Simicska kapitulációja után átrendeződik a médiapiac

Publikálás dátuma
2018.07.06 07:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
Sok a kérdőjel még a nagy visszavonulás bejelentése után, nem tudni például, hogy a megegyezésnek része-e az Index. Vannak ugyanakkor közvetett hatások is: például hetilappá alakulhat a Mandiner, vagy profilt válthat a Blikk – tudta meg a Népszava.
Egyelőre semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak a HírTv munkatársai arról, mi lesz a hírcsatorna sorsa azt követően, hogy Nyerges Zsolt tulajdonába került. A vállalkozó szerdán jelentette be, hogy Simicska Lajos minden gazdasági-, és médiaérdekeltségét megvásárolja. A szolnoki üzletember - aki egykor Simicska Lajos egyik legfontosabb partnere volt, de állítólag sosem szakította meg kapcsolatait a Fidesszel sem - az ügylet bejelentése előtti napon többször kereste Vörös Józsefet, Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc egyik legbizalmasabb emberét. Ez arra utal, egyeztetés folyt Orbán Viktor környezete és Nyerges Zsolt között a Simicska-portfólió megvételéről.
Arról a 444.hu írt először, hogy Nyerges Zsolt csak átmeneti tulajdonos lesz, a cégcsoport és a média hamarosan Mészáros Lőrincnél landol, de az információt egy kormányzati forrás lapunknak is megerősítette. (Arról, hogy a mezőgazdasági-, építőipari-, és egyéb érdekeltségek mely Mészáros-cégekhez kerülhetnek át és hogyan, lásd keretes írásunkat.)   A médiát illetően ugyanakkor számos nyitott kérdés van még. Egyrészt az, hogy egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó HírTv-nek lesz-e helye a volt felcsúti polgármester egyre kiterjedtebb médiabirodalmában. Arról lapunk számolt be elsőként, hogy Mészároshoz kerülhet a jelenleg Andy Vajna tulajdonában álló TV2, a Spíler TV és a többi kábelcsatorna, a Bors című bulvárlap, a Kisalföld valamint a Délmagyarország is. A médiapiacot tekintve a Fideszt a legjobban a Publimont nevű közterületi reklámcég érdekli, mert ha a cég kormányközelbe kerülne, akkor a plakátkampányokat nem kellene más társaságokhoz vinni. Sok a kérdőjel ugyanakkor az Index körül is, volt olyan, aki szerint ez már nem Simicska Lajos érdekeltsége és így a mostani ügylet sincs hatással a hírportálra – ezt nyilatkozta kérdésünkre Bodolai László, az Indexet tulajdonló alapítvány elnöke is –, egy kormányzati forrásunk ugyanakkor határozottan állította, hogy „az Index is az értékesített portfólió része”.

Közvetett hatások

Információink szerint  más változások is bekövetkezhetnek még a médiapiacon. Az egyik, hogy „a Nemzeti Együttműködés Lapjaként” hetilapot indíthat a jelenleg online formában működő Mandiner. A 2017. június 1.-től Tombor András tulajdonába került Mandiner az 1999-ben indult Utolsó Figyelmeztetés című hetilap utódja, bár a szerkesztőség alapítóiból mára sokan távoztak. Úgy tudjuk, már egy üzleti terv is készült a hetilap indítására, ugyanakkor a Mandiner környezetéből csak annyit mondtak lapunknak – nem cáfolva az üzleti terv létezését – hogy „a szerkesztőségben régi szándék egy minőségi hetilap életre hívása, de formális döntés erről még nem született”. Ha a piacra lépne, a Mandiner értelemszerűen a Heti Válasz olvasóit célozhatná meg, bár ugyanerre a piacra hajt a Magyar Hang is, amit a Magyar Nemzet egykori munkatársai készítenek. Érdekes változás köszönthet be a legnagyobb bulvárlap, a Blikk esetében is. A Ringier Axel Springer kiadó tulajdonában álló napilap jelenleg nem folytat direkt politizálást, bár inkább tekinthető kormánykritikusnak. Egy, a kiadó belügyeire rálátó forrásunk szerint a cégvezetés most azt tervezi, a Blikk határozottabb hangot üt meg a jövőben a kormánnyal szemben és a direkt politikai témák is megjelenhetnek a politikusi fizetéseken és hasonlókon túl, sőt, nem kizárt egy saját oknyomozó csapat felállítása sem. Érdekes módon emögött inkább üzleti megfontolások állhatnak: Ringier Axel Springer tulajdonolta Aktuality.sk szlovák hírportál (itt dolgozott a februárban menyasszonyával együtt meggyilkolt Ján Kuciák újságíró is) ugyanis azután vált egyre sikeresebbé a piacon és szerzett egyre több olvasót, hogy kritikusabbá vált a Fico-kormánnyal szemben és direkt politikai cikkeket, oknyomozó írásokat kezdett közölni. Persze nyilván nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az Axel Springer tulajdonolta Die Welt Orbán Viktor egyik legnagyobb német kritikusa. Nem érinti viszont az átalakulás az RTL Klubot, bár korábban arról is volt szó, hogy a Fidesz szívesen látná, ha a legnépszerűbb magyar csatorna tulajdonosa, a Bertelsmann-csoport távozását az országból. A Bertelsmann vezetői magával Angela Merkellel ápolnak szoros kapcsolatot, és most – amikor a Die Welt információi szerint Orbán Viktor újra szövetségest keres inkább a német kancellár személyében ahhoz, hogy az uniós költségvetést a V4-ek érdekeinek megfelelően írják át – a magyar kormánynak nem érdeke egy ilyen konfliktust generálni.

