Zsarolás bajor módra

Publikálás dátuma
2018.06.28 18:30

Fotó: /

Túlzás lenne azt állítani, hogy a berliniek mindennapjait jelentősen befolyásolná a CDU és a CSU között a menekültkrízis miatt kialakult kormányválság. A katasztrofális kiesésig legalábbis az embereket láthatóan sokkal jobban érdekelte, mi lesz a nemzeti tizeneggyel az oroszországi világbajnokságon, mintsem az, hogy egyben marad-e a koalíció. Az azonban eddig is érzékelhető volt, hogy a német fővárosban most azok is a kancellár mellé álltak, akik különben a szociáldemokratákra szokták adni a voksukat.

Persze a liberális Berlinben igencsak másként tekintenek a világra az emberek, mint a bajor székhelyen, Münchenben. Igaz, a felmérések azt mutatják, hogy a keresztényszociálisok radikális menekültpolitikája és az Angela Merkelnek a hét végéig adott ultimátum a CSU szavazóinál sem talált kedvező visszhangra. Sokaknak szúr szemet, hogy Horst Seehofer pártelnök ugyanazt a stratégiát követi, mint bármely más európai populista politikus. Önös, szűklátókörű érdekeit helyezi előtérbe, nem törődve azzal, mi lenne fontos az országnak és az Európai Uniónak. Veszélybe sodort egy olyan értékrendet, amely a teljes uniós közösséget egyben tartja.

Több mint valószínű: Angela Merkel terve nem teljesül, nem születik közös uniós megállapodás a menekültválság ügyében. Az Orbán Viktor által befolyásolt V4-ek mindent elutasítanak, amit Berlin, pontosabban Merkel javasol. Ettől függetlenül nem érdemes túlbecsülni a V4-ek erejét, egy vonzó német ajánlat esetén ezen államok azonnal egymás ellen fordulhatnak. A visegrádi helyett azonban egy másik szövetség kezd kibontakozni Horst Seehofer, Orbán Viktor, valamint Sebastian Kurz osztrák kancellár között. Ők tartják magukat a keresztény Európa védelmezőinek. Ez lehet a csirája annak a menekültellenes mozgalomnak, amelyről nemrégiben a magyar kormányfő álmodozott. Ők lehetnek azok, akik Merkel minden kezdeményezésére nemet mondanak. Vezéralakjuk azonban nem Orbán, hanem Kurz, akit Richard Grenell, az Egyesült Államok németországi nagykövete rocksztárnak nevezett. Grenell néhány hete azzal verte ki a biztosítékot a német kancellári hivatalban, hogy egy interjúban nyíltan támogatta az európai populista pártokat.

Mi történik a német kormánnyal az uniós csúcs után? Erre Berlinben sem tudják a választ, a pártvezetők álláspontja egyelőre távol van egymástól. A kompromisszum gátja, hogy Seehofer verbálisan már annyira eltávolodott Merkeltől, hogy nehéz lesz ebből a helyzetből mindenki számára megnyugtató megoldást találni. A belügyminiszter-pártelnököt ráadásul a háttérből egyre inkább "jobbra tolja" két pártbeli kollégája, Alexander Dobrindt és Markus Söder. A bajor trió célja, hogy az októberi tartományi választásig kifogják a szelet a szélsőjobboldali Alternatíva vitorlájából a radikális menekültpolitikával. A felmérések szerint azonban ezzel csak maguk alatt vágják a fát.

Közös európai megoldás aligha lesz ugyan, de Merkel talán képes lesz Seehofert és bajor barátait kordában tartani. Ellenkező esetben az EU védtelen lesz a populistákkal szemben.

