Ősszel érkezhetnek a pénzügyi helytartók a kórházakhoz

Publikálás dátuma
2018.07.06 06:00

Fotó: /
Bár a nagy arányú egészségügyi személycserékhez még szabad kezet kapott Kásler Miklós a kormányfőtől, szervezeti-gazdasági ügyekben máris komoly csapásokat kell elviselnie a tárcájának.
Feltűnő üzenetváltás zajlott minap a pénzügyminiszer és a frissen kinevezett egészségügyi államtitkár között. Varga Mihály pénzügyminiszter másfél hete az ATV esti műsorában jelentette be: aggódik a kórházak adóssága miatt, és jelezte, hogy az egyetemekhez hasonlóan költségvetési felügyelők kinevezését javasolja az intézményekhez. Nagy Anikó államtitkár hétfőn a Magyar Hírlapnak adott interjújában erre reagálva azt mondta: ő nem szeretne hagyományos kancelláriát, vagyis ilyen típusú ellenőrzési struktúrát bevezetni a kórházaknál.  Az idézett pénzügyiminiszteri tévés nyilatkozatban Varga Mihály arról is beszélt, hogy tudja, annyi érdek feszül egymásnak a kórházaknál, hogy szinte lehetetlen, hogy normális körülmények között gazdálkodjanak, ezt mégis meg kellene próbálni. Arra a kérdésre, hogy tervéről beszélt-e már Kásler Miklós emberi erőforrás miniszterrel, Varga azt mondta, nem beszélt még vele, de szerinte kollégája is valami hasonlón gondolkodhat.  Lapunk is érdeklődött az államtitkárságon, hogy megoldódott-e a kórházak pénzügyi felügyeletéről szóló vita, illetve hogyan kell érteni az elhangzottakat, de több napja nem kapunk választ.  Azt nem tudni, hogy végül egyeztetett-e a két tárca vezetője, de információink szerint a nyári szabadságok után, kora ősszel már meg is érkezhetnek a Varga Mihály által jelzett költségvetési biztosok a kórházakhoz.   A megvalósítással kapcsolatban egyelőre három koncepció verseng egymással: az elsőben valamennyi intézményhez küldenének költségvetési felügyelőt. A második javaslat visszahozná az előző államtitkár Ónodi-Szűcs Zoltán tervét, miszerint egy adott területen lévők, azaz több kórház kapna közös „kancellárt”. A harmadik javaslat, hogy csak azokba az intézményekbe delegálna a kormány kincstári szakembert, amelyeknek lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka.

Az utóbbi esetben a költségvetési felügyelő kirendelését megelőzné egy átfogó pénzügyi átvilágítás, mellyel górcső alá vennék valamennyi intézményben a gazdálkodási folyamatokat. Most ugyanis – a kormányzat megítélése szerint – sok helyen trükköznek a számlákkal a főigazgatók és előfordul, hogy az adósság összegzéséből kihagyják például a kifogásolt, „úton lévő” követeléseket. Ezzel akár milliárdos adósság is hosszan leplezhető.  Úgy tudjuk: arról, hogy melyik forgatókönyv valósul meg, a végső szót a Pénzügyminisztériumban mondják majd ki. Forrásaink szerint már összeállt az a lista is, hogy melyik intézményhez, kit delegálnának. Többségük a Magyar Államkincstár közgazdászai közül kerülne ki, akiknek nincs nagyon jártasságuk az egészségügyi intézmények finanszírozásában. Kisebb hányaduk a kórházak átvilágítására szakosodott szakember lenne.  Megtudtuk: a költségvetési felügyelők széleskörű jogosítványokat kapnának, így például a főigazgatók önállóan nem, csak a felügyelő engedélyével vállalhatnának bármiféle kötelezettséget.

