Papíron maradt a nagy e-autótöltő program

Publikálás dátuma
2018.07.06 11:55

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Idén májusig több mint háromszáz elektromos töltőállomás üzembe helyezését ígérte a kormányzat, de ennek csak töredékét adták át. Most év végére ígéri a minisztérium a hálózat bővítését.
Becslések szerint jelenleg mintegy 200 elektromosautó-töltőállomás működik az országban. Túlnyomó többségüket áramszolgáltatók, kereskedelmi, illetve idegenforgalmi cégek üzemeltetik. A kormányzati elképzelések szerint már legalább 500 ilyen berendezésnek kellene működnie, méghozzá nagyrészt állami beruházással.
A tervek szerint Budapesten 170 e-töltőt telepítenek, 60-at alakítanak ki a megyei jogú városokban, a kormányhivataloknál további 40-et helyeznének el, és ugyanennyik kerülne az idegenforgalmi központokba is. Az autópályák, egy számjegyű főutak mentén 20 villámtöltő várja majd az e-autósokat. A terv azonban egyelőre csak papíron létezik.
Idén május végéig 300-330 elektromos töltőállomásnak kellett volna költségvetési pénzből elkészülnie, legalábbis az állami tulajdonban lévő e-Mobil Elektromobilitás Nonprofit Kft. ígérete szerint. A Villanyautósok szakportál a határidő lejárta után egy héttel országos felmérést készített 180 olyan helyszínen, ahol már kiadta a telepítési engedélyt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Összesen négy, már működő töltőt találtak, ebből egy Budapesten várja az elektromos gépkocsikat. A nonprofit kft. június 27-én, vagyis kis híján egy hónappal az állami cég által meghirdetett határidő lejárta után, örömmel számolt be arról, hogy a tervezett 170-ből már összesen 5 töltő üzemel. A csúszás azért is furcsa, mert az engedélyeket kiadó hivatal a Népszava megkeresésére küldött válaszában azt írta, hogy 15 cég kapott engedélyt autótöltők telepítésére, és még egy további engedélykérelem elbírálása van hátra. Ezekben az eljárásokban majd 500 töltőállomás létrehozására kértek és kaptak engedélyt a kérelmezők. A töltőállomások körülbelül 70 százalékban állami beruházásban valósulnak meg, 2 százalék az önkormányzatok által létrehozottak aránya és a maradék a magánszektor által beruházott rész. Az engedélyek átlagosan 4-6 hét alatt bírálja el a hivatal. Az állami engedélyek aránya nagyjából megfelel az ígért 300-330 töltőállomásnak. Az állam igyekezett a terhek egy részét áthárítani a magánszektorra, elsősorban a kiskereskedelmi láncokra. Egy jogszabály előírja, hogy minden 100 parkolóhelyre a tulajdonos köteles egy e-töltőt létesíteni. Egy ilyen berendezés típustól függően a szerkezettel, a telepítési és az egyéb járulékos költségekkel együtt 5-10 millió forint is lehet.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) már az év végét jelölte meg a 330 töltőből álló hálózat kiépítésére.
A 22 és 50 kW teljesítményű gyorstöltők országos lefedettséget adnának. A kormány tavaly az önkormányzatok számára pályázatot hirdetett ilyen berendezések létesítésére. A szaktárca adatai szerint eddig 72 önkormányzat 200 töltő megvásárlására, telepítésére összesen több mint 600 millió forint értékben nyújtottak be pályázatot. Ez kutanként átlagosan 3 millió forint, ami legföljebb a berendezés megvásárlására elég. Így kérdéses, hogy a pályázók közül végül hányan építik meg valójában az e-töltőállomást. Akár több önkormányzat is érdeklődhetne az e-kutak iránt, de a kormány 15 ezer lakosnál húzta meg az alsó határt a pályázat benyújtásához. Holott például egy ennél kisebb népességű településre is indokolt lenne ilyen berendezés telepítése, ha az az országos hálózat szempontjából fontos helyen fekszik. Mindenesetre Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, nagyjából 40-50 berendezés felállításáról lehet eddig szó, és azokat is főleg nagyvárosokban telepítik. Maga a töltőállomás kiépítése nem a legbonyolultabb része a dolognak, de az áramszolgáltatás, az üzemeltető kiválasztása pályázattal már nehezebb. A szövetség elnöke szerint nem a lélekszámot kellene nézni, hanem egy olyan országos rendszert kellene kiépíteni, amely legalább 60 kilométerenként lehetővé tenné az elektromos meghajtású gépjárművek tankolását. Az állami kutakat az állami tulajdonú kft. üzemeltetheti majd. A helyhatóságok maguk is működtethetik a töltőállomásokat, de pályázattal külső céget is megbízhatnak. Az önkormányzatok talán azért sem kapkodnak a pályázat után, mert úgy nehéz lesz vállalni a működtetést, vagy üzemeltetőt találni, hogy senki nem tud arra válaszolni: ki, hogyan és mennyiért adhatja majd az áramot a töltőállomásokon? Az ITM lapunknak küldött válasza szerint jelenleg semmilyen jogszabály nem határozza meg a tankolásért elkérhető ellenértéket.  Egyelőre azt sem tudni, mennyire kell „intelligensnek” lennie a kutaknak, de ha fizetősek lesznek, és kialakulnak az árak,  akkor valószínűleg azokat be kell kötni az adóhatóság online rendszerébe.  Ami biztos, hogy az elektromos meghajtású járművekbe üzemanyagként tankolt elektromos áram, mint üzemanyag jövedékiadó köteles.  Ez azért is érdekes, mert ágazati szakértők szerint jelenleg a hazánkban üzembe helyezett 1200-1300 elektromos meghajtású személyautó 80 százalékát a tulajdonosok, illetve üzembentartók otthon, illetve telephelyükön töltik fel.

