Erdogan átírhatja Törökország történelmét

Szárnyalt a líra a török választás eredményének hírére. Volt is oka rá, Törökország immár stabil diktatúra lehet. Az uniós vezetők közül elsőként gratuláló Orbán Viktor is a stabilitást emelte ki Erdogannak címzett levelében.

Első fordulóból megszerezte a győzelmet Recep Tayyip Erdogan török államfő a vasárnapi elnökválasztáson, pártja, a 15 éve kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) is az élen végzett. Erdogan 52,6 százalékot szerzett, legnagyobb ellenfele, a kemalista, baloldali CHP elnökjelöltje, Muharrem Ince 30,7 százalékkal második lett. Erdoganra 25, Incere 15 millió választópolgár voksolt. Harmadik helyre a kurdpárt HDP börtönben ülő jelöltje Selahattin Demirtas futott be 8,04 százalékkal, akinek a kampány idején nem adatott lehetőség rendezvényeken résztvenni, csupán kétszer intézhetett beszédet cellájából televízión keresztül támogatóihoz. Az AKP szövetségesévé vált MHP-ből kivált konzervatív Ily párt jelöltje, Meral Aksener 7,43 százalékkal negyedik lett, a másik két jelölt nem érte el az egy százalékot.

Az AKP önmagában csak 42,5 százalékot ért el, az ultranacionalista MHP-val közösen a Nemzeti Szövetség színeiben viszont 53,7 százalékot gyűjtött, vagyis megvan a viszonylag szűk, de elegendő kormányzati többsége. A baloldali CHP és a konzervatív ellenzék – Ily, SP szövetsége 34 százalékkal lett második, a kurd HDP pedig 11,46 százalékkal megerősítette parlamenti pozícióit, annak ellenére, hogy vezető politikusainak tekintélyes százaléka ül börtönben jelenleg is.

A részvétel rendkívül magas volt, 87 százalék, ami még inkább erősíti Erdogan pozícióit. Az ellenzék és Muharrem Ince a választás során jelezték, hogy voltak szabálytalanságok, hogy a feltételek nem voltak azonosak az indulók számára, de nem kérdőjelezték meg Erdogan és az AKP győzelmét. Ince sajtótájékoztatón jelentette be, a CHP munkatársai által a párthoz eljuttatott adatok és a választási tanács által közölt eredmény között nincs lényegi különbség. Arra kérte Erdogant, hogy mindenki államfője legyen. Jelezte, arra törekszik, hogy a most kapott 15 millió szavazatot a jövőben megduplázza, és ezt akár rövidtávon is megvalósítható célnak tartja.

Erdogan győzelmi beszédében kijelentette: leckét adtak demokráciából a világnak. "Ennek a választásnak a győztese a demokrácia, az emberek akarata és közvetlenül maga a nemzet. A választás győztese az ország mind a 81 millió lakosa, köszönöm mindenkinek, aki részt vett a demokrácia ünnepén" – fogalmazott a jogköreiben megerősített, immár teljhatalommal felruházott elnök.

Erdogan ezzel a győzelemmel hozzáláthat álma megvalósításához, kiépítheti a prezidenciális török államot, amely csak látszólag hasonlít az amerikai vagy a francia demokratikus állami berendezkedéshez. Erdogan tavaly a nemzetközi megfigyelők által elcsaltnak nevezett referendumon biztosította be, hogy választási győzelme esetén átvehesse a miniszterelnöki funkciókat is, ő nevezhesse ki és válthassa le kedve szerint és akár indoklás nélkül a kormány tagjait, a parlament nélkül dönthessen a rendkívüli állapot bevezetéséről és megszüntetéséről illetve, hogy kormányozhasson elnöki rendeletekkel.

Az EBESZ megfigyelői nem látták a demokrácia ünnepének a török választást, tegnapi jelentésük szerint nem voltak egyenlők a feltételek az indulók számára, Erdogan és az AKP túlzott előnyöket élvezett még a médián belül is, a választásra hatást gyakoroltak az alapvető jogok korlátozásai.

Németh Szilárd Fidesz alelnök másképpen látta, ő azt állította, hogy az európai demokráciák szabályainak megfelelően zajlott a török választás. A 444.hu szerint Németh az nyilatkozta, „Nyugat-Európában nyilvánvaló, azok, akik ezt nem tudják megcsinálni, azok persze irigykedve, meg – hogy mondjam – fintorogva nézik ezt az egészet (...) ugye nálunk is valami hasonló eredmény született”.

Orbán Viktort sem zavarták az EBESZ által is konstatált „szépséghibák”, az uniós vezetők közül elsőként gratulált Erdogan győzelméhez.

Szabad választás harckocsik árnyékában?

Az AKP nagyon félt a kurdok szavazatától, s ezt a HDP bázisa is megérezte, elszántabb lett, nyilatkozta lapunknak egy a helyszínen lévő civil aktivista. Nevét azért nem vállalta, mert mint fogalmazott, szeretne épségben hazaérni és még vissza is térni Törökországba, ahol, mint ismert, a 2016-os puccskísérlet után számos külföldi újságírót és emberi jogi aktivistát tartóztatott le az erdogani elnyomó gépezet. Egyeseket szabadon engedett, többeket viszont máig rács mögött tartanak ítélet nélkül.

Interjúalanyunk a választ megelőző hangulatot a kurdok lakta délkeleti régióban a késői romániai Ceausescu korhoz hasonlította. „Civilruhás detektívek az utcákon, a buszokon, kocsmákban. Senki sem mer őszintén beszélni nyilvános helyen, aki nem a kormány híve. A lakásokban annál inkább, ilyenkor düh és elszántság cseng ki a hangokból, főleg a fiatalokéból”. Elmondása szerint a kormány áthelyezte a szavazóköröket is a kurd falvakból a központokba, az utakon katonai ellenőrzőpontok voltak, ami sok ember szavazatleadását megnehezítette. A régió egyik városa, Mardin fő sugárútján általában óránként elhaladt egy katonai páncélkocsi, a lövegtornyában a 33-asnál feltűnően ott állt a lövész. Mintegy 80-al hajtottak végig a városon, az ott lakó polgároknak szánt üzenetük egyértelmű volt: megszállás van, ismertette a helyszínen tapasztalt hangulatot interjúalanyunk.