Cafeteria - Varga szerint még nincs lefutva a módosítás

Publikálás dátuma
2018.06.26 20:40
Ötletelés - A Varga Mihály vezette Nemzeti Versenyképességi Tanács már az előző ciklusban is működött, kevés eredménnyel - MTI
Fotó: /
A kormány a parlamenti vita eredményétől teszi függővé, hogy miképpen változtatnak a béren kívüli juttatások rendszerén - lehet, hogy engednek.

A parlamenti vita során még módosulhat a béren kívüli juttatások - közismert nevén a cafeteria - átalakításáról szóló javaslat - mondta kedden, a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülését követő sajtótájékoztatón Varga Mihály. A pénzügyminiszter érdemként könyvelte el, hogy a most még 11 szolgáltatásnál, illetve támogatásnál igénybe vehető béren kívüli támogatás összege 2019 januárjától a jelentős korlátozás ellenére sem csökken. Arra azonban nem adott választ, hogy az államigazgatásban dolgozók számára nyújtott cafeteria maximális kerete miért alacsonyabb, évi 200 ezer forint, míg a többi dolgozónál ez 450 ezer forint. Lényegében csak a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) marad meg, amelyet vendéglátó- és szálláshelyeken, s egyéb rekreációs területeken lehet igénybe venni. A miniszter állítása szerint a béresített cafeteria esetén sem nő a 37 százalékos adóteher. Ezt a szakszervezetek cáfolják, úgy vélik, hogy a béresített cafeteriával a magasabb adó miatt mindenképpen rosszul járnak a dolgozók. A tájékoztatón ugyancsak résztvevő Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke egyetértett a kormány intézkedésével, ő a "többes pénzrendszer" (a készpénz mellett az utalványok is) alkalmazásában lát veszélyeket. Az adható béren kívüli juttatások összegét viszont növelné a kamarai vezető, egyúttal felemelné a nyújtható keret mértékét az államigazgatásban. A kisebb vállalkozások harmada ugyanakkor nem ad cafeteriát dolgozóinak - tette hozzá.

Varga Mihály jelezte, hogy a parlamenti vita során nem zárkóznak el a munkaadók és munkavállalók észrevételeinek figyelembevételétől. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum hétfői ülésén azonban egyelőre nem közeledtek az álláspontok a kormány és a cafeteria tekintetében egy oldalon álló munkáltatói és munkavállalói szervezetek, a tervezettnél több cafeteria-elem megtartását hangoztató álláspontja között. A Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetői tárgyalást kezdeményeztek a parlamenti pártok frakcióival arról, hogy ha a cafeteriát béresítik, akkor ezt felbruttósítva tegyék. Szándékuk szerint képviselőket is felkérnek, hogy nyújtsanak be ilyen szellemű módosító javaslatokat a törvénytervezethez.

A versenyképesség javítására adandó kormányzati válaszra még várni kell - tudtuk meg a pénzügyminisztertől. Egyelőre az MKIK javaslatát vitatta meg a tanács, majd az innovációs miniszter, illetve a jegybank csomagja következik, s ezeket "összegyúrva" viszik majd a javaslatcsomagot július első felében a kormány elé. Varga Mihály jelezte, hogy az egyre aggasztóbb munkaerőgondok orvoslására már augusztusban Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályát átszervezik, ahol új módszereket kívánnak alkalmazni, hogy az inaktívak, a közfoglalkoztatásban lévők foglalkoztatását, a munkaerőpiacra való újbóli belépését segítsék. Ha a módszer beválik, akkor azt 2019 első felében az egész országra kiterjesztik. A szomszédos országok munkaerőtartalékai is kimerültek - tette hozzá Parragh László.

Adóval védett népegészség
A népegészségügyi termékadó (neta) jövő évi 20 százalékos emelésénél számításba vették-e azt, hogy ezzel - a fogyasztók terheinek növekedése mellett - az érintett cégek versenyképességét is rontják - tette fel a kérdést a pénzügyminiszternek a Népszava. Mint közismert, a neta érinti a cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok körét. A kormány pedig milliárdokkal támogatta egy új izocukorgyár létrejöttét. Az már csak az adókivetés jogosságát megkérdőjelező érdekesség, hogy az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat szerint a neta pozitív hatása (só, cukor) az élelmiszerfogyasztás átterelésében nem kimutatható. A miniszter szerint az izocukorgyár működésében nem okoz zavart a magasabb neta-kulcs, mert exportban is reménykedhetnek, emellett a kozmetikai és a gyógyszeripar is felhasználójuk, amely termékekre nem vonatkozik a megemelt adó.



Szerző
2018.06.26 20:40

Ismét esett az üzemanyagok ára

Publikálás dátuma
2018.07.20 07:20
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Öt-öt forinttal csökkentette pénteken a Mol a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.
Újra vágott az üzemanyagok árából a Mol Nyrt., a csökkentéssel a benzin literenkénti átlagára 392 forintra, a gázolajé pedig 400 forintra mérséklődött. Az árlista legutóbb szerdán változott, a benziné 2 forinttal 397 forintra csökkent, a gázolajé 3 forinttal 405 forintra mérséklődött. Az autósok ugyanakkor 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint, írja az MTI. 
2018.07.20 07:20

Autóipari védővámok – Válaszintézkedéseket készít elő az EU

Publikálás dátuma
2018.07.19 14:44

Fotó: AFP/ FrankHoermann/SVEN SIMON
Nem akarják fokozni a helyzetet, de nem maradna más lehetőségük – mondta a kereskedelmi biztos.
Válaszintézkedéseket készít elő az Európai Unió arra az esetre, ha Donald Trump amerikai elnök fenyegetésének megfelelően, az Egyesült Államok védővámokkal sújtaná a gépjárművek és autóalkatrészek importját – mondta Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos csütörtökön Brüsszelben. „Az EU nem akarja fokozni a helyzetet, de ez esetben nem maradna más lehetőségünk” – szögezte le Malmström, súlyos aggodalmát fejezve ki amiatt, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium májusban vizsgálatot indított annak felderítésére, nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a nagymértékű jármű- és alkatrészimport. Rámutatott, hogy ilyen vizsgálat előzte meg az acél- és alumíniumtermékekre kivetett importvámok idei elrendelését. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kettő nem említhető egy lapon, az újabb korlátozásoknak „katasztrofális” következményei lennének, mivel az EU acélt és alumíniumot 6,4 milliárd, gépjárműveket és autóalkatrészeket viszont több mint 50 milliárd euró értékben exportált tavaly az Egyesült Államokba. 
2018.07.19 14:44
Frissítve: 2018.07.19 16:58