Elküldte alternatív javaslatait Palkovicsnak az MTA

Publikálás dátuma
2018.07.04 14:52
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Két verziót is kidolgoztak a költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állást foglalt az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációs koncepciójáról, és Palkovics László miniszter kérésére saját javaslatokat fogalmazott meg a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban – olvasható az MTA honlapján.
Az állásfoglalást és a javaslatokat az MTA június 29-én elküldte a miniszternek, majd eljuttatta az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának és Kulturális Bizottságának is.

Alapvető elvi fenntartások

Mint írják, a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) alapvető elvi fenntartásai és a gyakorlati megvalósíthatóságot illető kétségei vannak a 2019. évi költségvetési törvényjavaslat őt érintő részeit és az MTA törvény módosítására irányuló javaslatot illetően is. Álláspontját elnökségi határozatban is megerősítette.
Az MTA két alternatív javaslatot dolgozott ki, mindkettő maga után vonja a kormány által benyújtott MTA törvény módosítására vonatkozó javaslat és a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat módosítását.
1. alternatív javaslat
Ez az MTA által preferált megoldás. A lényege, hogy „az MTA törvény módosítására 2018-ban ne kerüljön sor, a 2019. évről szóló központi költségvetési törvényjavaslatot pedig úgy módosítsák, hogy az MTA címrendben szereplő MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek, MTA Támogatott Kutatóhelyek, illetve Fejezeti kezelésű előirányzatok továbbra is az MTA címsorai között szerepeljenek a 2018. évi költségvetés valamennyi alcímével, a 2019. évre vonatkozó tárgyalások szerinti összegekkel.
2. alternatív javaslat
Ez az MTA által kevésbé preferált megoldás, de úgy vélik, „a testületi állásfoglalások biztosította keretek között éppen elfogadható, s a megvalósíthatóságot, az intézményi működőképességet éppen nem veszélyeztető” javaslat.
A lényeg, hogy „az MTA fejezetben lévő MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek sor, az MTA Támogatott Kutatóhelyek sor, illetve a Fejezeti kezelésű előirányzatok sorokból az Infrastruktúra fejlesztés működési kiadásra előirányzott összege, és a Központi kezelésű felújítások című sorok továbbra is az MTA fejezetben szerepeljenek.”

Rendszeridegen megoldások

Az MTA kitért arra is, hogy üdvözli a kutatási alap létrehozására irányuló miniszteri kezdeményezést és kész együttműködni annak létrehozásában, működtetésében. Ugyanakkor fontosnak tartja azt is, hogy az akadémiai és egyetemi kutatóhelyek továbbra is pályázhassanak az innovációs alap forrásaira is, amennyiben meg tudnak felelni a kiválósági alapú pályázati céloknak.
Az ITM-hez való átcsoportosítás, majd a források visszajuttatása az MTA fejezethez az államháztartási rendszer szabályozásában rendszeridegen technikai megoldásokat igényelne, amelyek a bürokráciát növelik, a költségvetés átláthatóságát, transzparenciáját pedig egyáltalán nem segítik” – írják az MTA honlapján.
AZ állásfoglalás és a javaslatok itt olvashatók bővebben.
2018.07.04 14:52
Frissítve: 2018.07.04 15:04

Kicsit kínai és török is a magyar turul

Publikálás dátuma
2018.07.23 06:30
A DVTK már 2Rule-ban játszik
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A nemzeti sportruházat import alapanyagból készül. A Mészáros-érdekeltség továbbra is hazai gyártásról beszél, de konkrét varrodák felmutatásával még adós.
Kínai és török alapanyagból is készülnek Mészáros Lőrinc nemzetinek mondott sportruházati termékei – erősítette a Népszava információit a 2Rule (ejtsd: turul) termékeket készíttető Magyar Sportmárka Zrt. A javarészt, 70-80 százalékban külföldre vitt termelésről ugyanakkor továbbra is hallgat a társaság, lapunk többszöri kérdésére sem árulták el azt, hogy hol gyártatnak. Annyiban érthető a 70 százalékban Mészáros-tulajdonú cég titkolózása e kérdéskörben, hogy korábban magyar munkahelyek létrehozását, a „magyar könnyűipar felélesztését” ígérték. És ha már hazai gyártás: a Magyar Sportmárka Zrt. megerősítette lapunk korábbi információit is, amelyek szerint messze nem az eredeti tervek szerint kezdték meg itthon a termelést. A cég vezetője és kisebbségi tulajdonosa, Kővári Ágnes a kormánysajtónak korábban azt mondta, hogy Kecskeméten, Jászberényben, Gombán és Rakamazon készülnek termékeik. Lapunk utánajárt ennek és szombati számunkba azt írtuk: Kecskeméten, Jászberényben erről nem hallottak, egy magyar gombai kisvállalkozóval már szerződést bontottak, Rakamazon pedig csak a titkolózás biztos. A hétvégén újra megkerestük a céget, amely információinkat nagyobb részt elismerve közölte: a gombai céggel valóban megszűnt az együttműködésük, a rakamazi gyárral pedig nem szerződtek még. Jászberény neve már nem is szerepelt közleményükben, megjelent viszont helyette Szombathely. A cég konkrétumok nélkül említést tett „még legalább három kisebb” varrodáról, valamint a kecskeméti helyszínről. A hazai gyártás anomáliái, valamint a külföldi termelési helyszínek körüli kitartó titkolózás persze csak adalék az abszurd ügyben: a cégnek ugyanis – mint arról már írtunk – nincs valódi központja, bemutatóterme, telephelyén a társaság neve sincs kiírva, a hétvégén „élesített” weboldalán pedig még tegnap este is csak a Dárdai Pál futballedzővel készített, „A turul életre kel” című reklámvideóra lehetett kattintani. Vagyis a piacgazdaságban egészen szokatlan módon a még épp csak életre kelő, megannyi kihívással küzdő turulnál továbbra is csak az ügyfélkör van rendben: tolonganak az adóforintok millióival megtámogatott – a Mészárosék kedvéért még az Adidasszal is szakító – NB I-es futballcsapatok (Haladás, Puskás Akadémia, Diósgyőr) és sportszövetségek a társaságnál.
2018.07.23 06:30
Frissítve: 2018.07.23 06:30

