Simicska már elhiszi, hogy Orbán 2030-ig maradhat

Publikálás dátuma
2018.07.04 21:38
Simicska Lajos (jobbra) és bizalmasa, Fonyó Károly a veszprémi kézilabdacsarnokban
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A harmadik fideszes kétharmad után a milliárdos úgy érezte, nincs esély Orbán Viktor leváltására demokratikus úton, ezért kivonul teljesen a közéletből.
Nyerges Zsolt megvásárolja Simicska Lajos és családja saját és közös tulajdonában lévő építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit - adta hírül egy közleményben maga Nyerges. A harmadik fideszes kétharmad után a milliárdos úgy érezte, nincs esély Orbán Viktor leváltására demokratikus úton, ezért kivonul teljesen a közéletből - értesült a Népszava. Nyerges Zsolt információink szerint tegnap Orbán Viktor bizalmasát, Vörös Józsefet is hívta telefonon, ami kormányzati hátszelet sejtet. Simicska Lajos céges pakkjának vételára - csak úgy, mint az üzlet minden más részlete - „szigorú üzleti titok”, de azt tudni lehet, hogy versenyhivatali eljárásokat már megindították. Nyerges Zsolt az érintett cégek egy részében tulajdonostárs, mások irányításában pedig vezető tisztségviselőként vett részt.
Többször is kereste Nyerges Zsolt a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR) felügyelőbizottságának keddi ülésén Vörös Józsefet, az FB elnökét a mobiltelefonján – tudtuk meg az ügyvéd egyik ismerősétől. Vörös József számos tisztséget tölt be a Fidesz gazdasági hátországában, ezen kívül Mészáros Lőrinc ügyvédje és a Felcsút Puskás Akadémia elnökségi tagjai is, Orbán Viktor egyik legbizalmasabb embere. Ez a tény azt sejteti, hogy Simicska Lajos teljes média-, és üzleti érdekeltségeinek megvásárlása Orbán Viktor legszűkebb környezetének tudtával és – legalább hallgatólagos – beleegyezésével történt.
Ha így van, akkor az egyértelműen arra utal, hogy az elmúlt hónapokban valamilyen háttéralku körvonalazódhatott Simicska Lajos és Orbán Viktor között, aminek kidolgozásában természetesen nem a kormányfő személyesen, hanem bizalmasai, vagy éppen a több forrásunk szerint is egy ideje a bizalmába aktívan visszakerülni próbáló Nyerges Zsolt vehetett részt.
Az alku tárgya a jelek szerint az lehetett, hogy Simicskától megfelelő áron – valószínűleg több tíz milliárdos nagyságrendről lehet szó – megveszik az érdekeltségeit, az oligarcha pedig „visszavonul”. Arról korábban a Népszava írt elsőként, hogy Simicska kormányközeli érdekeltségeknek adhatja el a közterületi reklámozással foglalkozó Publimont Kft-t, mivel a Fidesz-hátországban ilyen cég még nem volt, a teljes választási kampányt és sorosozást nagyrészt a francia tulajdonú JCDecaux felületein voltak „kénytelenek” végigvinni.
Arról is hallani lehetett már, hogy az alku része lehet az Orbán Viktor szemében szálka HírTV eladásáról is.

Simicska kezében robbant fel az atombomba

Véget érni látszik a Fidesz gazdasági hátországát felépítő és sokáig a párt legbefolyásosabb emberének tudott, harsány, öntörvényű üzleti zseniként ismert, kemény stílusáról és nem ritkán trágár kirohanásairól is emlékezetes Simicska közéleti pályafutása. A székesfehérvári születésű Simicska még gimnáziumi éveiből ismerte a nála valamivel fiatalabb Orbán Viktor miniszterelnököt, majd Fidesz-alapítókkal „egy brancsban volt” Bibó szakkollégiumában. Bár Simicska a Fideszbe sokáig nem lépett be, nemcsak, hogy a fiatal párt gazdasági háttéremberévé vált, a neve gyakorlatilag egybeforrott a Fidesz körüli céghálózat és a párt saját, médiájának a kiépítésével. Az első Orbán-kormány alatt rövid ideig APEH-vezér nagy visszatérője 2010 után következett el, amikor javarészt állami közbeszerzéseknek köszönhetően cégbirodalma Magyarország egyik legnagyobb üzleti tömbjévé vált, kormányzati lekötelezettjei és befolyása révén a nyilvánosságtól amúgy notóriusan rejtőzködő Simicskának a Radóc utcai irodájából közvetlen ráhatása volt az ország gazdasági döntéseinek jelentős részére. 2014 után azonban Orbánnal a viszonyuk elhidegült, majd ellenségessé vált, amire az ismert üzletember a maga módján reagált: szerinte az oroszokhoz húzó, diktatúrát építgető Orbánt nyilvánosan hazaárulónak nevezte, illetve trágár jelzők mellett emlegette. Később az üzletember kapcsán rendre felröppentek olyan feltételezések, hogy birtokában lehet olyan „atombombának”- kompromittáló információnak – ami Orbán rendszerének a végét hozhatja el, ám ilyennek a választási kampányban sem rukkolt elő Simicska. Végül saját birodalmára dobott bombát: előbb beszüntette az időközben szabaddá és kormánykritikussá lett jobboldali Magyar Nemzet, Heti Válasz és a Lánchíd Rádió finanszírozását, majd most eladta minden érdekeltségét.

„Egy ilyen kétharmad után Lajosban megerősödött a meggyőződés, hogy nincs értelme folytatni, Orbán Viktort valószínűleg nem lehet demokratikus eszközökkel leváltani” – magyarázta a milliárdos egyik ismerőse az ügylet mögött Simicska részéről valószínűleg meghúzódó lélektani tényezőket. Simicska Lajos környezetében meg vannak róla győződve, hogy az április 8.-i választásokon széles körű csalások történtek, egyébként döntetlen-közeli lett volna az eredmény. „Ebben az esetben lett volna értelme folytatni. De úgy, hogy a teljes ellenzék, a társadalom túlnyomó többsége is simán tudomásul veszi az eredményt, nincs értelme” – mondta forrásunk, hozzátéve: „Lajosban ráadásul az elmúlt időszakban megerősödött a meggyőződés, hogy a nemzetközi korszellem változásait nézve Orbán Viktornak valóban megvan az esélye rá, hogy 2030-ig hatalmon maradjon. Lajos akkor 70 éves lesz. Akkor már mit kezdjen? Akkor kezdje megújítani a magyar politikát?”.
A lelki tényezők mellett természetesen erősebben befolyásolhatták a döntést a gazdasági realitások: az áprilisi választások után rögtön bezárt Magyar Nemzetbe minden évben sok pénzt kellett betolni és bár a HírTV gazdaságilag nem állt ilyen rosszul, Simicska Lajos is tisztában volt vele, hogy a kábelszolgáltatók előbb-utóbb meghajolhatnak a kormányzati akarat előtt, és ha nem újítják meg lejáró szerződéseiket a tévével, akkor a csatorna működése ellehetetlenül. Ettől függetlenül persze a választások előtt, majd azt követően – amikor csoportos létszámleépítés keretében számos munkatársat küldte el – a HírTV vezetése folyamatosan azt kommunikálta a dolgozók felé, hogy mind Simicska elhatározása, mind a finanszírozási háttér stabil és még évekig kitart.

Nemrég Nyerges még menekült a cégvezetéstől

A titkolózás szintjére jellemző, hogy a mostanáig még működő, Simicska-érdekeltségű médiumoknál dolgozók is csak hírekből értesültek arról, hogy az üzletember feltehetően kiszállt az orgánumaik mögül. A legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy a Napi.hu 2017-es becslése szerint 32,5 milliárdos magánvagyonú Nyerges Zsolt miből tudta megvenni Simicska üzleteit és miért. Egy éve Nyerges még arról beszélt, hogy visszavonul a cégvezetéstől: akkor az index.hu-nak úgy nyilatkozott az addig Simicskával közösen vitt Közgéptől való távozásáról, hogy „egy nagyvállalat irányítása folyamatos figyelmet és rengeteg energiát követel, amit már nem akart vállalni”, belefáradt a cégvezetésbe, illetve ő a továbbiakban a hobbijainak kíván élni. Ehhez képest a Simicska-vagyon felvásárlása finoman szólva is komoly pálfordulás: szintén 2017-es becslés volt, hogy Simicska Lajos magánvagyona – amelybe elvileg a cégei is beleszámítanak – 80 milliárdos volt. Igaz, az Orbánnal történt, 2015-ös látványos szakítás óta alaposan megkopott a cégbirodalom csillogása: már a kenyértörés előtt is elapadóban voltak a közbeszerzéseken hasító Közgépet hizlaló állami források, utána pedig pláne elapadt az állami pénzcsap. Azonban még így is igen komoly, kiterjedt céghálóról van szó, melybe egyaránt vannak építőipari cégek (Közgép), továbbra is jól jövedelmező mezőgazdasági vállalkozások  (Hárskúti Mezőgazdasági Zrt., Mezort Zrt), reklám- (Mahír, Publimont) - és médiacégek, így többek között a közelmúltig Simicskáé volt az időközben bezárt, a 2014 után kormánykritikussá vált Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió, illetve a most is működő HírTv. Igaz, biztosat nehéz tudni, mivel rendkívül kusza, átfedésekkel teli céghálóról van szó, ahol nem mindenütt jelenik meg a cégpapírokban Simicska tulajdonosként. Jellemző mód a Simicska-birodalom vezérhajójának számító Közgépről is csak 2012-ben, egy közbeszerzési iratban benne maradt közlésből derítette ki a Népszabadság, hogy Simicska Lajos volt az akkor már százmilliárd forintnyi közbeszerzéseket megszerző cég tulajdonosa.

