Tovább dacol Varsó az EU-val

Publikálás dátuma
2018.07.03 17:00

Fotó: NURPHOTO/ JAAP ARRIENS
Az Európai Unió szankciós eljárásának árnyékában lép hatályba kedd éjfélkor a Legfelsőbb Bíróságról szóló lengyel törvény.
A vitatott jogszabály 70-ről 65 évre csökkenti a Legfelsőbb Bíróság tagjainak a nyugdíjkorhatárát. Emiatt a testület bíráinak több mint egyharmada kényszerülhet nyugdíjba, beleértve az elnököt, Malgorzata Gersdorfot, akinek a 6 éves megbízatása idő előtt megszűnne. A bírák nyilatkozhatnak arról, hogy szeretnék meghosszabbítani a megbízatásukat, amit a köztársasági elnök biztosíthat egyszer megújítható hároméves időszakra. Az államfő döntését azonban nem kötik világos feltételekhez, és a bíráknak nincs lehetőségük a határozat bírósági felülvizsgálatára sem. Az előírásokat hosszú ideje bírálják szakértők, valamint az EU normáinak betartatásáért felelős Európai Bizottság. A Legfelsőbb Bíróság 63 tagja a múlt héten kinyilvánította, hogy addig Malgorzata Gersdorfot tekintik elnöknek, amíg a megbízatása le nem jár.  
A lengyel kormány azzal érvel, hogy szükség van az igazságszolgáltatási szervek átalakítására, amelyeket a szocializmus bukása óta nem reformáltak meg. Az Európai Bizottság megítélése szerint azonban a törvény aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét, így a bírák elmozdíthatatlanságának elvét, és emiatt sérti az EU szerződését és alapjogi chartáját. Ezért hétfőn, egy nappal a jogszabály hatályba lépése előtt kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen. Varsó szokatlanul rövid időt, mindössze egy hónapot kapott a válaszra. Brüsszel ezt azzal magyarázza, hogy a lengyel hatóságok hosszú ideje ismerik a bizottsági kifogásokat, mivel a felek között több mint két éve zajlik párbeszéd az igazságszolgáltatás átalakításáról.  A dialógust az Európai Bizottság kezdeményezte, miután a lengyel kormány több szempontból is aggályos reformot jelentett be. A tárgyalások során Varsó hajlandóságot mutatott bizonyos döntések felülvizsgálatára, de ezek kevésnek bizonyultak az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos brüsszeli fenntartások eloszlatására. Az uniós ellenőrző testület ezért tavaly decemberben kezdeményezte az úgynevezett 7. cikkelyes eljárást Lengyelországgal szemben. 

Magyar álláspont

Az eljárás keretében az EU kormányközi egyeztető és törvényhozó fóruma, a miniszteri Tanács június végén meghallgatást tartott a lengyel helyzetről. Az eszmecserén a 28 tagállam közül 13 kért szót, és tett fel kérdéseket a varsói kormány képviselőjének. Takács Szabolcs EU ügyekért felelős államtitkár az ülés után magyar újságíróknak azt mondta: az Európia Bizottság azokat a tagállamokat bünteti, amelyek ellenzik a bevándorlást. 

2018.07.03 17:00
Frissítve: 2018.07.04 13:47

Külföldiekkel töltenék fel a német hadsereg üres posztjait

Publikálás dátuma
2018.07.22 11:48
Német ejtőernyősök ugráshoz készülnek egy gyakorlaton
Fotó: DPA/ Wolfgang Minich
A Bundeswehr komoly válságban van, egyebek mellett emberhiánytól szenved. Az értesülést a védelmi minisztérium nem cáfolta, azt mondták, minden lehetséges opciót megvizsgálnak.
Külföldi, európai uniós állampolgárok felvételét mérlegeli a német hadseregbe a berlini védelmi minisztérium a haderőnél, a évek óta fennálló létszámhiány megoldásaként – írja az MTI a hétvégi a német sajtóra hivatkozva. „A német honvédség felnőtté válik. Ehhez képzett emberekre van szükség. Ehhez minden lehetséges opciót mérlegre fogunk tenni” – erősítette meg a védelmi minisztérium az Augsburger Allgemeine című bajor lap értesülését a ZDF német közszolgálati televíziónak. A ZDF honlapján megjelent beszámoló szerint az elképzelés már a védelmi tárca 2016-os úgynevezett fehér könyvében is szerepelt, és most a hadkiegészítési stratégia újragondolásakor vetődött fel ismét. A ZDF-nek nyilatkozó Erich Vad biztonságpolitikai szakértő szerint jó és helyes, hogy a védelmi tárca új, gyakorlatias megoldásokon gondolkozik, mert a Bundeswehr évek óta súlyos problémákkal küzd a toborzás terén. Két héttel ezelőtt a Bild című német tömeglapnak sikerült megszereznie a védelmi minisztérium egyik bizalmas jelentését, melyből az derült ki, hogy a német hadsereg a teljesítőképessége határára ért, jelenleg nem tud a mostaniak mellett további feladatokat vállalni, és minden haderőnemnél problémát okoz a létszámhiány.  
2018.07.22 11:48

Izrael mentette ki Szíriából a fehér sisakos életmentőket

Publikálás dátuma
2018.07.22 08:59
Fehér sisakosok egy korábbi, 2016-os képen a lázadók ellenőrizte Duma városában
Fotó: AFP/ Sameer Al-Doumy
A hét éve dúló polgárháború emblematikus hősei a fehér sisakot viselő polgári védelmisek, akik közül sokan áldozták életüket a mentés során. Nyolcszázan most megmenekültek.
A szíriai polgári védelem körülbelül nyolcszáz tagját, illetve családtagjaikat evakuálta a polgárháború dúlta ország délnyugati részéről az izraeli hadsereg, hogy megmentse őket az orosz csapatok által támogatott damaszkuszi kormányerők támadásától. Az izraeli közlemény szerint a fehér sisakosok közvetlen életveszélyben voltak, ezért az Egyesült Államok és több európai állam kérésére egy meg nem nevezett szomszédos országba vitték őket.  A jordániai hivatalos hírügynökség közleménye szerint a polgári védelem tagjai a királyságban vannak, egyelőre zárt területen, innen helyezik át őket hamarosan nyugati országokba, Nagy-Britanniába, Németországba és Kanadába.  A Szíriai Polgári Védelem fehér sisakjukról ismertté vált tagjai folyamatosan dolgoznak a lázadók által megszállt, a kormányerők és az orosz légierő által támadott térségekben is a civilek mentésén – gyakran a saját életüket kockáztatva. A damaszkuszi kormányhoz hű csapatok nagy offenzívát indítottak Quneitra tartomány visszafoglalására, ahonnan péntektől megkezdték 140 ezer civilt evakuálását az ENSZ kérésére megnyitott humanitárius folyosón keresztül. 
2018.07.22 08:59