Orbán tárgyalási menetrendet diktált Merkeléknek

Publikálás dátuma
2018.07.09 06:00

Fotó: AFP/ OMER MESSINGER
Az utóbbi időben „feszült, esetenként ingerült” volt a magyar-német viszony, és mindössze 531 olyan menekült van Németországban, aki Magyarországon regisztrált. Róluk nem akarunk megegyezni Berlinnel.
Már el is készült a Külügyminisztériumban Orbán Viktor három napos németországi látogatásának belső értékelése – értesült a Népszava. Ebből a tárgyalások olyan elemei is kiderültek, amikről a nyilvánosság előtt nem beszélt sem Orbán Viktor, sem Angela Merkel. Úgy tűnik például, hogy Orbán Viktor a négyszemközti megbeszéléseken még annál is határozottabb volt, mint amilyennek a nyilvánosság előtt mutatta magát. Horst Seehofernek például kijelentette, hogy Magyarország természetesen nyitott a tárgyalásokra a migrációról, de bármilyen kétoldalú megállapodás „csak a helyes sorrendiség alapján képzelhető el”. Vagyis, miután Magyarország nem közvetlen szomszédja Németországnak, Merkelnek először Sebastian Kurz osztrák kancellárral kellene megegyeznie, majd ennek fényében mi előbb az osztrákokkal tárgyalunk és csak aztán jönnek a németek. Seehofer ezt állítólag tudomásul vette.
 
Az Angela Merkellel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban kiderült az is, hogy Petro Porosenko ukrán elnök külön is megkereste a német kancellárt, hogy lobbizzon nála a közelgő NATO-csúcstalálkozó előtt. Magyarország ugyanis a nyelvtörvény miatt konzekvensen blokkolja hónapok óta keleti szomszédunk integrációját a katonai szervezetbe, még a Kijevvel való tárgyalásokat is. Orbán Viktor ennek ellenére azt közölte, a magyar pozíció „elvi álláspont”, amit Merkel „tudomásul vett”. 
Szóba került a CEU és a Stop Soros is, ezzel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, a Velencei Bizottság ajánlásait „ajánlásként kezeljük” - vagyis semmilyen kötelezettséget nem eredeztet a magyar kormány ezekből.
A magyar értékelés szerint Merkel nem is annyira a CEU, mint a magyar tudományfinanszírozás ügye miatt jelzett aggodalmakat (ezek szerint a német kancellárt alaposan tájékoztatták előzetesen az MTA és Palkovics László innovációs miniszter között kialakult vitáról), mire Orbán Viktor „tájékoztatást adott az új intézkedések hátteréről és logikájáról”, amit német partnere szintén „tudomásul vett”.   Nem meglepő, hogy a minisztériumi értékelés szerint is a migrációval kapcsolatban kifejezetten távol álltak egymástól az álláspontok. Míg Merkel továbbra is a humanitárius szempontokat hangoztatta, Orbán Viktor azt mondta a négyszemközti tárgyalásokon, hogy Magyarországnak „nem esik jól”, hogy sem Németország, sem az EU nem ismeri el az EU külső határainak megvédésére tett erőfeszítéseinket, a humanitárius megközelítés pedig csak „szívóhatást” („pull faktor”) jelent a migránsok számára. Magyarország továbbra sem hajlandó elfogadni, hogy Németországból azokba az uniós tagállamokba vigyék vissza a menekülteket, ahol először regisztrálták őket, noha nincs szó nagy tömegű emberről:
magyar adatok szerint mindössze 531 ilyen személy van.
Összességében magyar értékelés szerint az utóbbi időben „feszült, esetenként ingerült” kétoldalú kapcsolatokban ismét sikerült inkább pozitív napirendet találni egy ilyen fontos bilaterális megbeszélésre. (Ebben szerepe van például az Airbus helikopterek beszerzésének is, amit Merkel külön is üdvözölt a négyszemközti beszélgetés alkalmával.) A magyar kormány így optimista a közeljövőt illetően, abban pedig kvázi megállapodás született Merkel és Orbán között, hogy jövőre, az osztrák-magyar határ megnyitásának harmincadik évfordulójára Merkel (vagy az akkori német kancellár) Magyarországra látogat.
2018.07.09 06:00
Frissítve: 2018.07.09 09:25

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49