Nem menekült-, hanem politikai krízis

Publikálás dátuma
2018.07.06 10:39

Fotó: Shutterstock/
Az európai uniós tagállamok régi javaslatok felfrissítésével próbálkoznak, mert képtelenek egyezségre jutni az európai menekültügyi rendszer átfogó reformjáról — állítja Lucas Rasche kutató, a Jacques Delors Intézet berlini irodájának munkatársa.
Szerinte a múlt heti EU-csúcsnak az illegális migráció feltartóztatását célzó elhatározásai túl általánosak. A külső határok megerősítéséről szóló döntések pedig azt a legkisebb közös nevezőt jelentik, amiről a huszonnyolcak még meg tudnak állapodni. Bár az EU országaiban elbírált menekültkérelmek száma tavaly a felére csökkent 2015-höz képest, továbbra is a migrációs válsággal való riogatás uralja a politikai közbeszédet. Sokak szerint Európában nem menekült-, hanem politikai krízis van, amit a bevándorlók nyakába varrnak. “Nem Orbán Viktor az egyetlen politikai vezető Európában, aki hatékonyabb határőrizetet sürget. Ebben egyetért Magyarországgal Olaszország és Németország is” — válaszolta a kutató arra a kérdésünkre, hogy a magyar miniszterelnök győzelmének tekinthetők-e a csúcstalálkozó döntései. Emlékeztetett rá, hogy a tagállamok már 2015-ben megállapodtak az EU határőrizeti ügynökségének (Frontex) a megerősítéséről. Az Európai Bizottság a következő hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatában kezdeményezte a Frontex létszámának emelését, valamint a határok védelmére fordított kiadások jelentős növelését. “A Frontex állományát a tagállamok töltik fel, és a legtöbbjük elég lassan teljesíti a vállalását. A határvédelem megszilárdítása egyáltalán nem problémamentes” — magyarázta a kutató. Az uniós csúcs úgy döntött, hogy a tengerből kimentett migránsok menedékkérelmét az Európa partmenti országaiban felállítandó zárt menekülttáborokban bírálnák el. “Az úgynevezett ellenőrzött központok létrehozása azt jelentené, hogy a menedékkérőket gyakorlatilag bezárják. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogaikat, és biztosítsák a menekültstátuszhoz való jogukat! Másrészt ezeknek a táboroknak csak akkor van értelme, ha az EU-ban működik az áthelyezések rendszere. Ha valaki kedvező elbírálást kap a menekültkérelmére, akkor el kell dönteni, hogy hol fogadják be” — figyelmeztetett Rasche.

Szerinte hasonló aggályok merülnek fel az Európán kívüli menekülttáborok létesítésével kapcsolatban is. Ha a menedékkérők azt fogják látni, hogy áttelepítés útján nincs esélyük Európába jutni, akkor el fogják kerülni ezeket az Észak-Afrikában felállítani remélt állomásokat. Még nem akadt ország, amelyik vállalkozna a létrehozásukra. A menedékkérők EU-n belüli kötelező áthelyezéséről is rendelkező dublini rendelet reformjáról két éve nem tudnak megállapodni az EU28-ak, mindenekelőtt a visegrádi országok ellenkezése miatt. A kutató szerint emiatt jó esély van rá, hogy a dublini reformról szóló kompromisszum végül önkéntes hozzájárulásokon fog alapulni. "Jelenleg nem látok igyekezetet sem az EU, sem a tagországok részéről, hogy a visegrádi országok ellenére döntsenek. Azok az államok, amelyek nem hajlandók menekültek befogadására, pénzügyi, technikai, személyi hozzájárulással válthatnák ki ezt. A csúcson Angela Merkel német kancellár kétoldalú megállapodásokat kezdeményezett a másutt regisztrált, de Németországba érkezett menedékkérők visszaküldéséről. Ezzel gyakorlatilag megkerülnék a dublini reformról holtpontra jutott tárgyalásokat. De hosszabb távon szükség lesz az összes tagország egyetértését övező európai megoldásra” — fogalmazott Lucas Rasche.
2018.07.06 10:39

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49