Lógjak vagy éhezzek?

A cafetéria tervezett módosítása heves vitát váltott ki, még Orbán Viktor is kénytelen volt megszólalni az ügyben. A kérdés ilyen fontossá válását elsősorban a nyomor okozza: ha a fizetésekből elfogadható módon meg lehetne élni, akkor nem válna ennyire központi problémává, hogy havi tízezer forint körüli értékben milyen béren kívüli juttatást adható. De mint tudjuk, sokaknak, köztük felsőfokú végzettségű közszolgálati dolgozóknak is elemi, filléres gondjaik vannak. Az ok tehát az, hogy gyalázatosan rossz a hazai átlagbér, az OECD legfrissebb kimutatása szerint Csehországban 25 372, míg Magyarországon 22 576 – a listavezető Luxemburgban viszont 63 062 dollár.
A nyomor emlegetése demagógiának tűnhet, sok ember számára azonban valóban az a kérdés, hogy a BKV – illetve helyi tömegközlekedési – bérletet kérjen a vállalatától, avagy ne ezt válassza, hanem inkább havonta néhány alkalommal megebédeljen normálisan más juttatásból, viszont árgus szemekkel lesse minden nap minden járművön az ellenőrt.
A gyötrő emberi problémák súlyához képest a kormány igen könnyedén nyúlt a kedvezmény-rendszerhez. Megint átgondolatlanul, előkészítetlenül, mindenféle egyeztetés nélkül terjesztette elő a munkavállalókat érzékenyen érintő módosítási tervezetet. Töröljük el a kedvezmények többségét – mondják nagyvonalúan –, mert a munkáért bért kell adni, nem mindenféle jegyeket. És a helyzet azért lehetetlen, mert ebben van igazság, sőt a dolgozók többsége is azt mondja, hogy ide a pénzt a zsebembe, ne a kártyákkal vacakoljunk. Csakhogy bért viszont nem adnak, a közszolgálatokban sem, ahol pedig ők határozzák meg az illetményt, csak évenként egy-két ágazatban csepegtetnek nagy nehezen valamit (a tervek szerint 2019-ben is ezt teszik); a versenyszférában pedig ez jórészt nem is a kormányon múlik.
A törvényjavaslat szerint megszűnne többek között a lakáscélú munkáltatói támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, a diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói juttatás adómentessége. Egyedül a SZÉP kártya maradna kedvezményes juttatási lehetőség.
Elvileg támogatná a kormány, hogy az elvesző cafetéria összeget a dolgozó bérben kapja meg. Az ötlet nem rossz, csak a torka véres egy kicsit. Ha nem bruttósítják fel az eddigi kedvezményt, azaz nem adják hozzá azt, ami eddig az adókedvezményből keletkezett, akkor a dolgozó így is rosszul jár. Továbbá: akarja-e és tudja-e ezt a béresítést garantálni az állam a magán vállalatoknál? És ő maga a közszférában? Ha itt-ott egy-egy munkahelyen tényleg „felbruttósítva béresítik” az eddigi béren kívüli juttatást, akkor ott igazságtalanul magasabb bérek keletkeznek, mint ahol korábban a munka színvonalától független okok miatt (pl. szegény önkormányzat a fenntartójuk) nem sikerült semmiféle cafetériát biztosítani. Ez a leghatározottabban sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, különösen a közszolgálatokban, ahol ugyanolyan munkakörben és végzettséggel dolgozók egy részének volt, más részének semmiféle kedvezményes juttatása nem volt és nincs ma sem.
A legnagyobb gond, hogy az így kedvezmények árán, nagy nehezen összehozott szerény béremelés következtében a dolgozó összjövedelme nem emelkedne, mert közben elveszti azt, amit nyert eddig a cafetériával, ugyanakkor ez a változás elfedi azt a tényt, hogy nem történik valóságos béremelés. Hiába vannak tehát valós érvek is a kicsit bonyolult mai adókedvezmény-rendszer ellen, a jelenlegi javaslat ma, ebben a nyomorban nem elfogadható. A dolgozó talán maga sem veszi észre, de rosszul jár. 
Az intézkedés egyéb hátrányokat is okozna. Maga a „cafetéria” elnevezés azért született, mert az egyes kedvezmény-lehetőségek között úgy választhat a dolgozó, mint a kávéházban a kínált termékek közül. A tervezett csökkentés véget vetne a cafetéria e vonzó sajátosságának is, de egyúttal a rendszer legfontosabb funkciójának betöltését is veszélyeztetné. A cafetéria: a munkavállalók részére biztosított kedvezményes természetbeni juttatás, ami az adott munkaadó foglalkoztatási értékét is növeli, a munkavállaló számára is előnyös, ugyanakkor társadalmilag is hasznos célt szolgál, ezért az állam bizonyos mértékű adó- és járulékmentességgel segíti a fenntartását. Ez a társadalmilag hasznos cél azonban nem lehet az ország minden közintézményénél és magánvállalatánál, valamint minden egyes dolgozójánál ugyanaz.
Végül pedig külön gond, hogy a tervezett eltörlések egy jó része kifejezetten a fiatalokat sújtja. A hazai fizetések elsöprően nagy hányadából nem lehet lakást vásárolni, egzisztenciát teremteni, és igen nehéz a diákhitelt törleszteni. Azzal, hogy a kormány megvonja az e feladatok megoldásához adható kedvezményes támogatás lehetőségét, konkrét anyagi hátrányt is okoz, de az érzéketlenségét is deklarálja. Félő, hogy emiatt még többen hagyják el az országot, hogy külföldi jövedelemből teremtsék elő az itthon megoldhatatlan feladataik fedezetét.
Fenti okokból a hat magyar szakszervezeti konföderáció – némi egyszerűsítés mellett – egyhangúlag a főbb kedvezmények megtartását szorgalmazza.
A jelenlegi javaslat ma, ebben a nyomorban nem elfogadható. A dolgozó talán maga sem veszi észre, de rosszul jár
2018.07.04 09:00
Frissítve: 2018.07.04 09:14

