Jobb lesz megszokni a 320 forintos eurót

Publikálás dátuma
2018.07.06 09:45

Fotó: Shutterstock/
Bár az euró visszafordult a 330 forintos szintről, most egy darabig biztosan nem tér vissza 310-re. Az infláció emelkedni fog, a jegybank viszont jövő év közepéig nem emel kamatot.
Az utóbbi napokban fordulat történt a forintpiacon, de ez nem a hazai tényezőknek köszönhető - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Úgy vélekedett, hogy a feltörekvő piaci eladási hullám sem tart örökké, vagyis azok a külföldi befektetők, akik folyamatosan vonják ki az tőkéjüket előbb-utóbb felhagynak az ilyen tevékenységükkel. Szavait igazolni látszik az, hogy a napokkal ezelőtt még 330 felett járó euró-forint árfolyam csütörtökön már visszatért a 323-as szintre. A szakember azonban megjegyezte: az euróval szembeni, korábbi 310-315 forint közötti árfolyam helyett az új egyensúly 320 forint körül lehet – hacsak nem emeli a jegybank az alapkamatot, de Török megítélése szerint ez csak 2019 közepe után esedékes.  A Népszava kérdésére, hogy a külföldi nyaralási költségeken túl miképp hat a háztartásokra, ha a forint hosszú ideig gyengébb marad, Török Zoltán azt mondta: a folyamatosan növekvő infláció szembeötlő lesz, de ennek mértékét továbbra sem látja a bank számottevőnek. A korábbi 2,4 százalékos inflációs prognózisukat 2,6 százalékra módosították, jövőre pedig 2,8 százalékos fogyasztói árindex-emelkedést várnak. Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy júniusban 3,1 százalékos infláció lehetett, és a júliusi is hasonló lehet. Ebben főleg a kőolaj áremelkedésének volt szerepe, de úgy vélik, hogy az olajár hordónként a 60-70 dolláros érték körül stabilizálódik. A GDP tekintetében idén optimistábbak a korábbinál, erre az évre 4,2 százalékos növekedést várnak az eddigi 3,8 százalék helyett (tavaly 4,0 százalékos volt a gazdasági bővülés üteme). A devizák árfolyama összefügg a gazdaságpolitikával és a várakozásokkal - fűzte hozzá Török Zoltán. A forint a régiós átlagot meghaladó gyengülése annak is köszönhető, hogy ultrarexpanzív a magyar monetáris politika, amely a különféle nem-hagyományos eszközök armadáját használja fel. Eközben a 2019-es büdzsé tervezetéből az látszik, hogy a fiskális politika óvatosabb lett. MNB is jelzést adott június 22-én arra, hogy 5-8 negyedév távlatában szigorítás jöhet Magyarországon is.    
2018.07.06 09:45

Közel hatvanmilliárdos közbeszerzést nyelt le a Mészáros-gömböc

Publikálás dátuma
2018.07.20 11:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Gigatendert vitt el a Mészáros-érdekeltségnek számító R-Kord, ők építhetik ki az országos GSM-R vasúti kommunikációs hálózatot. A tervezettnél harmadával drágábban dolgoznak, de ez sem jelentett gondot.
Hatalmas összegű, 58,9 milliárd forintos értékű közbeszerzési pályázaton nyert Mészáros Lőrinc cége, derül ki az európai közbeszerzési értesítőből: a felcsúti bejegyzésű R-Kord Kft az I-Cell Mobilsoft Zrt. konzorciummal építheti ki a vasúti GSM-R kommunikációs hálózatot, közel 2250 kilométeres szakaszon. A megbízáshoz hozzátartozik fényvezető kábelek fektetése és az optikai hálózatot fenntartó-működtető infrastruktúra tervezése és kialakítása is. 
A tender értékét eredetileg 39, 1 milliárd forintra becsülte a munkára ajánlatot kérő NIF Zrt., Mészárosék azonban harmadával drágábban vállalták és nyerték meg a közbeszerzést.
A Mészáros Lőrinchez köthető érdekeltségek elképesztő ütemben növekednek, nem telik egy úgy nap, hogy ne kerülne nyilvánosságra valamelyik újabb beruházásuk, pályázati győzelmük. Csütörtökön írtuk meg , hogy a felcsúti mágnáshoz tartozó Mediaworks Hungária Zrt. nyerte el a székesfehérvári médiaközpont 42 milliós hirdetési tenderét (nem mellesleg a Mediaworks nyomtatja a FehérVár Magazin példányait is) néhány órával később pedig kiderült, hogy Mészáros Lőrinc 2020-tól aprópénzért veheti tíz évre bérbe a kaposvári Deseda-kempinget, amit még az átvétel előtt 2,4 milliárd forintnyi közpénzből négycsillagossá tuningolnak
2018.07.20 11:20