Mol-tervek

A Mol-csoport 2016 őszén meghirdetett, 2030 Enter Tomorrow stratégiájának megfelelően a  NEXT-E projektben 222 helyszínen mintegy 252 töltőberendezésből álló elektromos töltőhálózat kiépítését tervezi. A  cseh határtól a Fekete-tengerig és az Adriáig 2020-tól áramtankolási lehetőséget teremtenének. A beruházást 19 millió eurós uniós finanszírozással épülne ki a rendszer.
A projekt keretében 222 darab, több szabványt is támogató gyors (50 kW) és 30 darab ultragyors (150–350 kW) töltőállomást telepítenének, a jó megközelíthetőség érdekében átlagosan 80 kilométeres távolságra egymástól, jellemzően az autópályák melletti MOL kutaknál.
Az olajcég ugyanakkor saját beruházásból is fejleszti elektromos töltőhálózatát, így Budapesten már négy molos e-kútnál tölthetik elektromos autóikat a fogyasztók.

2018.07.06 11:55
Frissítve: 2018.07.06 11:59

Odavan a cafetéria, de megmarad az Erzsébet-utalvány

Publikálás dátuma
2018.07.20 22:19

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A kormány szerint a "biztonságos növekedés" büdzséjét fogadták el pénteken. A 360 milliárd forint tartalék azt mutatja, van benne kockázat.
Délutánra időzítette pénteken a 2019. évi költségvetés elfogadását Kövér László házelnök, hogy az országgyűlési szavazás során – hála a frissen vásárolt katonai repülőgépnek – a kormányfő, és a vele Izraelbe tartott miniszter-képviselők is leadhassák voksukat a végszavazás során. Így a kormánypártok 128 támogató és az ellenzékiek 56 nemleges szavazatával fogadták el a jövő évi büdzsét.  Az ülésteremből távozó Orbán Viktor miniszterelnök elzárkózott attól, hogy a rá váró újságíróknak a képviselői tiszteletdíj emelésére, illetve a tartósan betegek otthonápolási díja összegének rendezésére vonatkozó kérdéseire válaszoljon. Arra hivatkozott, hogy amit a média képviselői elkövetnek az kollektív zaklatás, és azzal hárította el a válaszadást, hogy majd egy év végi sajtótájékoztatón térjenek vissza erre. Egyébként mind a két kérdés elhangzott Varga Mihálynak a jövő évi költségvetésről szóló törvény elfogadása után tartott tájékoztatóján. A képviselői tiszteletdíjak 18 százalékos emelését a miniszter méltányosnak tartotta, mert például a rendvédelmi dolgozók az elmúlt öt évben 50 százalékos fizetésemelésben részesültek. A miniszteri bérek emeléséről pedig kijelentette, hogy az a kormányfő döntési jogköre, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A minimálbért sem elérő otthonápolási díj rendezésével kapcsolatban a tárcavezető nem zárkózott el a megoldástól, a miniszterelnök az emberi erőforrás minisztert bízta meg, hogy tárgyaljon az érdekeltek képviselőivel, és ősszel megszülethet a kedvező döntés, bár a mértékekről nem esett szó. Varga Mihály érzékeltette, hogy az a 10-20 milliárd forint, ami szükséges lehet, rendelkezésre áll. Az érintettek képviselőinek egy csoportja a költségvetés elfogadása után tüntetést szervezett az Országház előtt. Ami a 2019. évi központi költségvetési törvényt illeti, arról Varga Mihály azt mondta: a 800-at is meghaladó módosító indítványból csak