2018.07.04 21:38

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49

Rászorulók kapják a béremelést – ígéri az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.07.20 13:49
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még nem döntött, a Fidesz nem válaszol.
Karitatív célokra fordítaná a legtöbb parlamenti frakció azt a plusz forrást, amit a részben kényszerből megszavazott vagy elfogadott béremelés után kapnak – válaszolták az ellenzéki pártok a Népszava kérdésére. Először a Párbeszéd képviselője, Kocsis- Cake Olivio jelentette be, hogy bár nem támogatták a fizetésemelést, képviselőik jótékony célra – a vidéki autonóm közösségek vagy a független sajtó támogatására – ajánlják fel a fejenkénti plusz 200 ezer forintot.  
Az LMP a  bérválság közepén elfogadhatatlannak tartja a béremelést. „Képviselőink jótékony célra fogják fordítani a többletpénzt, és az általuk meghatározott prioritások alapján döntenek az összeg felhasználásáról, legyen szó többek között az otthonápolást segítő szervezetek vagy rászoruló egyszülős családok támogatásáról” - válaszolt a párt sajtóosztálya.
A Jobbik jelezte, képviselőik már parlamentbe kerülésük óta jótékonykodnak. 2016 óta pedig tiszteletdíjuk 10 százalékát saját karitatív szervezetüknek, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványnak adják, amihez „a megemelt fizetésekből még több jut” - vagyis, nem a béremelés teljes összegét küldik el a szeretetszolgálanak. Az említett alapítványt az ex szkinhed Sneider Tamás vezeti: a szervezet hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatását segíti, rászoruló családokat támogat, és nem mellékesen a szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom gyermektáborát is finanszírozza.  
A DK nemet mondott a kormánypárti indítványra, szóvivőjük, Gréczy Zsolt szerint karitatív célokra fordítják a bértöbbletet. „A DK Segít nevű szervezetünk évek óta részt vesz segélyakciókban, ezt a pénzt is ruhaosztásra, ételosztásra fogjuk fordítani” – mondta lapunknak Gréczy  
Az MSZP válasza kevesebb konkrétumot tartalmazott: „Az MSZP a július 30-i elnökségi ülésén dönti el, hogy milyen jótékony célra ajánlja fel a képviselői fizetésemelését” – üzente a párt sajtóosztálya. A Fidesz nem is válaszolt levelünkre.

Nyomás alatt szavaztak bérükől

A július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteriaelemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. A döntést az ellenzéken belül is megosztottság fogadta, tekintve, hogy a kormánypárt a frakciók támogatási rendszerének átalakításával részben belekényszerítette őket a béremelés megszavazásába (mint megírtuk, a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről). A szavazás után Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésben ment neki a béremelésre voksoló politikusnak, igaz, a HVG cikke szerint ő sem volt jelen a szavazás idején, a DK parlamenti frakciójának tagjai pedig ettől még ugyanúgy megkapják a pénzt.    Az LMP, a DK és Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak a javaslatra (a Párbeszéd esetében csak az MSZP-tag Burány Sándor nyomott igent), a Jobbik összes jelenlévő politikusa viszont megszavazta a kormánypárti indítványt. Az MSZP frakció harmada igennel, három tagja nemmel voksolt – hat tag pedig nem szavazott, köztük Tóth Bertalan pártelnök is, aki részt sem vett a szavazáson. A volt jobbikos, jelenleg független Dúró Dóra nemmel szavazott, ahogy a korábbi LMP-társelnök, jelenleg szintén független Hadházy Ákos is. A függetlenek közül csak az ex-Párbeszéd tag Bősze Anett tartózkodott. A kormánypárt természetesen igent mondott saját felvetésére, így a parlament 163 igen, 23 nem szavazattal és 1 tartózkodással  elfogadta a képviselői fizetésemelést. 
2018.07.20 13:49
Frissítve: 2018.07.20 17:16