Kísért a rezsicsökkentés - a tarifák meg elszálltak

Publikálás dátuma
2018.07.20 11:00

Fotó: / Kállai Márton
Az Európai Bizottság az öt évvel ezelőtti rezsivágás kapcsán bíróság elé idézi hazánkat, ám a jelek szerint ez ma már se a Fideszt, se az akkor kárvallott multikat nem hozza lázba.
Az energiaárak kapcsán is pert indít a magyar kormány ellen az Európai Bizottság – derül ki a tegnapi brüsszeli közleményből. Az eljárás a 2013-as rezsicsökkentésre tekint vissza. Az akkori energiatőzsdei csúcsok idején az állam csak úgy tudta csökkenteni a hazai lakossági díjakat, hogy a módosítás „előkészítését” végző energiahivatal a közműcégek egyes költségeinek elismerését szabálysértően megtagadta. Ilyen kötelezvénynek számított az ágazatra kivetett különadók – így például a vezetékek méterére szabott közműadó -, a tranzakciós illeték, vagy épp a csövekből elszivárgó gáz árának a tarifába „építése”. Ennek elmaradása miatt a külföldi tulajdonú közművek zöme perelt, amit 2013 közepére értelemszerűen meg is nyertek. Orbán Viktor ehhez kapcsolódó, egyik leghisztérikusabb parlamenti felszólalásában a szokásos energiamultizás mellett kemény szavakkal illette a „családok ellen”, illetve a „rezsicsökkentés eltörlése érdekében” döntő magyar bíróságot is, amit a Kúria visszautasított.