elenyésző számút fogadtak el – az ellenzékiek közül egyet sem –, így ezek érdemben nem változtatták meg a büdzsé főösszegét, mind a kiadás, mind a bevétel 30 milliárd forinttal lett magasabb. A legtöbb adókedvezmény a családoknak és a csapatsportot támogató cégeknek jár továbbra is, honvédelemre és biztonsági kiadásokra pedig jóval több pénz jut az ideinél. Hivatkozási alap a „tömeges migrációs veszély elhárítása”. A tárcavezető szerint a cél továbbra is a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a folyamatos, stabil gazdasági növekedés. 2019-re a kormányzat, mint ismeretes, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az államháztartási hiány a kormány várakozásai szerint a GDP 1,8 százaléka lesz, az infláció mértéke pedig 2,7 százalékos. 
Varga Mihály elismerte, hogy a költségvetés készítésekor legalább 10 forinttal alacsonyabb euróárfolyammal számoltak. Azonban úgy vélte, hogy ilyen hullámzó kurzus mellett nem könnyű rögzíteni a megfelelő értéket. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a különböző makrogazdasági folyamatok kiegyenlítik a drágább forint okozta hiányt: az importot az export, az idegenforgalomban a ki- és a beutazók költéseinek különbsége, no és a magasabb infláció. Ilyenformán a miniszter szavai szerint nem izgulnak az árfolyam alakulása miatt, a forint gondját a jegybank Monetáris Tanácsára hagyják. Hozzátette: azért emelték meg a tervezettnél másfélszer nagyobb mértékben a tartalékokat 350 milliárd forintra, ha mégis negatív lenne a szaldó, akkor ez kompenzálná.    A miniszteri tájékoztatón szóba kerültek az adótörvények is. A cafetéria-rendszer szűkítését célszerűnek tartotta Varga Mihály:
szerinte a növekvő bérek kompenzálják a dolgozóknál azt, hogy ha a béren kívüli juttatások elmaradása miatt jövedelemkiesés lenne.
Büszkén jelentette be, hogy akadt olyan érdekvédelmi szervezet – az MGYOSZ, valamint az éttermi, szállodai cégek képviselői –, amely támogatta a kormány szándékait. A Népszava az Erzsébet-utalvány jövőjéről érdeklődött. A miniszter szerint a cafetéria-rendszer szűkítése ellenére adható ez a juttatás, vagyis nem szűnik meg az államosított utalványnak ez a formája. Szakértők szerint a kormány feltehetően abban gondolkodik – hogy a nyugdíjasok karácsonyi juttatása mellett – az állami dolgozók ebben a formában kapják az év végi jutalmukat majd, mert így az utalványokat forgalomba hozó rendszer tekintélyes jutaléka megmaradhat.  Azt nem sikerült megtudni, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsa mikor csökken 19,5 százalékról 17,5 százalékra. A törvény ugyanis talányosan fogalmaz, mert a 6 százalékot meghaladó reálkereset növekedést követő második negyedévhez köti, a mérséklést – így ez leghamarabb 2019. második félévének első napja lehet. A nyugdíjak jövő évi emelésének mértéke 2,7 százalékos lesz, és nagy valószínűséggel a nyugdíjasok idén is kapnak prémiumot.  Varga Mihály biztosra veszi, hogy ősszel az adótörvényekhez hozzá kell nyúlni, az időközben biztosan megszülető uniós direktívákat át kell vezetni a hazai jogszabályokon.

