Orbán megismétli a nagy vízrendezési trükköt

Publikálás dátuma
2018.07.05 06:00

Fotó: valivolgy.ovf.hu/
Több mint kétmilliárd forintot kap Mészáros Lőrinc cége a Felcsút környéki Váli völgy vízrendezésére. 2001-ben ezt a feladatot 2,7 milliárd állami forintért egyszer már elvégezték.
Amikor az áprilisi választás után Tessely Zoltán megkapta újabb kinevezését a „Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosi” pozícióra, már lehetett sejteni, hogy a kormány újabb jelentős pénzköltésre készül a miniszterelnök számára különösen fontos, Felcsútot is magában foglaló térségben. Nem kellett rá sokáig várni, hogy a költekezés valóban beinduljon: mint a 24.hu megírta, a Mészáros Lőrinc-féle Mészáros és Mészáros Kft. a „Váli-völgy vízrendezési feladataira” 2,4 milliárd forint EU-s forrást kap. A szóban forgó uniós projektről hosszú leírás olvasható a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság honlapján, két dolog azonban hiányzik belőle: nem indokolják meg, hogy miért kell erre az országos viszonylatban kevéssé ár- és belvízveszélyes területre kiemelten költeni, és nem említik azt sem, hogy ugyanezt a feladatot – szintén közpénzből – az első Orbán-kormány idején egyszer már elvégezték.
A parlament 2001 decemberében, nem sokkal a közelgő választások előtt fogadta el „a helyi önkormányzatok 2002. évi új címzett támogatásáról” szóló törvényt, amelyben külön sorként szerepelt egy 2,7 milliárd forintos összeg a „Váli-víz völgye (Alcsútdoboz, Felcsút, Kajászó, Óbarok, Tabajd, Vál) felszíni vízelvezetése” feladataira. Magyarországon egyáltalán nem jellemző, hogy egy-egy térség vízrendezésére ilyen sűrűn pénzt ad az állam – ha a 2001-es projektet 17 év múlva gyakorlatilag meg kell ismételni, az két dolgot jelenthet: vagy elrontották a korábbi beruházást – és így az nem érte el a célját –, vagy pedig forrásfelhasználásnak van egy másik, nem vízügyi természetű célja is.
A 2001-es üggyel rengeteget foglalkozott a sajtó, utóbb parlamenti vizsgálóbizottság is alakult rá, részben az eset sajátos körülményei miatt, részben pedig azért, mert az a projekt bizonyíthatóan hozzájárult az Orbán-család gazdagodásához. Az első botrány – még az első Orbán-kabinet hivatali idejében – amiatt pattant ki, mert a Váli-völgy vízrendezését semmilyen sürgető körülmény nem indokolta (nem szerepelt a leginkább ár- és belvízveszélyes területek prioritási listáján). Sőt, az említett vizsgálóbizottság jelentése megállapította: országosan „a támogatással a hasonló célra az adott évben megszavazott teljes összeg mintegy 90 százalékát egyetlen, még Fejér megyén belül sem a legkritikusabb vízügyi helyzetben lévő kistérség kapta. Ez az adott évben megszavazott legnagyobb összegű támogatás, mégpedig kirívóan alacsony, 10 százalék önrész felmutatása mellett”.
Azt is rögzítették, hogy „a végrehajtott vízügyi beruházást követően a térségben a termőföldárak jelentősen megemelkedtek; 2005-ben mind Alcsútdobozon, mind Felcsúton az átlagos földárak 150 százalékkal voltak magasabbak, mint 2002-ben, ezalatt a megyei átlagár csak 84 százalékkal növekedett”. A dokumentum szerint ez az értéknövekedés tízmilliós nagyságrendű hasznot jelentett a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó nevén lévő földek esetében. Ezekhez a területekhez a vizsgálóbizottság jelentése szerint 6 millió forintért jutottak hozzá, ám 2005-ben már 34,3 millió forint volt a forgalmi értékük. Jól járt maga Felcsút is, ahol az országban másutt nem látható, terméskővel kirakott esővízcsatornák és térkövezett egyen-kocsibeállók létesültek a költségvetési támogatásból.
 Hasonló értéknövekedés az újabb, ezúttal uniós forrásból megvalósuló beruházás kapcsán is bekövetkezhet. A mostani helyzetet az teszi a 2001-esnél is érdekesebbé, hogy a 2010-es kormányváltást követően mind Orbán Viktor, mind Mészáros Lőrinc családja újabb jelentős földterületeket szerzett meg az érintett térségben. A volt felcsúti polgármester például 1000 hektárt, a miniszterelnök 13 hektárt, míg veje, Tiborcz István 500 hektárt vásárolt.
Vagyis amennyiben az EU-finanszírozású projektnek köszönhetően a birtokaikon nő az ár- illetve a belvízbiztonság vagy az öntözhetőség, akkor a kivitelező Mészáros-cég profitjától függetlenül is ők lehetnek a hamarosan induló, szakmai szempontból (a 2001-es költésekre, illetve a régió alacsony veszélyeztetettségére való tekintettel) duplán indokolatlan KEHOP-beruházás legnagyobb nyertesei.