Odavan a cafetéria, de megmarad az Erzsébet-utalvány

Publikálás dátuma
2018.07.20 22:19

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A kormány szerint a "biztonságos növekedés" büdzséjét fogadták el pénteken. A 360 milliárd forint tartalék azt mutatja, van benne kockázat.
Délutánra időzítette pénteken a 2019. évi költségvetés elfogadását Kövér László házelnök, hogy az országgyűlési szavazás során – hála a frissen vásárolt katonai repülőgépnek – a kormányfő, és a vele Izraelbe tartott miniszter-képviselők is leadhassák voksukat a végszavazás során. Így a kormánypártok 128 támogató és az ellenzékiek 56 nemleges szavazatával fogadták el a jövő évi büdzsét.  Az ülésteremből távozó Orbán Viktor miniszterelnök elzárkózott attól, hogy a rá váró újságíróknak a képviselői tiszteletdíj emelésére, illetve a tartósan betegek otthonápolási díja összegének rendezésére vonatkozó kérdéseire válaszoljon. Arra hivatkozott, hogy amit a média képviselői elkövetnek az kollektív zaklatás, és azzal hárította el a válaszadást, hogy majd egy év végi sajtótájékoztatón térjenek vissza erre. Egyébként mind a két kérdés elhangzott Varga Mihálynak a jövő évi költségvetésről szóló törvény elfogadása után tartott tájékoztatóján. A képviselői tiszteletdíjak 18 százalékos emelését a miniszter méltányosnak tartotta, mert például a rendvédelmi dolgozók az elmúlt öt évben 50 százalékos fizetésemelésben részesültek. A miniszteri bérek emeléséről pedig kijelentette, hogy az a kormányfő döntési jogköre, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A minimálbért sem elérő otthonápolási díj rendezésével kapcsolatban a tárcavezető nem zárkózott el a megoldástól, a miniszterelnök az emberi erőforrás minisztert bízta meg, hogy tárgyaljon az érdekeltek képviselőivel, és ősszel megszülethet a kedvező döntés, bár a mértékekről nem esett szó. Varga Mihály érzékeltette, hogy az a 10-20 milliárd forint, ami szükséges lehet, rendelkezésre áll. Az érintettek képviselőinek egy csoportja a költségvetés elfogadása után tüntetést szervezett az Országház előtt. Ami a 2019. évi központi költségvetési törvényt illeti, arról Varga Mihály azt mondta: a 800-at is meghaladó módosító indítványból csak elenyésző számút fogadtak el – az ellenzékiek közül egyet sem –, így ezek érdemben nem változtatták meg a büdzsé főösszegét, mind a kiadás, mind a bevétel 30 milliárd forinttal lett magasabb. A legtöbb adókedvezmény a családoknak és a csapatsportot támogató cégeknek jár továbbra is, honvédelemre és biztonsági kiadásokra pedig jóval több pénz jut az ideinél. Hivatkozási alap a „tömeges migrációs veszély elhárítása”. A tárcavezető szerint a cél továbbra is a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a folyamatos, stabil gazdasági növekedés. 2019-re a kormányzat, mint ismeretes, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az államháztartási hiány a kormány várakozásai szerint a GDP 1,8 százaléka lesz, az infláció mértéke pedig 2,7 százalékos. 
Varga Mihály elismerte, hogy a költségvetés készítésekor legalább 10 forinttal alacsonyabb euróárfolyammal számoltak. Azonban úgy vélte, hogy ilyen hullámzó kurzus mellett nem könnyű rögzíteni a megfelelő értéket. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a különböző makrogazdasági folyamatok kiegyenlítik a drágább forint okozta hiányt: az importot az export, az idegenforgalomban a ki- és a beutazók költéseinek különbsége, no és a magasabb infláció. Ilyenformán a miniszter szavai szerint nem izgulnak az árfolyam alakulása miatt, a forint gondját a jegybank Monetáris Tanácsára hagyják. Hozzátette: azért emelték meg a tervezettnél másfélszer nagyobb mértékben a tartalékokat 350 milliárd forintra, ha mégis negatív lenne a szaldó, akkor ez kompenzálná.    A miniszteri tájékoztatón szóba kerültek az adótörvények is. A cafetéria-rendszer szűkítését célszerűnek tartotta Varga Mihály:
szerinte a növekvő bérek kompenzálják a dolgozóknál azt, hogy ha a béren kívüli juttatások elmaradása miatt jövedelemkiesés lenne.
Büszkén jelentette be, hogy akadt olyan érdekvédelmi szervezet – az MGYOSZ, valamint az éttermi, szállodai cégek képviselői –, amely támogatta a kormány szándékait. A Népszava az Erzsébet-utalvány jövőjéről érdeklődött. A miniszter szerint a cafetéria-rendszer szűkítése ellenére adható ez a juttatás, vagyis nem szűnik meg az államosított utalványnak ez a formája. Szakértők szerint a kormány feltehetően abban gondolkodik – hogy a nyugdíjasok karácsonyi juttatása mellett – az állami dolgozók ebben a formában kapják az év végi jutalmukat majd, mert így az utalványokat forgalomba hozó rendszer tekintélyes jutaléka megmaradhat.  Azt nem sikerült megtudni, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsa mikor csökken 19,5 százalékról 17,5 százalékra. A törvény ugyanis talányosan fogalmaz, mert a 6 százalékot meghaladó reálkereset növekedést követő második negyedévhez köti, a mérséklést – így ez leghamarabb 2019. második félévének első napja lehet. A nyugdíjak jövő évi emelésének mértéke 2,7 százalékos lesz, és nagy valószínűséggel a nyugdíjasok idén is kapnak prémiumot.  Varga Mihály biztosra veszi, hogy ősszel az adótörvényekhez hozzá kell nyúlni, az időközben biztosan megszülető uniós direktívákat át kell vezetni a hazai jogszabályokon.

Cafeteria: tiltakoznak a szakszervezetek

Határozottan tiltakozik a cafeteria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A konföderáció köztársasági elnökhöz fordul és arra kéri majd, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy miként kényszerítheti a politikusokat a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására - írják közleményükben.  A MASZSZ sérelmezi, hogy megszűnik például az eddig készpénzben kifizethető százezer forintos juttatás, az albérleti támogatás, az utazási támogatás, a lakás- vagy diákhitelek visszafizetéséhez nyújtható támogatás adómentessége is. A SZÉP-kártyán továbbra is adhatnak a munkáltatók szálláshelyek igénybevételére évi 225 ezer forintot, a vendéglátóipari szolgáltatásokhoz 150 ezer forintot, míg az egyéb szabadidős szolgáltatásokra, például színházjegyek, múzeumi vagy strandbelépők vásárlására 75 ezer forintot. A legfeljebb 450 ezer forintos kedvezményes adózási feltételek mellett kifizethető keret tehát nem változik, de a munkaadók, illetve a munkavállalók nem válogathatnak, hogy ezt milyen célra kívánják igénybe venni. És az sem változik, hogy a közszférában kétszázezer forint lehet ez a juttatás, ami meglehetősen igazságtalan.  A parlamenti fideszes többség ezzel nagyjából kimondta a cafetériára a halálos ítéletet is, mert ennek így egyszerűen nincs értelme. A munkavállalók a rekreációs célok mellett talán jobban örülne például az iskolakezdési támogatásnak, a szabadon felhasználható százezer forintnak vagy az utazási, hiteltörlesztési támogatásnak. 

2018.07.20 22:19
Frissítve: 2018.07.23 11:35

Munkaerőhiányt teremt a csökkenő cafetéria

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:12
Végül csak a SZÉP-kártya marad Fotó: Népszava/Üveges Zsolt
Fotó: /
A változások közel kétmillió embert érintenek. A cafetéria csökkentése miatt nőhet mobilitás, ami tovább fokozhatja a már most is komoly munkaerőhiányt.
Tiltakoznak a munkavállalók az ellen, hogy a cafetéria-elemek szűkítéséről szóló törvényjavaslatot változatlan formában fogadhatja el a parlament, azaz a kormány nem vette figyelembe a szakszervezetek javaslatait. Ezzel a dolgozók fizetésének csökkentéséről szavaznak a honatyák. Több mint 20 ezer cég ad cafeteriát a munkavállalóinak, a változások közel kétmillió embert érintenek. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke kedden Salgótarjánban emlékeztetett arra, hogy a jogszabálytervezet vitájában a törvényalkotási bizottság ülésén nem kapott szót, így ezért nyílt levelükben szólítják meg a pénteki végszavazás előtt a döntéshozókat, hogy „ne vegyenek részt a nettó jövedelmek csökkentésében”. Azt is bejelentette, hogy kikérik majd a szavazási jegyzőkönyvet, így, ha februárban azt látják a dolgozók, hogy elvonták az iskolakezdési támogatást, az albérleti hozzájárulást, akkor tudják, hogy kik azok a képviselők, aki „ezt megszavazták, és elvették tőlük”. A törvényjavaslat megemeli a munkáltatói hozzájárulások adóterheit, csupán a Széchenyi Pihenőkártya zsebeibe történő befizetésnél marad a kedvezményes adókulcs, a többi korábbi juttatás vagy megszűnik, vagy a bérekkel azonosan adóznak majd januártól.
Kordás László közölte: az érdekegyeztető tanácsban azt javasolták, hogy a kormány három ponton változtasson álláspontján: egyrészt maradjon meg az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetések kedvezménye, másrészt maradjon meg a határon belüli mobilitást segítő kedvezmény, a harmadikként pedig a diákhitel és az iskolakezdési támogatás kedvezményének megtartását kérték.  A településüzemeltetésben dolgozó több, mint 10000 munkavállalót tömörítő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 Ifjúsági tagozata is úgy véli, hogy a cafetéria csökkentése kihathat az egyébként könnyebben mozduló és költöző fiatal munkavállalók mobilitási hajlandóságára és tovább fokozhatja a munkaerőhiányt. Már nem csak Nyugaton vagy a fővárosban, hanem az ország egész területére kiterjedően sincs és még inkább nem lesz köztisztasági járműkezelő, iparigép-kezelő, de már utcaseprő sem. A szakszervezet csatlakozik a MASZSZ kezdeményezéséhez. 
Témák
cafeteria
2018.07.17 21:12