Cafeteria: tiltakoznak a szakszervezetek

Határozottan tiltakozik a cafeteria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A konföderáció köztársasági elnökhöz fordul és arra kéri majd, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy miként kényszerítheti a politikusokat a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására - írják közleményükben.  A MASZSZ sérelmezi, hogy megszűnik például az eddig készpénzben kifizethető százezer forintos juttatás, az albérleti támogatás, az utazási támogatás, a lakás- vagy diákhitelek visszafizetéséhez nyújtható támogatás adómentessége is. A SZÉP-kártyán továbbra is adhatnak a munkáltatók szálláshelyek igénybevételére évi 225 ezer forintot, a vendéglátóipari szolgáltatásokhoz 150 ezer forintot, míg az egyéb szabadidős szolgáltatásokra, például színházjegyek, múzeumi vagy strandbelépők vásárlására 75 ezer forintot. A legfeljebb 450 ezer forintos kedvezményes adózási feltételek mellett kifizethető keret tehát nem változik, de a munkaadók, illetve a munkavállalók nem válogathatnak, hogy ezt milyen célra kívánják igénybe venni. És az sem változik, hogy a közszférában kétszázezer forint lehet ez a juttatás, ami meglehetősen igazságtalan.  A parlamenti fideszes többség ezzel nagyjából kimondta a cafetériára a halálos ítéletet is, mert ennek így egyszerűen nincs értelme. A munkavállalók a rekreációs célok mellett talán jobban örülne például az iskolakezdési támogatásnak, a szabadon felhasználható százezer forintnak vagy az utazási, hiteltörlesztési támogatásnak. 

2018.07.20 22:19
Frissítve: 2018.07.20 22:21

Tovább tart a bérek meredek emelkedése – a statisztikában

Publikálás dátuma
2018.07.20 19:49

Fotó: Népszava/
Az átlag mindig torzít, ráadásul csak az öt főnél többet foglalkoztató munkáltatók adatait veszi figyelembe a KSH.
Továbbra is két számjegyű a bérek átlagos emelkedése Magyarországon. A KSH pénteken közzétett adatai szerint májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első öt hónapban a bruttó és a nettó átlagkeresetek is 12,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a bruttó átlagkereset egyébként a nemzetgazdaságban 323 400 forint, a nettó pedig 215 000 forint volt. 
A valóban impozáns számok azonban torzítanak
– mondta egy a statisztikai számbavétel módszereit alaposan ismerő forrásunk.  Manapság ugyanis a topmenedzserek, a vezető állásban lévő orvosok, bírák, de még az üzletláncok regionális vezetőinek átlagkeresete is többszöröse a statisztikai átlagnak. Éppen ezért az Európai Unió számos tagállamában már a súlyozott átlagot, a mediánt alkalmazzák, amelyik hitelesebb képet nyújt a jövedelmekről. Ez az az érték, amelyiknél a számba vett emberek fele kevesebbet, míg a másik fele többet keres. Az is hitelesebb képet nyújtana, ha nem csak az öt főnél többet foglalkoztató munkáltatók adatait vennék figyelembe, mert így 800 ezer alkalmazott kiesik a statisztikai számbavétel köréből. A tavalyi magas bázis miatt az év hátralevő részében lassabb bérdinamikára lehet számítani - közölte Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki. Így éves átlagban 10,8 százalékos bérnövekedéssel számol, amely a várt 2,7 százalékos infláció mellett nyolc százalék körüli reálbér-növekedést eredményezhet.
Szerző
Témák
bérKSH
2018.07.20 19:49
Frissítve: 2018.07.20 21:35