A kampány elmúlt, a bűz maradt

Publikálás dátuma
2018.07.02 11:19

Fotó: / Szalmás Péter
Civil engedetlenségi mozgalom indítására készülnek Balatonfűzfő térségében, mert már nem tudják elviselni a hulladéklerakó szagát.
„Oltári büdös van(…) Ez nem elviselhető!”
– írta nemrégiben egy elkeseredett helyi lakos a királyszentistváni hulladéklerakó ellen tiltakozók Facebook-csoportjában. Dühe érthető, és korántsem váratlan: az Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit (ÉBH) Kft. telepe miatt már régóta szenvednek a környéken élők, ám hiába kérnek, könyörögnek, írják beadványok százait, tiltakoznak, semmi sem történik. Pontosabban, van, ami változik: a helyiek szerint egyre nagyobb a bűz. Bár a cég rendre cáfolta a vádakat, többek szerint a telep a kapacitásához képest jóval több hulladékot fogad, a háztartási szemetet pedig sokszor feldolgozás nélkül borítják ki.
A 2011-ben 8 milliárd forintnyi uniós pénzből Királyszentistván határában megépített hulladékfeldolgozó körüli településeken – Litéren, Papkeszin, Vilonyán – már olyan erős a szag, hogy a kertben félórára kiteregetett ruhába is beleeszi magát, mindenütt hemzsegnek a legyek. Sőt, már a Balaton-partig is eljut a szentistváni hulladékhegy bűze.

A rendszer bűzlik, nem csak a szemét

A királyszentistváni szemét-ügyet jól ismerő, korrupcióellenes ellenzéki képviselő Hadházy Ákos úgy véli: a telepet valójában nem merik majd bezárni, mert akkor vissza kellene fizetni az uniós támogatást. Amikor Hadházy 2016 végén járt a helyszínen, rendőrt hívtak rá. „Nem csak a szeméttől bűzlik a szemétbiznisz” fogalmazott a politikus, aki szerint az itteni eset nem egyedi. Mint mondta, 2015 óta az állam szedi be a hulladék után a díjakat, majd osztja vissza a szolgáltatóknak, ám alulfinanszírozza a szemétgyűjtő társaságokat, így azok nem tudják megfelelően ellátni kötelezettségeiket. Hadházy Ákos szerint az ellehetetlenítéssel végeredményben az a cél, hogy kormányközeli kézbe kerüljenek a szektor vállalkozásai is. A képviselő iparági információi szerint már megvannak azok a kormányközeli szereplők, akik a kivéreztetett szemétszállító ágazatot átvehetik.

A helyiek dühe ma már nemcsak a kilátástalannak tűnő harc miatt egyre nagyobb, hanem azért is, mert átverve is érzik magukat. Tavasszal az országgyűlési kampányban a fideszes Kontrát Károly államtitkár és a térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Ovádi Péter is bejelentette: bezárják a szeméttelepet. A helyiek bizakodni kezdtek, mert a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) tavasszal a térségi önkormányzatoknak írt levelében is említést tett a telep bezárásáról – igaz, határidőt nem említettek.
Csakhogy egyre inkább úgy tűnik: a telep bezárása puszta kampányígéret volt, tényleges lépésnek ugyanis semmi jele.
Az NHKV vezetése pedig lapunk érdeklődésére most nem is beszélt bezárásról, csak annyit közölt, az ügyben áprilisban volt egyeztetés a környékbeli önkormányzatokkal és a megfelelő engedélyek birtokában később már nem kerül „szagos” biológiai hulladék a telepre. A helyiek alighanem ezzel is beérnék, hiszen nem a teleppel, hanem a szaggal van bajuk – csakhogy a bűz azóta sem mérséklődött.
A kampányban egyébként nem csak a fideszes politikusok és az NHKV járt el sajátos módon. A környékbeli önkormányzatok még tavaly 2,5 millió forintért megrendeltek egy független szakértői anyagot, hogy ha kell, akkor bíróság előtt is bebizonyíthassák: a telep az olykor Balatonfűzfőig, sőt, Balatonalmádiig is eljutó bűz forrása. A közpénzből rendelt jelentés a fűzfői önkormányzathoz került, ám az nem adta ki a választások előtt. Ezt azzal indokolták: a vizsgálat akkor még nem zárult le teljesen. Egy februári közmeghallgatáson viszont a jelentést elkészítő szakértő, Latorczai János kibökte, hogy „nem kívánnak részesei lenni adott esetben akár választási vagy akármilyen megnyilvánulásnak”. Ez egyébként már csak azért is meglepő, mert – a máskülönben ismert és elismert igazságügyi szakértő – Latorczai János egyben a veszprémi KDNP elnöke is.
Emiatt a környékbeli ellenzék szerint a jelentés eltitkolása csak arra volt jó, hogy a fideszes képviselők zavartalanul kampányolhassanak a telep bezárásának ígéretével is. A történtek miatt mind türelmetlenebb és dühösebb lakók azt tervezték, civil engedetlenségi mozgalmat hoznak létre, tüntetéseket szerveznek. A környék önkormányzatai – úgy tudjuk – közös nyilatkozattal próbálnák csillapítani az indulatokat: ha júliusban is bűzleni fog a telep és a környék, úgy bíróságnál kezdeményezik a lerakó bezárását.
„Mindannyiunk érdeke, hogy lépjünk”
 – mondta egy településvezető, aki szerint az emberek már árulónak tartják őket, holott évek óta küzdenek a teleppel. A helyzet feloldása nem lesz könnyű. A szeméttelepet működtető Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. sokáig még azt is tagadta, hogy egyáltalán a Királyszentistván határában emelkedő óriási hulladékhegy okozza a bűzt.
Itt érdemes megemlíteni: a cég az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társuláson keresztül a régió nagyobb városainak tulajdonában van, vagyis végeredményben egyik településcsoport áll szemben a másikkal.

Modern bűz

2011-ben még „Közép Európa legmodernebb hulladékfeldolgozójának” írták le a fűzfői ipari övezetbe épített telepet, ami 158 környéki önkormányzat évi 120 ezer tonnányi szemetét dolgozza fel.

A telepen ottjártunkkor nagyüzem volt: egy óra alatt fél tucat sitt- és lakossági szállító kukásautó érkezett. A szeméthegyet ellepték a sirályok és a varjak, ami számukra táplálékot jelentő – büdös – biológiai szemét jelenlétére utal. Megkerestük az üzemeltető céget és az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulást, ahol határozottan cáfolták, hogy kezeletlen biológiai hulladék kerülne a depóba. A telep esetleges leállításáról a tulajdonos-üzemeltető csak annyit mondott: az ügyben az NHKV szakmai iránymutatásait követik, ám "a konkrét feladatokat és a feladatok ütemezését egyelőre nem ismerik, annak kidolgozása folyamatban van."
2018.07.02 11:19
Frissítve: 2018.07.02 11:23

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49