Az OLAF-ot is érdekelni fogja

Az EU csalás elleni ügynökségéhez, az OLAF-hoz fordul a Felcsút környéki területek vízrendezésének uniós támogatása miatt Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. A készülő beadvány szerint önmagában is nehezen indokolható, hogy egy költségvetési pénzből egyszer már megfinanszírozott és véghezvitt beruházást az EU-val újra kifizettessenek. A projektnek ugyanakkor van (vagy lehet) egy összeférhetetlenségi vetülete is, ha kimutatható, hogy a támogatási döntés a miniszterelnöki család, illetve a kivitelezést elnyerő Mészáros-cég tulajdonosa, Mészáros Lőrinc gyarapodását (is) szolgálja. Ide kapcsolódik a harmadik problémakör, vagyis a beruházás indokoltságának vizsgálata (azaz annak a kérdésnek a föltevése, hogy amennyiben a magyar állam és az EU Magyarországon felszíni vízrendezésre költi az adófizetők pénzét, akkor az valóban Felcsút körül hasznosul-e a legjobban, ott van-e a legnagyobb szükség a beavatkozásra). Erről sokat elárul a KEHOP-projekt indoklása, amely olyan érveket sorol fel, mint „az élhetőség tartós biztosítása Magyarországon, a természeti értékek és kulturális kincsek megőrzése, a lételemeknek tekinthető természeti erőforrások (a termőföld, az ivóvíz, a biológiai sokféleség) és az emberi egészség kiemelt védelme (...) a hirtelen lezúduló esőzések hatásaiból eredő vízminőségi kockázatok csökkentése”: alig van olyan négyzetméter az országban, ahol ezen indokok alapján ne lehetne némi EU-támogatást elkölteni.

Témák
vízügy
2018.07.05 06:00
Frissítve: 2018.07.05 06:04

Pénz nélkül csak kommunikációs terápia az új rákprogram

Publikálás dátuma
2018.07.23 07:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
Beismerik az elmúlt évek egészségpolitikájának kudarcát az onkológiai intézetben készült, lapunk birtokába került nemzeti egészségprogramban. Új tervek vannak, pluszpénz nincs – évente 32-33 ezer ember hal meg rákban.
Főként az ellátás és a finanszírozás koncentrálását, eszközök beszerzését és a szervezett szűréseket szorgalmazza az onkológiai intézetben készült nemzeti egészségprogram. Ezzel látják megváltoztathatónak azt a helyzetet, hogy a magyarországi rákhalálozás adatai a legriasztóbbak az Európai Unióban. 2030-ig legalább tíz százalékkal javítanák ezt a mutatót.
A jövőben a megyei kórházba fogják utalni a tumorgyanús betegeket, mert ezzel elérhető lehet a két hét alatt felállított diagnózis, mondta pénteken az InfoRádió Aréna című műsorában Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Ennek a bejelentésnek a hátterét világítja meg az a Népszava birtokába kerül dokumentum, amit nemzeti egészségprogramként néhány hete nyújtott át az onkológiai intézet vezetője miniszterré avanzsált elődjének. Mint emlékezetes: a humán tárca új vezetője a főbb halálokokhoz kötődő öt országos intézet vezetőjét kérte fel programalkotásra, az ő anyagaikat fésülik majd össze az új népegészségügyi programmá.
Az onkológiai intézetben készült, Magyar Nemzeti Rákellenes Program nevet viselő 104 oldalas terv készítői is elismerik azt az egészségpolitikai kudarcot, hogy nemcsak az unióban, de az OECD országok között is nálunk hal meg arányaiban a legtöbb ember – évente 32-33 ezer – rákban. Tizenkét év alatt a férfiaknál hatezerrel, a nőknél nyolcezerrel nőtt a gyógyításra szorulók száma. A bőrdaganatokat nem számítva a férfiaknál a tüdő-, a nőknél a mellrák a leggyakoribb. Az elmúlt másfél évtizedben a nők között is másfélszerése nőtt a tüdőrákosok száma.
A dokumentum készítői arra figyelmeztetnek, ha a megelőzést nem erősítik meg, akkor az elkövetkezendő években 1000 fiú újszülöttből 313, ugyanennyi lányból pedig 149 még 75 éves kora előtt rosszindulatú daganat miatt hal meg.
Javítani kell a statisztikai adatgyűjtést is. Ugyan már több mint 18 éve működik a Nemzeti Rákregiszter, amelybe 117 kezelőhely küld adatot, de ezek megfelelő informatikai háttér hiányában megbízhatatlanok. Emiatt azokat a pontokat is nehéz meghatározni, amelyeken javítani lehetne – derül ki a szövegből. A daganatok 95 százalékát a környezeti ártalmak okozzák. Így a betegségre hajlamosítók közt ott van a szennyezett környezet: a levegő, a talaj, a víz, és a tápláléklánc minden elme rákkeltő anyagokkal terhelt. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a szénhidrát-, és zsírdús táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a mértéktelen napozás pedig tovább növelik a daganatok kialakulásának esélyét. 

A szűrés mindenek előtt

Mindezzel együtt a dokumentum az elsődleges megelőzéssel – az életmódváltoztatással, az egészségesebb környezet megteremtésével, az iskolázottság növelésével – nem túl sokat foglalkozik, inkább a szervezett szűrővizsgálatokkal csökkentené a megbetegedések és a halálozások arányát. Így ismét hangsúlyozzák: ösztönözni kellene a nők, különösen, hogy a 45 év felettiek minél nagyobb számban vegyenek részt mell-, és méhnyakrák szűréseken. A készítők határozottan állítják, hogy 2018-ban már biztosan elindul a vastagbélrák-szűrőprogram (az epidemiológusok ezt a szűrést tartják a leghatékonyabbnak a megelőzésben az összes egyéb hasonló program között, ennek ellenére több évtizede nem sikerül ezt bevezetni Magyarországon). Új vizsgálatként – Európában szinte elsőként – ajánlanák az úgynevezett alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrákszűrést. Az 55-75 éveseket hívnák be, illetve a kockázati csoportba sorolnák a sokat cigarettázókat és a kevesebb mint 15 éve leszokott dohányosokat. Így évente 200 ezer embert vizsgálnának meg. Ezzel kapcsolatban Magyarországon már 2014 óta tart egy kísérleti program. Szervezett szűrőprogrammá azonban legkorábban 2022-re válhat, ennyi idő kellene ahhoz, hogy az országban legyen legalább 25-30 szűrőállomáson gép és szakember. Az anyagot írók becslése szerint csak ezekre az eszközökre 12-13 milliárdra lenne szükség. Az alkalomszerű szűrésekben az üzemorvosoknak, a fogorvosoknak, az urológusoknak és a bőrgyógyászoknak is jutna feladat. Nekik a szájüregi, a prosztata és a bőrdaganatokra kellene időben rátalálniuk.

Mindenki a rákcentrumokba

A munkaanyag kitér arra is, hogy a jelenlegi ellátórendszer nem tökéletes. Az Onkológiai Intézet szakemberei azt javasolják: szervezzék újra az ellátórendszert. Daganatos beteget a jövőben csak a feladatra kijelölt centrum kezelhetne. A háziorvosok, a szakrendelések, az egyéb kisebb kórházak legfeljebb a rák megelőzésében, a betegség korai felismerésében, a gyógyulók rehabilitációjában, illetve az úgynevezett palliatív, azaz már csak a tünetek enyhítését szolgáló ellátásban juthatnának szerephez. A jövőben a rákgyanús betegeket viszont már első körben a megyei centrumokba kellene utalnia valamennyi orvosnak. Vállalva azt is, hogy meggyőzik a beteget arról, hogy muszáj messzebbre utaznia. (Arról, hogy ennek költségeit ki viseli, nincs szó anyagban. Szegényebb országrészekben már ma is problémát jelent az orvos fölkeresése, ha az más településen rendel.) A daganatos kezelésekért csak a kijelölt centrumok (39 intézmény) kaphatnának finanszírozást, ott viszont ellátási korlát nélkül gyógyíthatnák a betegeket. A javaslat növelné az esetekért járó díjakat is. Hogy pontosan ehhez mennyivel több pénzre volna szükség, azt nem részletezik, a javaslat készítői úgy vélik: ehhez elegendő lehet, ha a most daganatos kezelést elszámoló, ám arra nem kijelölt intézményektől elvonják az ilyen finanszírozást. Egyebek mellett a különböző onkológiai műtétek végzését is licenc-vizsgához kötnék.  A közös szakmai honlap és tudományos kutatási alap létrehozását, valamint a gyógyszer-finanszírozás átalakítását is szorgalmazó Magyar Nemzeti Rákprogram mellé nem készült összegző költségvetés. Így nem is tudni, hogy az mennyibe kerülne. A jövő évi költségvetésben sincs dedikált forrás se a daganatos, se a másik négy – a gyermekkori, a mozgásszervi, a szív- és érrendszeri valamint a mentális – betegségre készült nemzeti program megvalósítására.

29 onkológiai centrum

Jelenleg 39 intézmény végzi a daganatos betegek kórházi ellátásának 93 százalékát, a járóbeteg kezelések 70 százalékát, ezek közül 29 onkológia centrum. A fekvőbetegek ellátásának hiányzó hét százaléka további 98 kórház valamelyikében történik. A szakrendelések 30 százalékát 350 intézmény adja.

Szerző
2018.07.23 07:30
Frissítve: 2018.07.23 07:30

Kicsit kínai és török is a magyar turul

Publikálás dátuma
2018.07.23 06:30
A DVTK már 2Rule-ban játszik
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A nemzeti sportruházat import alapanyagból készül. A Mészáros-érdekeltség továbbra is hazai gyártásról beszél, de konkrét varrodák felmutatásával még adós.
Kínai és török alapanyagból is készülnek Mészáros Lőrinc nemzetinek mondott sportruházati termékei – erősítette a Népszava információit a 2Rule (ejtsd: turul) termékeket készíttető Magyar Sportmárka Zrt. A javarészt, 70-80 százalékban külföldre vitt termelésről ugyanakkor továbbra is hallgat a társaság, lapunk többszöri kérdésére sem árulták el azt, hogy hol gyártatnak. Annyiban érthető a 70 százalékban Mészáros-tulajdonú cég titkolózása e kérdéskörben, hogy korábban magyar munkahelyek létrehozását, a „magyar könnyűipar felélesztését” ígérték. És ha már hazai gyártás: a Magyar Sportmárka Zrt. megerősítette lapunk korábbi információit is, amelyek szerint messze nem az eredeti tervek szerint kezdték meg itthon a termelést. A cég vezetője és kisebbségi tulajdonosa, Kővári Ágnes a kormánysajtónak korábban azt mondta, hogy Kecskeméten, Jászberényben, Gombán és Rakamazon készülnek termékeik. Lapunk utánajárt ennek és szombati számunkba azt írtuk: Kecskeméten, Jászberényben erről nem hallottak, egy magyar gombai kisvállalkozóval már szerződést bontottak, Rakamazon pedig csak a titkolózás biztos. A hétvégén újra megkerestük a céget, amely információinkat nagyobb részt elismerve közölte: a gombai céggel valóban megszűnt az együttműködésük, a rakamazi gyárral pedig nem szerződtek még. Jászberény neve már nem is szerepelt közleményükben, megjelent viszont helyette Szombathely. A cég konkrétumok nélkül említést tett „még legalább három kisebb” varrodáról, valamint a kecskeméti helyszínről. A hazai gyártás anomáliái, valamint a külföldi termelési helyszínek körüli kitartó titkolózás persze csak adalék az abszurd ügyben: a cégnek ugyanis – mint arról már írtunk – nincs valódi központja, bemutatóterme, telephelyén a társaság neve sincs kiírva, a hétvégén „élesített” weboldalán pedig még tegnap este is csak a Dárdai Pál futballedzővel készített, „A turul életre kel” című reklámvideóra lehetett kattintani. Vagyis a piacgazdaságban egészen szokatlan módon a még épp csak életre kelő, megannyi kihívással küzdő turulnál továbbra is csak az ügyfélkör van rendben: tolonganak az adóforintok millióival megtámogatott – a Mészárosék kedvéért még az Adidasszal is szakító – NB I-es futballcsapatok (Haladás, Puskás Akadémia, Diósgyőr) és sportszövetségek a társaságnál.
2018.07.23 06:30
Frissítve: 2018.07.23 06:30