Alkotmánybíróság;

2018-07-02 10:00:00

Címszerep

Ön szerint van lényegi különbség a „Kényszerítés miatt nyomoznak egy püspök ellen”, illetve a „Kényszerítés miatt nyomoznak ismeretlen tettes ellen egy ügyben, amelynek a gyanú szerint egy püspök a fő érintettje"?

Sajtószakmai szempontból a két címváltozat között ég és föld a differencia: a másodikat maguktól valószínűleg soha nem írnák le az újságírók - megszoktuk, hogy aki egy eset valamennyi körülményére kíváncsi, az végigböngészi magát a cikket, mert nem lehet minden mellékinformációt a címbe zsúfolni. Lényegkiemelés, tömörítés; így működik a címadás, mióta újságírás létezik. Aki nem hiszi, utánanézhet bármelyik könyvtárban. És a szóban forgó ügyben, meg még egy csomó hasonlóban tényleg a magas méltóság ellen nyomoztak, és ezen sem az nem változtat, ha jogtechnikai okból a följelentést ismeretlen tettes ellen teszik, sem pedig az, ha a címszereplő utóbb ártatlannak bizonyul.

Az újságíró nem állított valótlant, ám a bírósághoz, a Kúriához majd végül az Alkotmánybírósághoz jutó vizsgálat nyomán most mégis bajba kerülhet. Az alkotmánybírák döntése szerint – ha jól értjük - a cím önálló jelentéssel bíró tartalmi egység, „nem szerepelhet benne olyan lényeges, megtévesztő pontatlanság vagy valótlanság, amely a cikk egésze szempontjából fontos”. 

Amúgy a fenti történetben nem is szerepelt: inkább azért kell most a bíróságnak első fokon újra foglalkoznia vele, mert az AB valami olyasmit szeretett volna mondani – még ha nem  fogalmazta is meg pontosan –, hogy a címnek önmagában, a cikktől függetlenül is tartalmaznia kell az igazság összes lényeges részletét. Hogy könnyebb-e a talárosok elvárásának megfelelő címeket alkotni, mint mondjuk egy alkotmánybírósági döntést szabatosan írásba foglalni, azt majd az ezutáni sajtó- és joggyakorlat fogja megmutatni. 

Tartunk tőle, hogy (megint) a sajtószabadság szűkülése árán.