Szerző
2018.06.28 18:30

Már saját párttársai is támadják a keménykedő Seehofert

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:30

Fotó: DPA/ JENS BUTTNER
A menekültügyben szigort pártoló belügyminisztert népszerűsége már csak 37 százalékos. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartaná, ha tárcavezető maradna.
Mind többen bírálják saját pártján belül is Horst Seehofert. Az ellenzék, illetve a szociáldemokrata SPD bírálatai után a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) több tagja is éles bírálatokkal illette a párt elnökét, szövetségi belügyminisztert a menekültkérdésben elfoglalt radikális álláspontja miatt. „Fellépése sokakat megdöbbent és elidegenít” – jelentette ki a CSU előző elnöke, Erwin Huber bajor tartományi képviselő a Spiegel beszámolója szerint. Kezdetben a bajor párton belül teljes egészében támogatták Seehofer menekültpolitikáját, a helyzet azonban mostanra jelentősen megváltozott. Sokan kérdezték tőle, hogy fellépésével régi párbéli riválisának, a nála is radikálisabbnak tartott Markus Söder bajor miniszterelnöknek akart-e ártani az októberben esedékes bajor tartományi választás közeledtével. Mintha ezzel is némiképp igyekeztek volna enyhíteni Seehofer felelősségén. A Spiegel beszámolója szerint a párt tagságában is növekvő ellenállással tapasztalható a vezetés politikájával szemben. Ezt jelzi, hogy mind többen – már 1200-an – csatlakoznak a „Közép Uniója” nevű CSU-csoportosuláshoz, amely a CSU liberális szárnyának tekinthető. Alapítója, Stephan Bloch a Spiegelnek azt mondta, súlyos hiba a menekülteket bűnbaknak beállítani azokért a történésekért, amelyek a társadalomban mennek végbe. Bloch egyúttal bocsánatkérést követelt Seehofertől, amiért lelkesen közölte, hogy 69. születésnapján ugyanennyi afgán menedékkérőt utasítottak ki Németországból. „Ez jóval magasabb szám annál, mint amit eddig megszokhattunk” – büszkélkedett a keresztényszociálisok elnöke. Ez a kijelentés azért kavart nagy vihart Németországban, mert egyikünk öngyilkos lett, ezután az ellenzék élesen támadta a szövetségi belügyminisztert.  Az egykori német munkaügyi miniszter, Norbert Blüm (CDU) a Süddeutsche Zeitungban írt kommentárjában úgy vélte, a CSU-nál egyre inkább háttérbe szorulnak a keresztény értékek. „Riasztó az az érzéketlen hang, ami a CSU-nál a menekültkérdést jellemzi” – fejtette ki.  Seehofer népszerűsége már csak 37 százalékos a teljes lakosság körében – derült ki a ZDF által közzétett adatokból. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartja, ha belügyi tárcavezető maradna.  
2018.07.16 08:30
Frissítve: 2018.07.16 08:30

Ezreket toloncolnának ki Németországból, de nem találják őket

Publikálás dátuma
2018.07.15 09:13

Fotó: DPA/ STEFAN PUCHNER
Csak minden második elutasított menedékkérőt találnak meg a német rendőrök, amikor végre akarják hajtani a kitoloncolásról szóló döntést – írja a Welt am Sonntag a szövetségi rendőrség belső értékelésére hivatkozva. Az adatok szerint eddig 23 ezer kiutasító határozatból csak 11 100-at tudtak végrehajtani, mert a többi személy egyszerűen eltűnt.  A helyzet romlik, hiszen a legutóbbi hullámban 12 800 kiutasító határozatból 11 500-at nem tudtak végrehajtani, mert nem találták az elutasított menedékkérőt. A fennmaradó 1300 esetből 150-ben azért maradt el a deportálás, mert a repülőgép pilótája megtagadta az utas átvételét (ehhez joga van, biztonsági okokra hivatkozva, de feltehető, hogy inkább emberbaráti megfontolások vezérlik őket), több mint 500 esetben pedig a kiutasított személy ellenállása miatt hiúsult meg a deportálás. A sikertelen hazaküldések száma idén már duplája a 2017-esnek, pedig a hazatoloncoló határozatok száma csak 17 százalékkal nőtt. A legtöbb embert Albániába, Szerbiába és Koszovóba kellene hazaküldeni, de Irakba és Afganisztnba is jelentős számú embert kellene deportálni. Ernst G. Walter, a DPOLG rendőrszakszervezet szerint a helyi és tartományi hatóságok nem tesznek kellő erőfeszítéseket a határozatok végrehajtására, ezért a jelenleginél sokkal szigorúbban kellene alkalmazni a kitoloncolási őrizetet, vagyis a deportálásig elzárva tartani az elutasított menedékkérőket.   
2018.07.15 09:13
Frissítve: 2018.07.15 09:24