De nem volt megállás: a Fidesz politikai kampányt épített a „támadásra”, aminek csúcspontjaként több millióan aláírásukkal álltak ki a „rezsicsökkentés politikájának megvédése” mellett. Különösebben nem zavartatták magukat azáltal, hogy szakértők szerint a törvényes állapotot rezsiemelés nélkül is helyre lehetett volna állítani. A kormányfő haragjából fogant akkori törvénymódosítások szerint viszont a közműhivatal vesztett per esetén se köteles a szolgáltatók jussát megtéríteni, az addig szabályoktól eltérően díjmódosítási javaslatát indokolnia se kell, az perrel nem támadható. 
Németh Szilárd lefokozott "rezsitábornok" emlékezetes támadásokat indított az energiacégek ellen
Bár Brüsszel és az energiabefektetők tagadják az egymás közti háttéregyeztetéseket, sőt a bizottság szerint nem is a rezsicsökkentést vizsgálják, a három éve indított kötelezettségszegési eljárás jelentős részben a multik tarifavágással kapcsolatos, amúgy jogos panaszait rótta fel a magyar kormánynak. Ezt ugyanakkor további pontokkal egészítették ki. Szintén a hazai rezsicsökkentést szolgálta, hogy a lakosságnak szánt energiára a magyar kormány a többinél alacsonyabb szállítási tarifát engedélyezett, ami sérti az egyenrangú hozzáférés elvét. Emellett Orbánék baráti gázkereskedőiknek mindennemű verseny nélkül biztosították egyes kedvező gázvezetékek használatát. (Ennek nyomán kerülhetett különböző áttételekkel több tízmilliárd közpénz a MET nevű, kormányfő-közeli gázkereskedőhöz.) Emellett az Európai Bizottság tényleges függetlenséget és tarifamegállapítási jogot követelt a közműhatóság számára. Erre a magyar kormány, ha nem is pávatánccal, de verbunkossal válaszolt. A követeléseknek hol érdemben, hol látszólag, hol ideiglenesen, hol suba alatt, hol részben, leginkább azonban egyáltalán nem tett eleget, alapvetően az időhúzásra játszva. Az olcsó gázbeszállítást lehetővő tevő osztrák vezeték használati jogát például azonnal elvették a baráti vállalkozóktól. A kormánynak alárendelt energiahivatal helyett megalapították a „csak az országgyűlésnek jelentő” Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH). Ennek vezetőjét, a kormányfő drukkertársát, Dorkota Lajost viszont egyenesen a Fidesz-frakcióból igazolták le. 
25 százalékkal csökkentették körülbelül a lakossági energiadíjakat
A MEKH valóban maga állapíthatja meg a tarifa egy kisebb részét, ám a nagyobbik hányadra továbbra is a szakminiszter – a politika – mondja rá az áment. A hatóság szakmai érvekkel élesen szembehelyezkedő rezsidöntései azóta is szinte kizárólag a parlament kormánypárti oldalának elvárásait tükrözik. Az alkalmazott harceszközökbe belefért, hogy a Fidesz politikai kampányaiban Brüsszelt is felvette a „rezsicsökkentés-ellenes” bűnösök listájára – sőt az EU számos más rezsiügyi kérésének is nyíltan ellenáll -, közben pedig az igazságügyi miniszter egy kiszivárgott levelében látszólag minden kívánság teljesítését ígérte be. Habár utóbbi értelmezés ellen a Fidesz kikelt, mégis behódolásként hatott, hogy 2017 elején csendben visszaállították a MEKH ármódosítás-indoklási kötelezettségét és annak perelhetőségét. Ám néhány hónapra rá ezt egyszerűen újra eltörölték. Eközben halkan javítottak a hálózatok költségtérítésén. Az adók beépítésére és a szállítási tarifák egységesítésére viszont a jelek szerint semmi szín alatt nem hajlandóak. Az eltelt idő ugyanakkor valóban nagyon sokat változtatott a helyzeten. Miközben a világpiaci tarifák azóta tartósan a töredékükre estek, az Orbán-kormány ezt – egy 12 ezer forintos, a választások napjára időzített egyszeri árkedvezményt leszámítva - egyáltalán nem érvényesítette a lakossági tarifákban, ami jelentős profitemelkedést eredményezett az energiaszektorban. A csökkentés elmaradását többek között épp az EU-eljárással indokolták, amely százmilliárdosra becsült költségeire úgymond tartalékolniuk kell. Ráadásul eközben az egész iparág egyre inkább állami kézbe került. Ebből ugyanakkor a megmaradó multik – a német E.ON és RWE – is hasznot húz, hisz az állami energiacégek belső tarifáit már csak a multikéval együtt növelhetik. Így köreikből a per kapcsán azt a véleményt hallhattuk, hogy mivel a 2013-2014-es mélypontot kisebb-nagyobb áldozatok árán túlélték, azóta dühük a kétharmados politikai többséggel kötött baráti háttérmegállapodások nyomán elpárolgott, így a támadások helyébe immáron egymás lehetőség szerinti támogatása lépett. Ráadásul a kabinet bármiféle érdemi válasszal bőven ráér a per több év múlva várható jogerős lezárultáig. Ha pedig akkor is Orbán Viktor dönt az ország politikájáról, biztosak lehetünk abban, hogy annak tényleges teljesítéséből is kifarol. Csütörtökön ennek megfelelően se a Fidesz, se a multik nem reagáltak a per hírére.

Felszólítás-sorozat

Az Európai Bizottság a júliusi kötelezettségszegési eljárásokat összegző csomagjában öt terület miatt küldött felszólító levelet Magyarországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított egyebek mellett a légi járművek üzemben tartására vonatkozó, a tengeri közlekedéshez és közúti fuvarozáshoz kapcsolódó szabályok, valamint a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt. Ez utóbbit azért, mert a magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező nem uniós állampolgárok számára - még ha nálunk szerezték is a diplomájukat -, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon.

2018.07.20 11:00
Frissítve: 2018.07.20 12:21