Vállalatfelvásárlással egyenes út a tőzsdére?

Ha igazak azok a G7 internetes honlap által közölt - meg nem erősített - hírek, hogy Nyerges Zsolt nagyvállalkozó azért vásárolta meg Simicska Lajos - mintegy 50 milliárd forintos eszközértékű - portfólióját, hogy az Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozónak, Orbán Viktor közeli barátjának adja át, akkor több forgatókönyv létezhet arra, hogy mi is lesz a mintegy 60 elemből álló vagyontömeg továbbértékesítésének sorsa. Abból érdemes kiindulni, hogy a portfólió 2010 óta - a G7 számításai szerint - 60 milliárdot hozott Simicska Lajosnak, akkor értékes vagyontömegről beszélhetünk. Valószínűnek látszik, hogy Simicska Lajos nem kívánt közvetlen kapcsolatba lépni Orbán Viktorral, sőt Mészáros Lőrinccel sem, viszont erre a szerepkörre Nyerges Zsoltot alkalmasnak vélte, mert mindkét oldallal kiegyensúlyozott a kapcsolata. Feltehetően - az egyébként szintén vagyonos Nyerges ekkora tőkét nem tudott megmozdítani, hitelt, pedig nem kívánt felvenni. Ezért Mészáros Lőrinc fizetheti ki a vételárat Nyerges Zsolt közreműködésével Simicskának. A portfólió agrár-, a média-, az építőipari és a reklámcégekből áll. Most az a kérdés, hogy hogyan szedhetik szét esetleg Mészárosék a Simicska-portfóliót. A Mészáros-érdekeltsége közül a legrégebbi, a Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt., amely 2017 decemberében jelentett be tőkeemelést, de a közelmúltban, a Ligetfürdő Kft. 100 százalékos üzletrészének megvásárlásával ezt a folyamatot lezártnak vette. A Konzum Nyrt. elsősorban turisztikai befektetésekre fókuszál, ezért nem valószínű, hogy a Simicska portfólióból idekerül vagyonelem. Ennél esélyesebb lehet a másik tőzsdén jegyzett Mészáros cég, az Opus Global. Ennek ugyanis kiterjedt médiaportfóliója van, Idetartozik a Mediaworks Hungary Zrt., amelyet a csoport tagja az Opimus Press Zrt. vásárolt fel. Több, mint 90 médiamárkával bír - 17 regionális napilappal, a Világgazdasággal és a Nemzeti Sporttal - van jelen a média piacon. Napilapnyomdája és terjesztőcége is van. Az egyes vagyonelemekhez vállalatfelvásárlásával jutott hozzá. Ha a Simicska-portfólió médiaelemeivel is így tesz, akkor ehhez feltehetően hitelt vesznek fel, és ezzel a társaság tőkéjét megemelik. A társaság - a többi között - így határozta meg a célját: „újabb piacokat megcélzó megoldások megvalósítása.” Ugyancsak kész a vállalatfelvásárlásra a harmadik Mészároshoz kötődő tőzsdei cég a 2009 végén megalakított Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. befektetési társaság. A prognózisok szerint a hazai irodaház piac egyre meghatározóbb szereplője lesz. Megfogalmazásuk szerint tevékenységük során olyan réspiaci szegmensekre koncentrál, melyekben alacsonyan árazott, ám nagy hozamtermeléssel kecsegtető eszközök szerezhetők meg, és tarthatók fenn közép- illetve hosszútávon, befektetési céllal. 

2018.07.06 07:30
Frissítve: 2018.07.06 10:38

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49