Varga Mihály pénzügyminiszter egyszer már 2015 májusában burkoltan megfenyegette az eladósodott intézményeket, mondván: „ha egy kórházigazgató fedezet nélküli vállal kifizetéseket, az költségvetési csalás, ha lefordítom magyarra” - mondta akkor.  Ugyan elvben egyetlen kórházi főigazgató sem írhatna alá fedezetlen megrendelést, a gyakorlatban nemigen tehet mást, hiszen 1996 óta minden évben néhány havi plusz pénz hiányzik a kasszából. Ezt a hiányt ideig-óráig a beszállítók finanszírozzák azzal, hogy hitelbe adnak szinte mindent a kórházaknak. 
Szerző
2018.07.06 06:00
Frissítve: 2018.07.06 06:12

Kötelezettségszegés menetrend szerint

Publikálás dátuma
2018.07.19 17:15
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Sputnik/ Alekszej Vivitszkij
Egy sor európai uniós irányelvet, az EU-Szerződés bizonyos cikkeit és az EU Alapjogi Chartáját is sértheti a „Stop, Soros!” törvénycsomag. Ezért az Európai Bizottság (EB) csütörtökön felszólító levél elküldésével – ahogy azt lapunk korábban valószínűsítette – kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A magyar hatóságok két hónapot kaptak arra, hogy válaszoljanak a brüsszeli aggodalmakra.
 Az uniós testület indoklása szerint a menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása és a kapcsolódó korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy felvehessék a kapcsolatot az érintett nemzeti, nemzetközi, valamint nem kormányzati szervezetekkel, és segítséget kaphassanak azoktól. Ez sérti a menekültügyi eljárásokról- és a befogadási feltételekről szóló irányelvet. A „Stop, Soros!” egyúttal korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, mert a büntetőeljárás alá vont személyeknek tilos megközelíteniük a tranzitzónákat. Mindez szemben áll az EU-szerződés egyes cikkeivel, a szabad mozgásról szóló irányelvvel és az Unió Alapjogi Chartájával. Az EB szerint sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet az, hogy az új jogszabály és a vonatkozó alkotmánymódosítás kimondja: a menedékjogra való jogosultság csak azokra a személyekre vonatkozik, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog. Ilyen indok nem szerepel az uniós jogban, és a kvalifikációs irányelvvel, valamint az EU Alapjogi Chartájával is összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot – áll a hivatalos indoklásban. A bizottsági közlemény utal a Velencei Bizottságnak és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának június végén közzétett közös véleményére az új jogszabályról és alkotmánymódosításról. Rámutat: elemzésükben azt a következtetést vonták le, hogy a vizsgált rendelkezések sértik az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, ezért azokat hatályon kívül kell helyezni. Az EB csütörtökön egy másik, migrációval kapcsolatos ügyben is döntött. A kötelezettségszegési eljárás utolsó szakaszának megfelelően, az EU Bírósága elé citálta Magyarországot, mert a menekültügyi szabályozása évek óta nem felel meg az uniós jognak. Az uniós testület először 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást, majd többszöri adminisztratív és politikai egyeztetést követően, 2017. decemberében második szakaszba léptette a folyamatot. Mivel a magyar hatóságok továbbra sem tudták eloszlatni a brüsszeli aggályokat, az EB úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán. A bírósági ítéletre legalább egy-másfél évet kell várni. A brüsszeli grémium kifogásolja egyebek mellett a külső határokon létesített tranzitzónák működését. A magyar szabályozás csak ezekben a zónákban, korlátozott számú személy és túl hosszú várakozási idő után teszi lehetővé a migránsok számára a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Ez nem felel meg a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv követelményeinek. Magyarország nem tartja tiszteletben azt sem, hogy legfeljebb négy hétig tartható valaki egy tranzitközpontban. Emellett nem teszi lehetővé, hogy a migránsok menedékkérelmet nyújtsanak be az ország területén. A menedékkérők meghatározatlan ideig tartó fogva tartása a tranzitzónákban sérti a befogadási irányelvben meghatározott uniós garanciákat. Bizottsági vélemény szerint a magyar szabályozás az EU visszatérési irányelvének sem felel meg, mert a kiutasítási határozatokban nem tüntetik fel a jogorvoslati lehetőségeket, és a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül irányítják el, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét. 