Hatástalan a propaganda: nem akarjuk Paks 2-t

Publikálás dátuma
2018.07.23 05:55
Fotó: Bodajki Ákos
Fotó: /
Nincs hatás a lakosságra a paksi bővítés népszerűsítése érdekében elköltött állami tízmilliárdoknak: a Medián legfrissebb, ma nyilvánosságra kerülő közvélemény-kutatása szerint a többség változatlanul nem szimpatizál a beruházással. Az orosz közreműködést kétharmados elutasítottság övezi.
A Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője annak a reprezentatív közvélemény-kutatásnak az eredményét, amelyet a Medián készített a politikus megbízásából. A vizsgálat – az összes eddigi, az atomcégtől függetlenül készült felméréshez hasonlóan – azt tükrözi, hogy a magyarok többsége nem szeretné, ha orosz részvétellel új atomerőmű épülne Magyarországon.   A júniusi adatfelvételű kutatás legfontosabb következtetése, hogy a bővítést általánosságban is csupán a lakosság 41 százaléka támogatja, 51 százaléka pedig elutasítja. A tervnek egyedül a Fidesz-szavazók körében van minimális többsége, minden más társadalmi csoportban az ellenzők vannak többen. Ha pedig úgy teszik föl a kérdést, hogy akarják-e az emberek az orosz kivitelezésű, orosz technológiájú beruházást, már csak 31 százalék a projekt támogatottsága: még a Fidesz-szavazók közül is csak minden második ért egyet vele, az összes többi választói csoportban pedig elsöprő többségben vannak a tervet elutasítók. Az ellenzők aránya éppen abban a vidéki választói rétegben a legerősebb, ahol az ellenzék gyakorlatilag eltűnt az áprilisi választásokon: a vidéki városokban és a községekben csupán a választókorú népesség 28 százaléka támogatja az oroszokkal megvalósított beruházást, míg 63 illetve 65 százalék határozottan ellenzi.
Ennél is egyértelműbb a helyzet, ha az a kérdés, hogy milyen energiapolitikát kellene folytatnia a kormánynak. A megkérdezettek 82 százaléka szerint az államnak az atomenergia helyett a megújuló energiaforrásokat kellene támogatnia. Az atomenergiát csupán 13 százalék tartja támogatandónak, és a fideszes elkötelezettségű szavazók 72 százaléka is inkább a zöldenergiára szavazna.
Lapunk kérdésére, hogy miért működik a kormányzati agymosás, ha a migrációról és az idegenellenességről van szó, és miért nem működik az atomerőmű esetében, Jávor úgy vélekedett, hogy a magyar társadalomra régóta jellemző egy alapvetően konzervatív értékkészlet – „mindig is utáltuk a pirézeket” –, a kormány ezen a területen nem annyira alakítja, mint inkább kiszolgálja a közhangulatot. A jelek szerint ugyanakkor hasonlóan mély gyökerű az atomerőművektől való félelem. Ráadásul az atomról vannak saját kedvezőtlen tapasztalatok Csernobil miatt. -Úgy tűnik, hogy amiről a lakosság keveset tud, abban könnyebben befolyásolható. A magyar egy szorongó társadalom, a kormány pedig a bevándorlás ügyében rájátszik a félelmekre – hangsúlyozta. A politikus szerint ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az elmúlt években idehaza és az európai színtéren elvégzett szakpolitikai munka sem, amelynek következtében a tervezett bővítés környezetbiztonsági, energetikai és pénzügyi szempontból is megkérdőjeleződött: az antinukleáris attitűd mellé immár részletes, a félelmeket alátámasztó tényanyag is társul.
2018.07.23 05:55
Frissítve: 2018.07.23 05:56