Nem írta alá az államfő - Másodszor is megszavazták Macedónia új nevét

Most már kötelessége aláírni az elnöknek - de az alkotmány nem tér ki rá, mi van, ha mégsem így tesz. És nem ez lenne az első eset, hogy Gjorge Ivanov nem hajlandó tollat ragadni.

A macedón parlament csütörtökön másodszor is megszavazta az ország nevének megváltoztatásáról szóló egyezményt, miután az államfő az első alkalommal nem volt hajlandó aláírni a dokumentumot, és visszautalta azt a képviselőháznak - írja az MTI.

A szkopjei parlament először június 20-án ratifikálta az ország nevének megváltoztatásáról szóló, Görögországgal kötött egyezményt.

Másodszor - csak úgy, mint első alkalommal - a 120 tagú törvényhozás 69 képviselője szavazott igennel az egyezmény becikkelyezésére. Az ülésen nem vettek részt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) képviselői, akik alkotmányellenesnek tartják az egyezményt, mert az szerintük "semmibe veszi a macedónok nemzeti identitását".

A macedón alkotmányban viszont nem szerepel megoldás arra az esetre, ha az államfő másodszor se ír alá valamit. Gjorge Ivanov korábban nem írta alá az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtörvényt sem.

Zoran Zaev miniszterelnök erről az eshetőségről korábban azt mondta: ha a parlament elfogadja a névváltoztatást, majd azt az ősszel rendezendő népszavazás is megerősíti, és Gjorge Ivanov államfő mégsem lesz hajlandó aláírni a dokumentumot, akkor a szkopjei képviselőház kezdeményezni fogja az elnök visszahívását. Zoran Zaev azt is bejelentette, ha a népszavazás megbukik, lemond tisztségéről.

A mostani megállapodás értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot ezentúl a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is

az ország hivatalos nyelve a macedón, az ott élők nemzetisége macedón, állampolgársága pedig macedón/Észak-Macedónia állampolgára lesz. Az ország alkotmányát várhatóan még az idén módosítják.

A macedón és a görög miniszterelnök június 12-én jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésének módjáról. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. A feszültség forrása az volt, hogy Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé.