Sargentini: Zavarba akarjuk hozni a tétlen kormányokat

Publikálás dátuma
2018.06.25 19:38
Fotó: Pablo Garrigos-Európai Parlament
Fotó: /
Hozzászoktam az egyenes, nyílt beszédhez. Ki fogom bírni. – jelentette ki a jelentéstevő Judith Sargentini, holland zöldpárti EP-képviselő annak kapcsán, hogy meglehet, a Fidesz és támogatói most még inkább össztűz alá veszik.

- A jelentést a jelenlévők kétharmada támogatta. Mit gondol, számíthat ekkora többségre szeptemberben is, amikor az EP plenáris ülése szavaz róla?

- Ezt nem lehet tudni. De nagyon jó jelnek tekintem a mai bizottsági szavazást. Sok néppárti képviselő is igen szavazattal fejezte ki a magyarországi helyzettel szembeni elégedetlenségét. Szeptemberig még sok minden történhet, bár remélem, hogy Budapesten nem hoznak újabb döntéseket, amelyek tovább rombolják a jogállamot. A jelentésemet mindenesetre folyamatosan frissítem. Nagyon aggasztónak találom, hogy a magyar parlament, meg sem várva a Velencei Bizottság döntését, törvényt alkotott a civil szervezetekről. Ezen a héten a tagállamok miniszterei Luxembourgban tárgyalnak a lengyelországi helyzetről. Javaslom nekik, hogy ezzel párhuzamosan tartsanak nemhivatalos vitát a magyarországi fejleményekről is.

- A Fidesz képviselői szerint kiegyensúlyozatlan a jelentés, mert az ő módosítói indítványaikat nem vette figyelembe.

- Mindent megtettem azért, hogy a javaslataik bekerüljenek a jelentésbe. Hálás vagyok azért, hogy Gál Kinga tényszerű javításokat tett, és ezzel javított a szövegen. Ez nem egy bírósági tárgyalás, és nem a magyar kormánnyal folytatott tárgyalás-sorozat. Ez egy folyamat, amit az EP azután kezdeményezett, hogy éveken át hiába kérte fel a Miniszteri Tanácsot, foglalkozzon a magyarországi helyzettel. Ez a jelentés arra szolgál, hogy zavarba hozza a kormányokat a tétlenségük miatt! Amikor jogállamról és demokráciáról beszélünk, nincs olyan, hogy kiegyensúlyozott szöveg.

- A parlament szerint Magyarországon rendszerszintű fenyegetések érik a jogállamot. A jelek szerint az Európai Bizottság nem ért egyet önnel, szerintük nincs ilyen veszély Magyarországon.

- Szerintem a Bizottság egyetért velem. Egyszerűen azért nem cselekszik, mert úgy ítéli meg, hogy az Európai Néppárt védelmébe venné tagszervezetét, a Fideszt. Én nem erre figyelve készítettem a jelentésemet.

- Most, hogy az állásfoglalást elfogadták, nem tart attól, hogy a Fidesz támogatói támadni fogják a közösségi médiában?

- Hollandiából jövök. Hozzászoktam az egyenes, nyílt beszédhez. Ki fogom bírni.

7-es cikkely - A LIBE megszavazta az eljárást megindító javaslatot

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) 37 igen, és 19 ellenszavazattal elfogadta azt az indoklással ellátott javaslatot, amely az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás elindítását javasolja Magyarország ellen a tagállamok kormányaiból álló Tanácsnak. A szakbizottsági jóváhagyást követően a jelentést el kell fogadnia az EP plenáris ülésének is, méghozzá kétharmados többséggel.

2018.06.25 19:38

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45