Félszáz vitatott ügy

Az Európai Bizottság friss kimutatása szerint 2017 végén 48 kötelezettségszegési eljárás folyt Magyarország ellen. 2016-ban 57, 2015-ben pedig 38 ilyen eljárás volt folyamatban.
A tavaly indított 24 kötelezettségszegési eljárásból hét foglalkozott belső piaci, adó- és vámügyi, iparpolitikai ügyekkel, hat környezetvédelemmel, öt közlekedéssel és mobilitással, három-három jogérvényesüléssel és fogyasztóvédelemmel, illetve egészségüggyel, élelmiszerbiztonsággal.
2017-ben vonta kérdőre az Európai Bizottság a felsőoktatási törvény (Lex CEU) és a civiltörvény miatt Magyarországot. Tavaly ítélt Magyarország ellen az Európai Bíróság az ominózus kvótaperben, megállapítva, hogy az EU vonatkozó döntése törvényes volt. Ezt egy újabb bírósági per követte, amit azért indított a brüsszeli végrehajtó testület, mert a kvótahatározatot nem hajtotta végre a magyar kormány.
Tavalyi teljesítményével Magyarország az EU28-ak középmezőnyében van, pontosabban a 12. helyet foglalja el. Tavaly a legtöbb kötelezettségszegési eljárást Portugália ellen (46), a legkevesebbet Olaszország ellen (12) indította az Európai Bizottság.

2018.07.19 17:15

Rétvári uniós adományokat osztva szidta Brüsszelt

Publikálás dátuma
2018.07.19 16:08
Rétvári Bence bírálja az EU-t, mögötte az uniós forrásból származó adományok
Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az Európai Unió inkább támogatja az illegális bevándorlást, mint a rászoruló családokat – mondta a államtitkár Kismaroson, miközben EU-forrásból származó élelmiszer-adományt adott át a rászoruló családoknak.
A politikai skizofrénia iskolapéldáját mutatta be Rétvári Bence államtitkár Kismaroson: a térség országgyűlési képviselője sajtótájékoztató keretében osztott ki élelmiszercsomagokat hátrányos helyzetű családoknak, és egy levegővel bírálta a rászorulóknak hátat fordító Brüsszelt.   
Eközben egy óriási molinó hirdette a háta mögött, hogy az élelmiszercsomagokat a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) 18,2 milliárdos keretéből vették, (amire főként az Európai Unió adott pénzt). Azt ugyan a parlamenti államtitkár is elismerte, hogy a program uniós és hazai támogatással valósult meg – a portfolio.hu korábbi cikke szerint az EU közel 94 millió eurót, a magyar kormány 16,6 millió eurót adott a közösbe –ám ettől függetlenül bátran állította, hogy az unió inkább az illegális bevándorlást, mint a rászoruló, szegény családokat segítené.
Az államtitkári beszámoló szerint eddig országosan 250 ezer csomagot adtak át a rászorulóknak , ami 2500 tonna élelmiszert jelent. A családok támogatásánál a gyermekek hároméves kora a határ, alatta csomagot kapnak a családok, a korhatár felett pedig szociális gyermekétkeztetésben részesülnek, írta a sajtótájékoztató kapcsán az MTI. Rétvári arra is kitért, hogy a korábbi 29 milliárd helyett 79 milliárdra emelték gyermekétkeztetésre szánt keretet, a hajléktalanoknak pedig 750 tonna élelmiszert osztottak ki (valószínűleg akkor, amikor nem életvitelük miatt vegzálták éppen őket a rendőrök).   
Az RSZTOP keretből zajló élelmiszerosztás ez európai csalás elleni hivatalt (OLAF) is érdekli: korábban a 24.hu írta meg, hogy az OLAF előzetes eljárásban vizsgálja, történt-e csalás vagy szabálytalanság az uniós projekt hazai megvalósításánál. 
2018.07.19 16:08