Feltárnák Spanyolország legnagyobb tömegsírját

Publikálás dátuma
2018.06.28 07:32
Az elrabolt csecsemők szüleinek azt mondták, gyerekük meghalt FOTÓ: OSCAR DEL POZO/AFP
Fotó: /
A diktatúra már több mint négy évtizede véget ért, Francisco Franco földi maradványainak áthelyezése, és több ezer elrabolt csecsemő ügye azonban feltépte a régi sebeket.

Negyvenhárom évig békében nyugodott Spanyolország egyik legkegyetlenebb diktátora, Francisco Franco (1892-1975). Halála után földi maradványait az Elesettek Völgyében helyezték el, s eddig nem háborgatta senki, noha sokakat zavart, hogy a sokezer ember haláláért felelős egykori fasiszta vezető ilyen „dicső” körülmények között nyugszik.

A Madrid külvárosában található emlékhelyet még Franco álmodta meg a halála előtt, s a spanyol polgárháború „áldozatainak” emlékére emeltette. Ám az, hogy kit tekintett a diktátor áldozatnak, egy igen kényes kérdés. Bár évtizedeken át vitatott volt a bazilika és az emlékhely léte, a demokratikus átmenet után egy kormány sem mert darázsfészekbe nyúlni.

Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök azonban kormányzása röpke három hetében már megmutatta, hogy nem a szürke, eseménytelen vezetés híve, s nem sokkal azután, hogy Valencia befogadta a régió többi országa által elutasított, több mint 600 menekültet szállító Aquarius segélyhajót, most kabinetje kezdeményezte Franco exhumálását.

Az ügyet végigvinni azonban közel sem lesz egyszerű, mivel a szocialistákat ugyan támogatja a pártok többsége, az ellenzéki Néppárt azonban hallani sem akar erről a vitáról, és ragaszkodik hozzá, hogy a szocialisták kérjenek engedélyt a katolikus egyháztól – attól az egyháztól, amely Franco egyik támasza volt –, hiszen a sír mégis csak egy bazilikában van – írja a NewsMavens.

A radikális baloldali Podemos – amely szintén támogatja a szocialistákat – egyik politikusa, Inigo Errejón azt mondta, a feladat az lenne, hogy az Elesettek Völgyét olyan hellyé alakítsák, amely valóban mindkét oldal áldozatainak emléket állít. Ez azonban szerinte addig nem lehetséges, míg a diktátor földi maradványai ott vannak. „A teszi az Elesettek Völgyét a népirtás és az elnyomás dicsőítésének színhelyévé, hogy Franco maradványai ott vannak. El tudnák ugyanezt képzelni például Berlinben? Egyértelmű, hogy a maradványokat el kell távolítani” – idézte szavait az El País spanyol napilap.

Nem az Elesettek Völgye az egyetlen ügy, amely vitát szült a történelmi emlékezetről, s feltépte azokat a sebeket, amelyek egy generáció számára nagyon is valóságosak. Kedden kezdődött az utóbbi idők egyik leginkább várt bírósági ügye: az elrabolt csecsemők pere. Az első, akinek felelnie kell a bíróság előtt, egy 85 éves orvos, aki részt vett több ezer gyermek elrablásában a Franco-érában. Az áldozatok általában baloldali ellenzéki családok újszülött gyermekei, vagy szegény, esetleg nem házasságban élő párok csecsemői, akiket a születésük után néhány órával elvettek az anyjuktól, majd pedig örökbe adtak vagy egyszerűen eladtak más, tehetős, vallásos pároknak. A hálózatban aktívan részt vettek orvosok, nővérek és papok is. A nőknek általában azt mondták, hogy a gyermekük meghalt, s azzal „nyugtatták” őket, hogy a kórház gondoskodott a holttestükről. Becslések szerint több tízezer gyermeket szakítottak el a szüleiktől az évtizedek során.

Rabok az építkezésen
Francisco Franco kezdeményezésére kezdődött az Elesettek Völgyének megépítése, s a munkálatok közel 19 éven át tartottak. Az emlékhelyet 1959-ben adták át. Nem titok, hogy az építkezésen dolgozó mintegy 20 ezer munkás jelentős része a diktatúra által bebörtönzött rab volt. Jelenleg közel 33847 ember holtteste fekszik a völgyben, nacionalisták és baloldaliak egyaránt. A két oldalon harcolók nincsenek elválasztva egymástól, s ezért sokan úgy utalnak a völgyre, mint Spanyolország legnagyobb tömegsírjára. Több tucat család is kérte – különösen a vesztes köztársasági oldalon harcoló katonák és szimpatizánsok rokonai –, hogy hozzátartozóik földi maradványait exhumálják, mivel a beleegyezésük nélkül temették őket az Elesettek Völgyébe.
Franco halála után János Károly király kezdeményezésére ide temették el Francót. Nem ő volt azonban az egyetlen magas rangú politikus, akit itt helyeztek örök nyugalomra: korábban itt temették el José Antonio Primo de Riverát, a szélsőjobboldali Falange alapítóját. Az elmúlt évtizedekben turista látványosság lett az emlékhelyből, évi 150000-500000 ember látogat el ide. A spanyol államnak mintegy kétmillió eurót hoz az Elesettek Völgye.



2018.06.28 07:32

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15