Bicepszmutogató politikus váltaná Junckert

Publikálás dátuma
2018.07.01 09:13
Fotó: AFP
Fotó: /
Jövőre mindenképp új ember kerül az Európai Bizottság élére, így máris megindult az utódkeresés, illetve önjelöltek is akadnak. Közben arról is vita van, hogy ki nevezheti meg az új EB-elnököt.
A korábban esélyesnek tartott Jyrki Katainen volt finn miniszterelnök nem kíván indulni, így megnyílt a lehetőség a vállalkozóbb szellemű néppárti politikusok előtt, hogy beszálljanak az unió legfőbb végrehajtó pozíciójáért, az Európai Bizottság elnöki tisztségéért folyó küzdelembe.
E poszt „előszobájának” azt tekintik – bár ez hivatalosan nincs benne az Európai Unióról szóló alapszerződésben -, ha valakit az európai parlamenti (EP-) választások megnyerésére esélyes pártcsalád  a maga csúcsjelöltjévé emel (az uniós zsargonban ezt németül, Spitzenkandidat néven emlegetik). Az első olyan bizottsági elnök, aki így foglalta el a posztot, a jelenleg hivatalban levő, luxembourgi Jean-Claude Juncker volt. 
A módszert erős fenntartásokkal fogadták több tagországban – hogy mást ne mondjunk, Orbán Viktor magyar kormányfő is ellenzi –, mondván: ha a választásokon győztes párt előre megnevezett politikusa automatikusan lesz az EB vezetője, az gyakorlatilag kiüresíti a tagállamok első számú vezetőinek az alapszerződésben rögzített jelölési jogát. Ennek ellenére minden jel arra mutat, hogy a csúcsjelölti eljárást a 2019-es EP-választásokhoz kapcsolódó uniós tisztújítás során is alkalmazni kívánják.
A jobbközép, kereszténydemokrata szellemiségű Néppárt a legnagyobb létszámú frakciót adja a mostani összetételű EP-ben, és ha ez a jövő májusi választások nyomán is így marad, akkor a néppárti csúcsjelölt nagy valószínűséggel bizottsági elnökké válik. Juncker előtt a portugál José Manuel Barroso látta el a posztot, és talán ez is indokolja, hogy néppárti berkekben most leginkább északon keresgélik az ideális jelöltet. 
A kézenfekvő megoldásnak sokan Jyrki Katainen volt finn miniszterelnököt tekintették, aki most a brüsszeli bizottság egyik alelnöke, igen népszerű európai politikus. Ő azonban nem bizonyult elég ambíciózusnak. Azt mondta, 21 éves kora óta benne van a politikában, és most, 46 esztendős fejjel már valami másban akarja kipróbálni magát. Felesége, Mervi közben bejelentette, hogy indulni kíván a jövő áprilisi finn parlamenti választáson, ami arra utal, hogy Katainenék Helsinkibe készülnek visszaköltözni. 
De van egy másik néppárti finn exkormányfő is, az 50 éves Alexander Stubb, aki – miközben barátok Katainennel – személyiségében pontosan az ellentéte. Törekvő, célratörő, sikeres önmenedzselő, állandóan fent lóg a közösségi médiaplatformokon, a Twitteren a bicepszét mutogatja, szenvedélyes triatlonos, az Ironman versenyek rendszeres résztvevője. Jelenleg egyébként az Európai Beruházási Bank alelnöke. Azt mondja, „amíg Jyrki nem döntött”, addig nem gondolkodott el azon, hogy ő maga induljon-e. Most azonban megbeszéli a dolgot európai barátaival, családjával, és leginkább önmagával. Novemberig van ideje töprengeni: akkor tartja az Európai Néppárt csúcsjelöltválasztó kongresszusát – történetesen Helsinkiben.
Bár 1994, Jacques Santer megválasztása óta minden bizottsági elnök korábbi kormányfő volt, ez nem írott szabály, így elvileg szóba jöhet egyebek mellett a belga Marianne Thyssen szociális ügyekért felelős biztos is, aki az utóbbi időben mintha látványosan kampányolna. Juncker székének megszerzéséhez ugyanakkor nem csak a néppárti vezetők támogatását kell megszerezni, de az Európai Parlament többségének szavazatát is. Ám egyáltalán nem biztos, hogy az EP-választásokat a Néppárt fogja megnyerni. A mélyebb európai integrációt ellenző, sőt az eddigi vívmányok kisebb vagy nagyobb részét is visszabontani akaró euroszkeptikusok és nacionalisták az olaszországi fejlemények láttán növekvő önbizalommal készülnek jövő májusra.   
De adódnak más kérdőjelek is, így például ma még senki nem tudja, mennyire bizonyulhat sikeresnek, és hova kell majd besorolni az erős európai identitást, megújulást hirdető Emmanuel Macron francia elnök se nem jobb-, se nem baloldali „személyes pártját”. Így aztán most egészen széles az a spektrum, amelyik – biztos, ami biztos – saját „Macron-kompatibilitását” igyekszik bizonyítani.  
Bár a baloldali, szociáldemokrata pártoknak kisebb esélyük van megszerezni a többséget az EP-ben, természetesen nekik is szükségük van Spitzenkandidátra. A közép- és kelet-európai szocialista pártok erre a posztra szlovák kormánypárt, a Smer emberét, Maroš Šefčovičot szánják, aki jelenleg a Bizottság energiaunióért felelős alelnöke.
2018.07.01 09:13
Frissítve: 2018.07.01 09:13

Hungarian Air Force: az amerikai elnököket koppintja Orbán

Publikálás dátuma
2018.07.18 20:53
Orbán Viktor miniszterelnököt (j2) és feleségét, Lévai Anikót (b) Ofir Akunisz izraeli tudományos-tecnológiai és űrkutatási mini
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Szürke, Hungarian Air Force-feliratú repülővel érkezett meg Tel-Avivba Orbán Viktor. A járatszám azonos a honvédség egyik tavaly vásárolt Airbusával, ami hangsúlyozottan nem kormánygép.
Masszív és méltóságteljes Airbusból szállt ki szerdán délután Orbán Viktor és felesége a tel-avivi Ben Gurion reptéren. A szürke gép oldalán a Hungarian Airforce felirat látható, a miniszterelnöki antréról készült, Orbán Facebook-oldalán megosztott videónpedig a járatszám is látszik: 605. 
Mindez azért érdekes, mert a Magyar Honvédség tavaly vásárolt két Airbus-szállítógépet, az egyik (az A309-es jelzésű gép) esetében pedig a 605-ös járatszám is megegyezett. Azt korábban a honvédelmi tárca és kancelláriaminiszterként még Lázár János is határozottan cáfolta, hogy kormányzati gépeket vettek volna, a minisztérium szerint katonai, egészségügyi és polgári feladatokra használt gépeket szereztek be.
Levélben kerestük meg Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy ugyanarról a gépről van-e szó, és ha igen, miért használják diplomáciai utakra a honvédség repülőjét, miért nem valamelyik kereskedelmi járat első osztályán utazott a kormányfő. Ha érkezik reakció, frissítjük cikkünket.  Orbán érkezése mindenesetre az amerikai államfők gyakorlatát másolja, hiszen az aktuális elnök mindig az American Airforce One típusú, különleges védettségű repülőn utazik külföldre. 
2018.07.18 20:53

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16