EU-csúcs: késik a dublini reform

Publikálás dátuma
2018.06.28 22:49
Macron-Merkel párbeszéd - FOTÓ: STEPHANIE LECOCQ/AFP
Fotó: /

Az Európai Unió a Törökországgal 2016-ban megkötött migrációs paktumhoz hasonló megállapodásokat kötne egyes észak-afrikai kibocsátó, illetve tranzit országokkal a menekülthullám megállítására - egyebek mellett erről tárgyaltak a tagállamok állam- és kormányfői csütörtökön kezdődött másfél napos brüsszeli találkozójukon. A migránsáradattal küzdő Olaszország azonban nem elégedne meg ennyivel, és a záróközlemény megvétózását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a csúcson nem születik döntés terheinek a csökkentéséről. A migrációról szóló vita késő este még tartott.

Új demokráciáról beszélt Orbán
Orbán Viktor a csúcsra érkezve, majd a Facebookon közzétett videóüzenetében arról beszélt, hogy újjá kell építeni az európai demokráciát. Ennek az a módja, hogy a politikusok végre figyelembe veszik, mit akarnak az emberek. Szerinte ők két dolgot szeretnének, immár nem csak Magyarországon, hanem Európában is: “ne engedjünk be több migránst, illetve aki idejött, küldjük vissza”.

A Magyarország és más közép-európai országok számára tabunak számító kötelező menekültkvóták ezúttal nem szerepeltek a hivatalos napirenden, az ezt tartalmazó dublini reformról szóló vitát ugyanis elhalasztották a kormányok közötti nézeteltérések miatt.

Emmanuel Macron francia elnök a visegrádi országok vezetőivel tartott különtalálkozóján arról győzködte a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák vezetőket, hogy a dublini szabályokat a szolidaritás és a jóakarat alapján kell módosítani.

Az úgynevezett “regionális partraszállási platformok” létrehozását támogatják a tagállamok, de a részleteket csak ezután dolgozza ki az Európai Bizottság. Az elképzelés szerint a Földközi-tengerből kimentett embereket nem európai kikötőkbe, hanem — az érintett országok egyetértésével — Líbiában, Tunéziában, Algériában és másutt létrehozott fogadó állomásokra szállítanák. Ezekben a központokban az EU, az ENSZ és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IMO) felügyelete mellett bírálnák el a menedékkérelmeiket.

Az eljárás eredményeként a nemzetközi védelemre szorulókat önkéntes felajánlások alapján szétosztanák, a többieket hazaküldenék. A javaslat támogatói szerint így zátonyra futtatnák az embercsempészek üzleti modelljét, és elvennék a gazdasági bevándorlók kedvét attól, hogy útnak induljanak. Bírálói szerint viszont az ötlet több sebből vérzik: sértheti a nemzetközi jogot, például a menedékkérők visszafordításának a tilalmát, és finoman szólva nem lelkesednek érte a kiszemelt észak-afrikai országok sem.

A csúcs asztalára került előterjesztés a migráció kezelésére fordított költségvetési források emelését is kezdeményezi. Antoni Tajani EP-elnök a találkozón elmondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy a földközi-tengeri útvonalat éppúgy le kell zárni a migránsok előtt, mint a nyugat-balkánit. Szerinte az Európai Uniónak erre ugyanannyit — legalább 6 milliárd eurót — kellene költenie, mint a Törökországgal megkötött alkura. Emellett szó van az EU határ- és parti őrségének jelentős és gyors felduzzasztásáról, valamint a líbiai parti őrség kiképzését segítő misszió kibővítéséről.

A koalíciós válságba sodródott Angela Merkel azzal a feladattal érkezett a csúcsra, hogy meggyőzze a partnereit: fogadják vissza a Németországban tartózkodó, de náluk nyilvántartásba vett menedékkérőket. A német kancellár 10 kétoldalú megállapodást remél. A brüsszeli Magyar Állandó Képviselet tájékoztatása szerint Németország megkereste a magyar kormányt is, amely “a tárgyalásokra mindig nyitott”. Eddig Görögország, Franciaország és Spanyolország biztatta a megállapodás lehetőségével Angela Merkelt.

2018.06.28 22:49

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49