülteket elriasztó propagandának, vagy az Unió és Törökország közötti egyezségnek – más kérdés.

A magyar kormányfőt és a menekültkérdésben gyakorlatilag érintetlen visegrádi csoportot mindenesetre nem hívták meg a vasárnapi brüsszeli minicsúcsra, amely – ez is tény – Orbán vétó-sikoltozásának hiányában is alig hozott valami reményt. A találkozót, amely az e hétre tervezett rendes uniós csúcsot lett volna hivatott előkészíteni, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök hívta össze – kapott is érte Budapestről, mert „túllépte hatáskörét” –, bár valójában ez csak technikai szerep volt. Az ötletgazda a német kancellár, aki maga is belpolitikai harapófogóba szorult, ultimátumot kapott Horst Seehofer CSU-elnök belügyminisztertől, aki akár a CDU-CSU koalíciót is felmondaná, ha nem sikerülne valamit a halott dublini egyezmény helyébe ültetni. Hogy ezt a fenyegetést német belpolitikailag mennyire lehet komolyan venni, hamarosan kiderül, de ha Dublin helyett nem sikerül valamit összetákolnia az uniós tagországoknak, az már katasztrofális következményekkel járhat. Főként annak tükrében, hogy a hét végén Erdogan megnyerte a török választást, és erről a „magas lóról” diktálhat a Brüsszelnek a menekültkérdésben is.

A legrosszabb, ami megtörténhet a következő uniós csúcson - s máris szinte biztosra vehetjük -, hogy megint elhalasztják a döntést egy közös, átfogó európai megoldásról. Akkor pedig a magyar kormányfő látszólagos „győzelmével”, amely minden összeurópai megoldást megvétóz, Horst Seehofer lezárhatja a német határt, hogy visszafordítsák Ausztriába a menekülteket, minek következtében – mint Sebastian Kurz osztrák kancellár már jelezte – Bécs lezárja a Brenner-hágót. Amivel gyakorlatilag befellegzett a schengeni rendszernek, az Európai Unió egyik legnagyobb vívmányának, a határok nélküli Európának, az európai polgárok szabad mozgásának.

Ami az egészből tisztán látszik: a nemzetállami pöffeszkedés, amely oly kiválóan szolgálja a belpolitikai hatalmi célokat, gyakorlatilag lehetetlenné teszi az átfogó európai egyezményt, amire amúgy mindenki szerint szükség volna, de amely "szent cél" érdekében nem hajlandó magára venni a menekültkérelmek elbírálásának delegálását vagy a letelepítési kvótákat.

Az európai közösségben most egyénileg mindenki annyira jót akar, hogy az már közösségi katasztrófát sejtet.

Szerző
2018.06.26 08:15

Kötelezettségszegés menetrend szerint

Publikálás dátuma
2018.07.19 17:15
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Sputnik/ Alekszej Vivitszkij
Egy sor európai uniós irányelvet, az EU-Szerződés bizonyos cikkeit és az EU Alapjogi Chartáját is sértheti a „Stop, Soros!” törvénycsomag. Ezért az Európai Bizottság (EB) csütörtökön felszólító levél elküldésével – ahogy azt lapunk korábban valószínűsítette – kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A magyar hatóságok két hónapot kaptak arra, hogy válaszoljanak a brüsszeli aggodalmakra.
 Az uniós testület indoklása szerint a menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása és a kapcsolódó korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy felvehessék a kapcsolatot az érintett nemzeti, nemzetközi, valamint nem kormányzati szervezetekkel, és segítséget kaphassanak azoktól. Ez sérti a menekültügyi eljárásokról- és a befogadási feltételekről szóló irányelvet. A „Stop, Soros!” egyúttal korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, mert a büntetőeljárás alá vont személyeknek tilos megközelíteniük a tranzitzónákat. Mindez szemben áll az EU-szerződés egyes cikkeivel, a szabad mozgásról szóló irányelvvel és az Unió Alapjogi Chartájával. Az EB szerint sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet az, hogy az új jogszabály és a vonatkozó alkotmánymódosítás kimondja: a menedékjogra való jogosultság csak azokra a személyekre vonatkozik, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog. Ilyen indok nem szerepel az uniós jogban, és a kvalifikációs irányelvvel, valamint az EU Alapjogi Chartájával is összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot – áll a hivatalos indoklásban. A bizottsági közlemény utal a Velencei Bizottságnak és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának június végén közzétett közös véleményére az új jogszabályról és alkotmánymódosításról. Rámutat: elemzésükben azt a következtetést vonták le, hogy a vizsgált rendelkezések sértik az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, ezért azokat hatályon kívül kell helyezni. Az EB csütörtökön egy másik, migrációval kapcsolatos ügyben is döntött. A kötelezettségszegési eljárás utolsó szakaszának megfelelően, az EU Bírósága elé citálta Magyarországot, mert a menekültügyi szabályozása évek óta nem felel meg az uniós jognak. Az uniós testület először 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást, majd többszöri adminisztratív és politikai egyeztetést követően, 2017. decemberében második szakaszba léptette a folyamatot. Mivel a magyar hatóságok továbbra sem tudták eloszlatni a brüsszeli aggályokat, az EB úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán. A bírósági ítéletre legalább egy-másfél évet kell várni. A brüsszeli grémium kifogásolja egyebek mellett a külső határokon létesített tranzitzónák működését. A magyar szabályozás csak ezekben a zónákban, korlátozott számú személy és túl hosszú várakozási idő után teszi lehetővé a migránsok számára a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Ez nem felel meg a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv követelményeinek. Magyarország nem tartja tiszteletben azt sem, hogy legfeljebb négy hétig tartható valaki egy tranzitközpontban. Emellett nem teszi lehetővé, hogy a migránsok menedékkérelmet nyújtsanak be az ország területén. A menedékkérők meghatározatlan ideig tartó fogva tartása a tranzitzónákban sérti a befogadási irányelvben meghatározott uniós garanciákat. Bizottsági vélemény szerint a magyar szabályozás az EU visszatérési irányelvének sem felel meg, mert a kiutasítási határozatokban nem tüntetik fel a jogorvoslati lehetőségeket, és a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül irányítják el, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét. 

Félszáz vitatott ügy

Az Európai Bizottság friss kimutatása szerint 2017 végén 48 kötelezettségszegési eljárás folyt Magyarország ellen. 2016-ban 57, 2015-ben pedig 38 ilyen eljárás volt folyamatban.
A tavaly indított 24 kötelezettségszegési eljárásból hét foglalkozott belső piaci, adó- és vámügyi, iparpolitikai ügyekkel, hat környezetvédelemmel, öt közlekedéssel és mobilitással, három-három jogérvényesüléssel és fogyasztóvédelemmel, illetve egészségüggyel, élelmiszerbiztonsággal.
2017-ben vonta kérdőre az Európai Bizottság a felsőoktatási törvény (Lex CEU) és a civiltörvény miatt Magyarországot. Tavaly ítélt Magyarország ellen az Európai Bíróság az ominózus kvótaperben, megállapítva, hogy az EU vonatkozó döntése törvényes volt. Ezt egy újabb bírósági per követte, amit azért indított a brüsszeli végrehajtó testület, mert a kvótahatározatot nem hajtotta végre a magyar kormány.
Tavalyi teljesítményével Magyarország az EU28-ak középmezőnyében van, pontosabban a 12. helyet foglalja el. Tavaly a legtöbb kötelezettségszegési eljárást Portugália ellen (46), a legkevesebbet Olaszország ellen (12) indította az Európai Bizottság.

2018.07.19 17:15

A „Stop Soroson” túl hat új eljárás indult Magyarország ellen

Publikálás dátuma
2018.07.19 15:13
Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker egy 2015-ös, rigai találkozón
Fotó: AFP/ Janek Skarzynski
Uniós bírósághoz fordul Brüsszel az energiahálózati díjakat szabályozó magyar jogszabály ügyében; a kormánynak felelnie kell a harmadik országból érkező állampolgárok munkajogi sérelmei, sőt, a tengeri közlekedés szabályainak megsértése miatt is.
Egymást érik a magyar kormány politikája miatt kirótt kötelezettségszegési eljárások: alig derült ki, hogy a Brüsszel eljárást indított a „Stop Soros” törvénycsomag miatt, és már bírósági szakaszban van a hazai menekültügyi szabályozás kapcsán indított vizsgálat – az Európai Bizottság most fél tucat másik ügyben is kérdőre vonja Magyarország vezetőit.
Az EB az Európai Unió Bíróságához fordult a hazai energiahálózati díjakra vonatkozó jogszabályok miatt, ami szerintük kizárnak bizonyos költségtípusokat a hálózati villamosenergia- és földgázdíjak számításából – másrészt, korlátozzák a piaci szereplők azon jogát, hogy bírósági felülvizsgálatot kérjenek a hálózati díjakra vonatkozó határozatokról.
Brüsszel – más országok mellett – Magyarországgal szemben is kötelezettségszegési eljárást indított további öt ügyben, így légi járművek üzemben tartására vonatkozó, a tengeri közlekedéshez és közúti fuvarozáshoz kapcsolódó szabályok, valamint a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt.
Utóbbi pont kapcsán Brüsszel felszólító levelet küld az Orbán-kabinetnek: szabálysértésnek tekintik, hogy magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező nem uniós állampolgárok számára, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon – még azok számára sem, akik Magyarországon szereztek diplomát. Jogsértő az is, hogy a magyar állam – 15 más uniós tagállamhoz hasonlóan –nem számolt be arról, hogyan ültette át saját jogszabályi rendszerébe a nem uniós állampolgárok beutazásának és tartózkodásának uniós irányelveit; ez azokra vonatkozik, akik tanulni, kutatni, esetleg diákcsereprogram keretében érkeznek az országba. 
Az uniós bizottság Magyarországnak és másik kilenc tagállamnak küldött felszólító levelet, amiért azok nem végezték el az úgynevezett TACHOnet rendszerhez való kapcsolódásra vonatkozó teszteket. Mint közölték, a TACHOnet egyik fő célja annak ellenőrzése, hogy a különböző tagállamok nem állítanak-e ki két vagy több engedélyt ugyanazon gépjárművezetőnek. Noha a tagállamok csatlakoztak a rendszerhez, nem végezték el sikeresen az előzetes teszteket, amelyek kimutatnák, hogy a kapcsolódás megfelel-e a műszaki követelményeknek.  
Magyarországnak és a többi tagállamnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a felvetett érvekre. Ellenkező esetben az Európai Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat, írja az MTI.
2018.07.19 15:13
Frissítve: 2018.07.20 12:19